A feketelistán és azon kívülIndonézia, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Thaiföld szerepel az első helyeken azon a listán, amely a befektetési szempontból kerülendő országokat tartalmazza. Ezenkívül Kína, India, Oroszország, Pakisztán és Venezuela sem számíthat a CalPERS szabad tőkéjére. Ugyanakkor Magyarország és Lengyelország mellett Csehország, térségünktől távolabb pedig Törökország, Izrael, Dél-Afrika, Dél-Korea, Tajvan, Argentína, Brazília, Chile, Peru és Mexikó tűnik az amerikai alap számára elfogadható befektetési célpontnak a feltörekvő piacok közül.
Az indonéz, malajziai, Fülöp-szigeteki és thaiföldi befektetéseit likvidáló CalPERS (California Public Employees Retirement System) mintegy egymilliárd dollárt fektet feltörekvő államok részvényeibe. Alapos portfólió- és országelemzést követően úgy határozott, hogy az ázsiai pénzpiacok helyett új irányt vesz, többek között Magyarország felé fordul. Allokációja szempontjainak számításba vételekor 50 százalékos súllyal estek latba a klasszikus pénzügyi ismérvek, vagyis az egyes piacok likviditása és volatilitása, a szabályozási környezet és a befektetők védelme, valamint a tranzakciós költségek.
Az etika győzelme
Szokatlan módon ugyanilyen fontos kritériumnak számítottak az országkockázati tényezők: a politikai stabilitás, a pénzügyi átláthatóság, a munkajogi szempontok és az, hogy a vizsgált ország demokratikus elveket követ-e, illetőleg tiszteletben tartja-e az alapvető emberi jogokat. Épp ez utóbbi szempontok miatt akadt fenn a rostán Malajzia és Indonézia, miközben a Fülöp-szigetek a pénzügyi kockázatok miatt vált kegyvesztetté.
A Wilshire Associates független tanácsadó cég elemzésére alapozott döntést szakértők azért tartják meglepőnek, mivel a most hátrányosan érintett országok gazdasági mutatói igencsak vonzóak. Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek részvénypiacai 25-29 százalékos hozammal zárták a múlt évet, mialatt a feltörekvő piacok nélkül számított világpiaci mutató, az MSCI World Index 5,6 százalékos dollárban számított veszteséget mutatott.
A CalPERS tehát a mindenek felett álló profitabilitás vezéreszméjét háttérbe szorítva hozta meg döntését. Ez viszonylag új, a nemzetközi szakirodalomban “társadalmilag felelős befektetés” (socially responsible investment – SRI) néven elterjedt szemléletet tükröz, amelyet egyelőre nem sokan követnek.
A kevesek közé tartozik a világ egyik legnagyobb alapkezelője, a Barclays Global Investors. Már vállalati szinten szeretné kiszűrni a nemzetközileg elfogadott társadalmi, környezetvédelmi és etikai normák ellen vétőket.
Hármasokat kaptunkMagyarország csaknem valamennyi országkockázati szempont esetében a Wilshire Associates értékelési skálájának legmagasabb osztályzatát kapta, így a politikai stabilitás, az emberi jogok gyakorlása, a politikai kockázatok, a sajtószabadság, valamint a költségvetés és fiskális a politika átláthatósága tekintetében. Egyedül a kormányzati hivatalnokok döntéshozatalának befolyásolhatósága miatt kaptunk rosszabb jegyet. A pénzügyi kritériumokat illetően már nem bizonyultunk eminensnek. A piac likviditása, volatilitása és nyitottsága, valamint a kockázat és hozam aránya szempontjából ugyan megkaptuk a legjobb hármast, de a pénzügyi szabályozó rendszer hatékonysága, a jegyzett társaságok növekedési üteme és a börze forgalma alapján csak kettest érdemeltünk. Elégtelennek minősült ugyanakkor a piaci kapitalizáció, bár az 1995 óta bekövetkezett több mint 400 százalékos növekedésnek elismeréssel adózott a független tanácsadó cég.
A külföldi tőke útjai
A CalPERS irányváltása ellenére az elemzők egyelőre kételkednek abban, hogy általános átrendeződés venné kezdetét. Az ázsiai “tigrisek” gazdasági teljesítménye ugyanis – az 1997-es krízist kiheverve – roppant meggyőző.
Tavaly november óta a Fülöp-szigeteki tőzsdeindex 45 százalékkal, a thaiföldi 37-tel, az indonéziai 21-gyel, a malajziai pedig 16 százalékkal emelkedett idén február végéig. Ugyanezen időszak alatt a BUX 17 százalékkal lett magasabb, a varsói börze indexe, a WIG pedig 11 százalékkal. A klasszikus befektetői szempontok önmagukban tehát nem sarkallják arra a nagy intézményi befektetőket, hogy ázsiai támaszpontjaikat feladva a magyar részvényekre vessék magukat.
Egyelőre mindenki várakozik
Hazai szakértők egyébként az elmúlt hetekben nem észleltek semmi “gyanúsat”, vagyis annak jelét, hogy a CalPERS vagy mások jelentősebb invesztícióba kezdtek volna. Januárban ugyan a nemzetközi alapok szokásos portfólió-allokációja következtében az átlagosnál több, 223 millió forint érkezett az országba a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, ám azóta újabb “csúcspont” nem volt megfigyelhető.
Igaz, a CalPERS által beharangozott mintegy 4,2 milliárd forintot még szerény méretű börzénk is viszonylag észrevétlenül felszívhatja, miután ez a napi átlagos forgalmat sem éri el. Az Institute of International Finance (IIF) legfrissebb elemzése szerint egyébiránt a 2000. évi 169 milliárdot követő tavalyi 115,1 milliárdos hullámvölgy után idén 144,2 milliárd dollárra számíthatnak Európa feltörekvő piacai. A régió felé irányuló nagyobb befektetői kedv hátterében Törökország “feltámadása”, és az 1,1-ről 2,5 százalékra ugró globális GDP-prognózis áll.
Arra, hogy ez Magyarország számára pontosan mit eredményez majd, az IIF tanulmánya nem tér ki. A konkrét befektetési döntéseket az egyes alapkezelők hozzák meg, a CalPERS esetében négyen: a kaliforniai Capital Guardian Trust és a Dimensional Fund Advisors, valamint a New York-i Alliance Bernstein és a londoni Genesis Asset Managers. Blue-chipeknél alább várhatóan nem adják – vélik a hazai elemzők -, de a választásokat körüllengő politikai bizonytalanság miatt valószínűleg csak május után kezdenek bevásárolni.
