Állásbörze – leáldozóban?

Úgy tűnik a friss diplomásoknak már nem az állásbörze a legbiztosabb eszköz az álláskeresésre. A felsőoktatási intézményekben megrendezett állásbörzék 10 éves múltra tekintenek vissza. Régi fényük azonban megkopott. A munkaerőpiacon már nincs szükség ennyi új, modern tudással felvértezett munkavállalóra. Ennek ellenére az állásbörzék idejét még mindig a diákok igénye szerint határozzák meg. A legtöbb cég ősszel, szeptemberben vesz fel új munkaerőt. Nem csoda, ha márciusban és áprilisban még nem gondolnak az alkalmazotti létszám bővítésére.

Az állásbörzékre még ma is sok hallgató, végzős diák is elmegy. Egyre többekben merül fel azonban a kérdés: mire jó az állásbörze? Leginkább a cégek reprezentációját szolgálja, állást nem nagyon kínálnak. A diákok még ugyan szépen felöltöznek és rászánnak egy napot, hogy megpróbálják eladni magukat, de manapság már csalódottabban hagyják el a terepet, konkrét állásajánlat ugyanis ritka az egyetemi állásbörzéken.

Értelmét vesztette?

Egyre több felsőoktatási intézmény rendezi meg saját állásbörzéjét. Egyre több diáknak van tehát lehetősége az ilyen típusú álláskeresésre. A régi, legendává vált történetek azonban ma már nem köszönnek vissza. A Közgázon például 4-5 évvel ezelőtt, ha egy végzős felvette szép kosztümjét és öltönyét, egy zsíros állással a zsebében távozhatott. Egy fiút a big five egyik cégéhez – pont ahhoz, ami miatt sajnos most már csak big four-nak nevezhetjük őket – vették fel néhány óra leforgása alatt, amikor még felvételi interjú lefolytatására szolgáló, zárt fülkéket is béreltek. Neki még megérte meglátogatni az állásbörzét, 400 000 forint feletti kezdő fizetéssel távozott. Ma a végzősöknek még csak azt sem mondják, keresd fel a cégünket egy interjú céljából. Ha a diákok felteszik a kérdést, milyen állásokat kínál a cég, a leggyakoribb válasz: jelenleg semmilyet. Természetesen az önéletrajzát és a cég formanyomtatványait kitölthetik, de ezzel csak az adatbázisba kerülhetnek be.

Ez természetesen nem haszontalan, hiszen később felhívhatják őket. Erre azonban manapság 6-8 hónapot is várhatnak a diákok. Ez túlságosan hosszú várakozási idő, ennyit nem engedhetnek meg maguknak még az utolsó nyarukat kiélvezni vágyó friss diplomások sem. Ezenkívül mind kevesebb a biztató példa, egyre kisebb esélyt adnak az állásbörzés állásoknak a végzősök. Ha konkrétumokat akarnak, álláshirdetéseket kell böngészniük vagy ismerősöket körbetelefonálniuk.

Mégis gombamód szaporodnak

Mindezek ellenére egyre több felsőoktatási intézmény rendez állásbörzét hallgatói számára. A két legnagyobb múltra visszatekintő állásbörzén, a Közgázon és Műszakin megrendezetteken kívül az ország több pontján, egyre több féle felsőoktatási intézményben találhatunk állásbörzéket. Az ez évben először megrendezett államigazgatási állásbörze, a műszaki, közgazdasági és kereskedelmi szakirányok után a közszolgálati szféra szakemberei számára is álláskeresési lehetőségként szolgált. Az érdeklődők 30 standnál próbálhattak szerencsét március 27-én. Két éve rendezték meg először az InfoBörzét, ahol kifejezetten informatikusoknak kínálnak állásokat, idén május 9-én 34 cég képviselteti magát. A legnagyobb állásbörze a Budapesti Műszaki és Gazdasági egyetemen megrendezett, ide 8-9000 érdeklődőt várnak április 3-4-én, közel 100 cég bérelt az idén standot. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem az idén április 10-11-én tartja szokásos állásbörzéjét, körülbelül 3000 hallgató érdeklődésére számítanak, ide csak 50-60 cég vonul ki. Az állásbörzék egyre hódítanak tehát, bár a standok ára igen borsos, és a diákok egyre csalódottabbak.

Még hány évig veled ugyanitt?

Milyen jövő áll az állásbörzék előtt? Még a távoli jövőben is létezni fognak az állásbörzék, vagy a közeljövőben leáldozik csillaguk? Nagyon valószínű, hogy az állásbörzék tartani tudják magukat, csak egyre kevesebb diák fog csodaszerként gondolni rá. Információszerzésre, és egy plusz lehetőségre tökéletes fórum lesz a diákok számára is. Kicsit ki is próbálhatják magukat, az első beszélgetés egy valódi cég komoly embereivel. Milyen hangot kell megütni, valóban szépen kell felöltözni, milyen kérdéseket érdemes feltenni? Hasznosak az állásbörzék köré szerveződő, a hallgatóknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások is. Így például a BMGE-n évek óta tartanak Felkészítő Napokat, ami az idén már egy öt hetes rendezvénysorozat volt. A diákok álláskeresésre való felkészítése a célja ezeknek a napoknak, ami manapság elengedhetetlen feltétele a sikeres munkaerőpiaci szereplésnek. Meghívott szakemberekkel, workshopokkal, tréningekkel, szimulált interjúkkal és Asssessment Center-ekkel segítik a fiatal pályakezdőket. A diákokat nem hagyják magukra. Az állásbörzéken megjelenő kiadványok szintén hasznos információkat tartalmaznak az álláskeresők számára.

A cégek ugyan borsos árat fizetnek a részvételért, de nekik megéri elmenni egy állásbörzére. Fel tudják mérni a jelenlegi friss diplomás munkaerő-kínálatot. Saját kérdőívük kitöltetésével, mely az adatbázisba kerülés feltétele, információt szerezhetnek a pályakezdők igényeiről, elképzeléseiről, felkészültségéről. Ha megjelennek, az mindenképp reklám a cégnek, és az önéletrajz adatbázisuk növelésével a legtökéletesebb jelentkező kiválasztásának esélyeit is növelik.

A jövőben mindenképpen szakbörzék elterjedése várható. Az általános állásbörzéknek kevesebb értelmük van, nem találják meg egymást a célcsoportok.