Az üzleti szféra várakozásai 3,2 ponttal, a háztartások előrejelzései 1,7 ponttal javultak februárban, így -11,5 pontról -8,7 pontra módosult az összesített konjunktúraindex a GKI Gazdaságkutató Rt. által az EU támogatásával végzett felmérés szerint.
Olvassa el……korábbi írásunkat:
Egyre bizakodóbbak a hazai vállalatok
Létszámbővítési tervek
Az ipari vállalkozások véleménye továbbra is pesszimista, de érezhetően javult. A szféra elmúlt három havi termelését rossznak minősítette, a következő időszakban azonban javulásra számít, különösen a külpiaci pozíciókat illetően.
Az építőipari várakozások tovább javultak, februárban jelentősen nőtt a lakásépítésben érintett cégek létszámbővítési terve. A kereskedelmi a cégek előrejelzési kissé romlottak, a megrendelési hajlandóság némileg gyengült.
Az építőanyag-kereskedelemben, a lakásépítő vállalatoknál és az élelmiszeriparban egyaránt erőteljesen érezhetőek az áremelési törekvések. Az élelmiszer-kereskedelemben szerényebben.
Karsai Gábor, a GKI ügyvezető igazgatója az FN kérdésére elmondta, nem olyan meglepőek ezek az eredmények, hiszen a magyar ipar exportfüggősége miatt várható volt, hogy az év eleji pozitív EU-mutatók hatása Magyarországot is eléri. Ami a gazdasági jövőképet illeti, már “gödör alján vagyunk”, remélhetőleg nem romlik tovább a helyzet, és az év második felében már egyértelmű kilábalásról beszélhetünk.
Mi a helyzet most?Ami az elégedettséget illeti: a felnőttek 17 százaléka többé-kevésbé elégedett a jövedelmével és egynegyede az életszínvonalával, bár az életszínvonaluk növekedésében nem bíznak lényegesen többen, mint korábban. Az 1998-2000 közötti optimista lendület mérséklődni látszik. A lakosság jövedelmi viszonyokkal való elégedettsége párhuzamosan nő a gazdaság megerősödésével, különösen azon társadalmi csoportok esetében, amelyek jövedelmi viszonyai az elmúlt években lényegesen javultak. – olvasható a Tárki tavaly készült felméréséből.
Ismét irányban
Amikor januárban megtorpant a háztartások gazdasági várakozásainak javulása, még nem lehetett tudni, hogy ez pillanatnyi stagnálás vagy egy hanyatlás kezdete. A februári adatok megnyugtatóak: a rövid “pihenő” után ismét reménytelibb a családok jövőképe.
A megkérdezettek szerint a következő egy évben a munkanélküliek száma kissé csökken. Saját pénzügyi helyzetük alakulásáról is bizakodóan nyilatkoztak, hasonlóan, mint januárban.
A tartós fogyasztási cikkek terén a fogyasztási kedv változatlan. Továbbra is viszonylag élénk a lakosság megtakarítási hajlandósága, hiszen a következő 12 hónapban a mostaninál többen terveznek megtakarítást.
Az inflációt illetően azonban még nincs szó teljes elégedettségről. Februárban a lakosság a fogyasztói árak januárinál gyorsabb emelkedését érzékelte.
Bizakodó centrum
Karsai Gábor a lakossági előrejelzések kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a reményteli előrejelzések egyik mozgatórugója a tavalyi 7 százalékos reálkereset-növekedéssel szembenálló inflációcsökkenés, ám hosszú távon nem tartható a reálkeresetnek a GDP-növekedés üteméhez képest kétszeres intenzitású növekedése.
|
A GKI Rt. lakossági bizalmi indexének
alakulása Magyarországon és az ország régióiban |
||||
|
Régiók
|
2001. 12.
|
2002.01.
|
2002.02.
|
|
|
Dél-Alföld
|
-23,2
|
-17,0
|
-18,3
|
|
|
Észak-Mo.
|
-24,0
|
-24,1
|
-24,5
|
|
|
Nyugat-Dunántúl
|
-14,5
|
-14,1
|
-19,8
|
|
|
Közép-Mo.
|
-12,5
|
-15,6
|
-11,9
|
|
|
Észak-Alföld
|
-14,7
|
-18,2
|
-15,5
|
|
|
Közép-Dunántúl
|
-13,9
|
-15,8
|
-11,5
|
|
|
Dél-Dunántúl
|
-19,9
|
-22,8
|
-21,9
|
|
|
Magyarország
|
-15,1
|
-15,6
|
-13,9
|
|
A országon belül igen különböző a lakosság véleménye. A hét régió közül háromban javultak érzékelhetően a háztartások várakozásai. Optimistábbak az egy hónappal ezelőttinél az emberek Közép-Dunántúlon, Közép-Magyarországon és Észak-Alföldön, ugyanakkor Nyugat-Dunántúlon és Dél-Alföldön romlottak a várakozások. Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon nem változott érdemben a lakosság gazdasági várakozásait reprezentáló bizalmi index.
