Belföld

A “legkisebb Széchenyi” – a legnagyobbaknak

A nagyvállalatok számára kínált hitelek mögött 300 milliárd forintos állami garancia áll. Az ellenzék az EU politikájával ellentétes, veszélyes protekcionizmusnak tartja az "erősek" támogatását.

Ha a 300 milliárd forintos garanciaalaphoz még idén sikerül forrást csoportosítani a költségvetés nyitott garanciális tételei közül, akkor már az év második felében megszülethet a “Széchenyi-család” legújabb tagja – tudtuk meg Parragh Lászlótól, a tervezet kidolgozásában jelentős szerepet vállaló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől.

A “legkisebb Széchenyi” – a legnagyobbaknak 1Az FN kérdésére Parragh László elmondta, hogy a kamara ezzel a tervezettel is a protekcionista gazdaságpolitika mellett tette le a voksát. Az elképzelés szerint az állam 70-80 százalékos garanciát nyújt minden olyan magyar tulajdonban lévő vállalat hitelfelvételéhez, amelynek foglalkoztatottsági mutatója meghaladja 250 főt.

Még megoldatlan probléma az, hogy a csupán a hazai cégek megsegítésére születő kormányrendelet miképp válik EU-kompatibilissé. Ezen dolgoznak a szakértők.

Mit mond egy érintett?Az FN megkérdezte a több mint 1500 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat, a Magyar Alumínium Rt. elnökét, hogyan értékeli a tervezetet. Dr. Tolnay Lajos elmondta, hogy egyetért a támogatás céljával, hiszen a nagyvállalatoknak is szükségük van az állami segítségnyújtásra, és dicséretesnek nevezte a konstrukció részleteit is. A Mal Rt. mindenképp igénybe fogja venni az állam garanciavállalását külföldi terjeszkedésének folyamatosságához, ha megszületik a kormánydöntés – tudtuk meg az elnöktől.

Öt százalék alatti kamat

A tervezet szerint 50 százalékos kamattámogatást ad az állam ezekhez a hitelekhez. Egy másik verzió szerint a 10-15 éves futamidő első felében ez az érték 60, a második felében 40 százalék lesz.

A gyakorlatban ez 4-5 százalékos kamatterhet jelent a vállalatoknak. Annyi megkötés azért előreláthatóan lesz, hogy a vállalatok a felvett hitel 80 százalékát kötelesek beruházásra fordítani, konszolidálásra csupán 20 százalékot költhetnek.

EllenérvekBauer Tamás, az SZDSZ képviselője, a parlament Költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy sem a konstrukció céljával, sem a módjával nem ért egyet. Szerinte elfogadhatatlan az, hogy a nagy cégek üzleti döntéseik során profitot termelhetnek, ám a veszteség kockázatáért már nem ők vállalják a felelősséget, hanem a garanciaalap révén az adófizetők tartják a hátukat. Bauer szerint az ilyen protekcionista intézkedés ellentétes az uniós versenypolitikai álláspontjával.

A képviselő felhívta a figyelmet arra a párhuzamra, mely a kormány családpolitikája és gazdaságélénkítő stratégiája között húzódik. A családok terén is főleg a jobb anyagi helyzetben lévőket támogatja, és a vállalatok között is mostoha sorsuk van a kicsiknek és középméretűeknek, hiszen az őket érintő valós állami segítség aránytalanul kicsi.

Mibe kerül ez nekünk?

A kamattámogatás “ára” körülbelül 15 milliárd forint. Ez lesz az állami szerepvállalás működési költsége. A garanciális szolgáltatáshoz kapcsolódó “beváltási” költség előreláthatóan 3-4 év múlva terheli költségvetést.

Parragh László arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházások élénkítése GDP-növekedést jelent, munkahelymegtartó és -teremtő hatású, és növeli Magyarország technológiai színvonalát. A részben államilag garantált, támogatott hitelek a bankokat további versenyre késztetik, és általában csökkentik a kamatszintet. A nagyvállalkozások “gyarapodása” pedig megerősítheti a hozzájuk kapcsolódó kis- és középvállalkozói beszállatói kör helyzetét is.

Burány Sándor, a parlament Költségvetési és pénzügyi bizottságának MSZP-s tagja kétségbe vonja ezeket a reményeket. A szocialista képviselő a FigyelőNet kérdésére elmondta, a konstrukciót nem tartja elvetendőnek, ám szerinte a Széchenyi-terv nem oldja meg a kis- és középvállalatok sorsát, így ez a beszállítói kör még közvetlen támogatásra szorul.

Mit ér a tagság?

A tervezeten jelenleg szakértők dolgoznak, ezt követően kerül a kormány elé. Ha elegendő forrást sikerül szerezni, akkor még az év második felében kiírják a pályázatot a kereskedelmi bankok számára, ha csupán a jövő évi költségvetésbe tudják beépíteni, akkor pedig 2003-ban.

A lebonyolítással a tervek szerint a Hitelgarancia Rt.-t bízzák meg, amely a kisvállalkozói hitelkártya bevezetésében is kulcsszerepet játszik. Parragh elmondta, hogy az állami segítségnyújtásnak minden valószínűség szerint nem lesz feltétele a kamarai vagy bármilyen érdekképviseleti tagság, ám lehet, hogy valamilyen könnyítéssel jár, ha a pályázó cég tagja valamelyik üzleti tömörülésnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik