Belföld

Diploma a szegénység ellen

Ha lenne recept a szegénység ellen, az valószínűleg így szólna : költözzön Nyugat-Magyarországra, szerezzen diplomát, legyen vállalkozó, gyermekekről pedig ne is álmodjon - ha mindezt betartja, akkor minimalizálta a szegénység kockázatát.

(A részletes táblázatokat lásd az Adatbányában >>)

Stabilizálódás. Röviden így foglalhatóak össze az elmúlt időszak szegénységi vizsgálatainak eredményei, hiszen jelentős változások az elmúlt évben sem történtek és egyre inkább kikristályosodik az is, hogy a rendszerváltás óta eltelt tíz év legnagyobb vesztesei a gyermekes háztartások. Többnyire ez olvasható ki a TÁRKI Tíz év című tanulmányának szegénységgel foglalkozó fejezetéből.

Struktúraváltozás tíz év alattAz utóbbi tíz év adataiból kiderül, hogy a szegénység növekedése nem drámai, ám az összetétel jócskán megváltozott, különösen, ha az életkorral összehasonlítva vizsgáljuk az adatokat. A gyermekek szegénysége kétszeresére nőtt, viszont az idősek helyzete általánosságban javult, hiszen a hatvan év felettiek között felével-harmadával csökkent a szegények részaránya. Vélhetően a tanulmányok elhúzódásával magyarázható, hogy a fiatal, de már aktív korúak helyzete romlott és jelentős különbséget mutatnak a számok, a huszonévesek és a harmincasok helyzetének megváltozása között. A rendszerváltás óta a 20-29 évesek között a szegények aránya csupán kis mértékben nőtt, míg a 30-39 évesek anyagi helyzete egyértelműen romlott.

Kilenc százalékos növekedés

A magyar háztartásokban élők egy főre jutó éves jövedelme, reálértékben 9 százalékkal nőtt egy év alatt és így 2001-ben 470 ezer forint volt. Ennél jóval magasabb átlagjövedelemről számoltak be a nem gyermekes háztartásban élők, illetve az egyszemélyes háztartások és gyermek nélküli párok.

A legrosszabb helyzetben a három és többgyermekes családok vannak, náluk az egy főre jutó éves jövedelem nem éri el a 300 ezer forintot. Bizakodásra ad okot, hogy 2001 és 2000 között az átlagnál nagyobb mértékben nőtt a jövedelem az egyszülős háztartásokban élők esetében (42%), ám jócskán elmaradtak a jövedelmek átlagos növekedési ütemétől az egygyermekes, valamint a három- és többgyermekes családokban.

Ami a piacon nem kapható

A családok bevételeinek legfontosabb komponense a piaci jövedelem, amely az összes bevétel háromötödét teszi ki. A piaci jövedelmeken belül a főmunkahelyi jövedelem a legjellemzőbb, a különböző különmunkák és mezőgazdasági jövedelmek 3-3 százalékot jelentenek, míg a tőkejövedelmek 2 százalékot tesznek ki. Az állami transzferjövedelmek közül a családtámogatások nélküli társadalombiztosítási támogatások a legfontosabbak, az összbevételeken belül ezek aránya 30 százalék. A családi pótlék átlagosan 2 százalékot jelent, az anyasági támogatás pedig 0,8-at.

Kockázatmegoszlás

A szegénységi kockázatokban az eltérés a gyermekes és a gyermektelen párok között a legnagyobb. Magas a szegényég az alkalmi munkások csoportjában, a munkanélküliek és az eltartottak között illetve a gyes/gyeden lévők esetében.

Továbbra is a cigányságban a legnagyobb szegénységi kockázat. Minél lejjebb definiáljuk a szegénységi küszöböt, annál nagyobb a cigányság aránya. A legalsó 20 százalékban négyszeres, a legalsó 12 illetve 8 százalékban öt, illetve hét-nyolcszoros a cigányok körében a kockázat, hogy oda kerülnek.

(A részletes táblázatokat lásd az Adatbányában >>)

Az egy főre jutó éves háztartásjövedelemnek
az átlagos egy főre jutó éves háztartásjövedelemhez
viszonyított aránya
1991/1992 1999/2000 2000/2001
Ft Az átlaghoz viszonyítva (%) Ft Az átlaghoz viszonyítva (%) Ft Az átlaghoz viszonyítva (%)
Háztartástípus
Egyszemélyes 123782 108 505262 129 580786 123
Pár gyermek nélkül 127657 111 471647 121 570958 121
Pár 1 gyermekkel 121613 106 446347 114 474999 101
Pár 2 gyermekkel 109622 96 329772 85 406577 86
Pár 3+ gyermekkel 78549 68 257409 66 290125 62
Egyedülálló szülő 97387 85 255092 65 361566 77
Más háztartás 1 gyermekkel 115584 101 328976 84 417147 89
Más háztartás 2+ gyermekkel 90910 79 233567 60 308478 66
Egyéb háztartás 132714 116 422076 108 526927 112
Összesen 114784 100 390202 100 470419 100
Gyermekszám
(gyermekek)
1–2 gyermek 109914 109 341544 108 408963 111
3+ gyermek 74437 74 230413 73 268225 73
Összesen 100514 100,0 314853 100 369226 100
Forrás: 1991/1992 – Magyar Háztartás Panel;
1999/2000 és 2000/2001 – TÁRKI Háztartás Monitor

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik