Belföld

Energiapiac – engedtek a franciák az EU-csúcson

Sikeresnek minősítették az EU vezetői a hét végén befejeződött barcelonai csúcstalálkozót, amelyen az energiapiaci liberalizáció felé tettek újabb lépést a tagállamok. A konferencia végén a rendőröknek kellett megfékezniük a randalírozó tüntetőket.

Francia engedmények jegyében telt a hétvégi EU-csúcs. Párizs hajlandó legalább részben megnyitni energiapiacát, amelyet az állami dominanciájú Electricité de France (EdF) ural.

Ugyanakkor a Financial Times elemzői szerint a csúcs csak részben volt sikeres Tony Blair brit miniszterelnök számára. Ő tavaly még a reformok szakítópróbájának tekintette a mostani tanácskozást.

Energiapiac – engedtek a franciák az EU-csúcson 1Egyelőre csak az üzleti fogyasztók

A mostani egyezséget klasszikus EU-kompromisszumként értékelik a megfigyelők. A francia választások előtt kevesen vártak gyökeres áttörést Lionel Jospin kormányfőtől és Jacques Chirac elnöktől, akik hazájukban éppen egymás legádázabb vetélytársai a most zajló és április-májusban záruló elnökválasztási kampányban.

Energiapiac – engedtek a franciák az EU-csúcson 2A kompromisszum lényege, hogy csak az üzleti fogyasztók számára liberalizálják az Unió gáz- és árampiacát, és azt is csak 2004-től. Ez a teljes piac 60 százaléka. Ugyanakkor Chirac és Jospin is elutasította azt a javaslatot, hogy szabjanak pontos menetrendet a háztartások számára, vagyis az egyéni, illetve a kisfogyasztókat is kényszerítsék, hogy meghatározott időpontban válasszanak a szolgáltatók közül.

A tagjelöltek bevonásaBarcelonában először vonták be a legmagasabb szintű tanácskozásba a tagállamok mellet a 13 tagjelölt országot. A lisszaboni terv végrehajtása a csatlakozni kívánók számára nem jelent előfeltételeket, de a közösségi acquis elfogadásával a lisszaboni elvárások közvetve rájuk is érvényesek. Az előcsatlakozási programok keretében folyó strukturális reformok határozottan különböznek a lisszaboni céloktól – mutatott rá Pedro Solbes, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa -, de a jelenlegi és jövőbeni tagok reformjai sokszor ugyanazokra a területekre összpontosulnak, így az energia-, a közlekedési és a távközlési piacra, a munkaerőpiacra, a pénzügyi szolgáltatásokra és a vállalatok versenyképességének javítására. A tagjelöltek számára a reformok megvalósítása nagyobb nehézségekkel jár – állítja Solbes -, miután mélyrehatóbb változtatásokra van szükség, az intézményi háttér fejletlenebb, és a rendelkezésükre álló források összege is alacsonyabb.

Várakozásokat felülmúló döntések

Franciaország ugyancsak biztosítékot kapott arra, hogy a fejletlen mezőgazdasági térségek és a hátrányos helyzetű állampolgárok nem fognak károkat szenvedni az elektromosáram-szolgáltatás liberalizációja miatt. A Der Spiegel elemzése szerint a franciákat nemcsak a hátrányos térségek érdekvédelme motiválja, sokkal nagyobb gondot jelent számukra az EdF mögött álló szakszervezetek nyomása, a munkahelyüket féltő alkalmazottak aggodalma a választások előtt.

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szerint a csúcs felülmúlta előzetes várakozásait, minthogy széleskörű gazdasági reformokban sikerült megállapodniuk a feleknek. Prodi szerint az sem jelent komoly kudarcot, hogy a teljes körű liberalizáció elmaradt, hiszen egy éven belül (a francia elnökválasztás után) a kisfogyasztók ügyében is döntés születhet.

Schröder német kancellár szerint is az a döntő, hogy jó irányban haladnak a dolgok, és talán csak Tony Blair volt némileg csalódott, aki úgy vélte: szolid, de csak korlátozott eredményeket sikerült elérni. A brit politikus valószínűleg arra utalt, hogy elmaradt a döntés az egységes európai szabvány bevezetéséről.

Matolcsy: a nyitás már elindultMagyarország megtette az energiapiaci liberalizációhoz szükséges lépéseket – hangsúlyozta Barcelonában Matolcsy György gazdasági miniszter. A parlament a villamosáramról szóló törvényt már elfogadta, és a gáztörvény tervezete is készül. A miniszter állítása szerint EU körökben eddig senki nem kifogásolta a magyar kormányzat törekvését, hogy befolyásolja az energia árakat a vállalkozások és a háztartások piacán. A tagállamok a piacnyitásra kétféle eljárást is alkalmazhatnak: egyrészt a helyi fogyasztók közvetlenül választhatják meg honi vagy külföldi áramszolgáltatójukat, míg a másik megoldás alapján egy kijelölt nemzeti felvásárló tarthatja felügyelet alatt az ország villamosenergia-termelését és elosztási hálózatát, minden fogyasztó és eladó az ő közvetítésével juthat megállapodásra. A magyar álláspont az energiapiaci nyitásról a kezdetek óta sem változott, a taggá válás pillanatától a nagyfogyasztók piacán kész az EU által meghatározott évszámoknak megfelelő arányban érvényesíteni az elvárt versenyfeltételeket.

A nagy szavak vitték a prímet

Ugyanakkor nagy szavakban továbbra sem volt hiány: így például az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy sikerül tartani a Lisszabonban (2000-ben) ígért határidőt, és az EU-t a világ leghatékonyabb, leginkább kompetitív gazdaságává teszik. Sőt, mindezt magas fokú szociális biztonsággal és teljes körű foglalkoztatottság mellett érik el.

A hétvégén kötött megállapodások ennek jegyében előirányozzák a Galileo-program folytatását, amelynek célja az Egyesült Államok dominanciájának megtörése a globális műhold-navigációs technológiában. A pénzügyi szolgáltatások piacát teljesen integrálni szeretnék a tagállamok 2005-ig, 2010-ig pedig a kutatás-fejlesztési kiadások részarányát 3 százalékra emelnék az EU-egészének GDP-jéhez viszonyítva.

Miközben az EU-vezetők egymást túllicitálva dicsérték az elért eredményeket, Barcelona utcáin egyes tüntetők már rakétákat lőttek ki, köveket és üvegeket dobáltak, mire a rohamrendőrök gumilövedékekkel és könnygázzal próbálták megfékezni a tömeg radikálisabb részét. Az EU-csúcs ellen tiltakozók felvonulása végül igencsak véresre sikeredett: tizennyolcan sérültek meg, köztük hét rendőr, a letartóztatottak száma 38 volt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik