Hosszas tanácsadói és külpolitikai egyeztetések után Bush úgy döntött: bevezeti a védővámrendszert az acéliparban. A védővám-rendszert 3 éves időtartamra terjesztik ki, mértéke 8 és 30 százalék között változhat, a honi acélipar éppen aktuális állapota szerint. Kezdetben, március 20-tól 10 acéltermékre vetnek ki 13-31 százalékos vámot. A szükséges szerkezetátalakítás során munkanélkülivé váló, illetve nyugdíjaztatott dolgozók szociális ellátására a szakma 10 millió dollárt próbált kicsikarni Bushtól, erről azonban a mostani döntés nem szól.
Bush elmúlt időszaki agytornáját, adok-kapok csatáját, a Fehér Ház illetékese a Rubik-kockához hasonlította: a helyzetben jó döntést hozni lehetetlenség: vagy az acéliparból élő szavazóbázisát veszíti el Bush, vagy a terrorizmus elleni harcban mellé állt szövetségeseit, és emellett belebonyolódik egy nemzetközi kereskedelmi konfliktusba. Bush letette voksát a majdani voksokért: a döntéssel elnyerte a őszi kongresszusi választásokra az acélipartól jelentősen függő Nyugat-Virginia, Pennsylvania és Ohio bizalmát.
Ugyanakkor az acélszektor szereplői legalább 40 százalékos vám bevezetését látták volna indokoltnak, így ők sem elégedettek a lépéssel. Elemzők szerint azon – elsősorban fejlődő – országok miatt, amelyekre nem vonatkozik a vám, 30 százalékos árnövekedésre lehet számítani.
A védővám alá eső országokA védővámot Brazília, Ukrajna, Dél-Korea, Japán, Oroszország, Németország, Franciaország, Kína, Ausztrália és Hollandia acéltermékeire terjeszti ki az USA.
Az EU retorziót ígér
A másik oldalról pedig azzal vádolják Busht, hogy az eljárás leginkább a saját farkába harapó kigyóra hasonlít, hiszen a szeptember 11-e óta első számú célként jelen lévő terrorizmus elleni globális fellépésre megnyert szövetségeseit szúrta hátba.
Mindemellett az EU támadó állást vett fel, és rögvest panasszal fordul a WTO-hoz, és kilátásba helyezte saját védővámrendszere kialakítását az Egyesült Államok acéltermékeire. Nemzetközi vihar van kialakulóban: az USA-t azzal vádolják, hogy önös érdekeit helyezte előtérbe, miközben figyelmen kívül hagyja a világgazdaság helyzetét, mialatt a saját belpiacára sem lesz pozitív hatással a vám.
Tony Blair, brit miniszterelnök szerint “az amerikai acélipar problémáira nem a korlátozó vám a gyógyír”. Korábban levelet intézett Bush-hoz, hogy ne vigye végig kamikaze akcióját. A brit kereskedelmi miniszter megütközött azon, hogy az USA acélpiacának problémáit más országokra igyekszik átrakni. Nagy-Britannia szintén kiáll a saját piaca, és az acélpiacon tevékenykedők mellett. Romano Prodi az EU elnöke, kedden a döntés előtt úgy nyilatkozott, hogy ha az Egyesült Államok korlátozza az acélkereskedelmet, akkor az EU is lépni fog.
Oroszország amerikai nagykövete kedden egyeztetett az orosz külügyminiszterrel, aki komoly aggodalmát fejezte ki a védővámmal kapcsolatban. “Ha amerikai bevezeti a védővámot, az jelentős nézeteltérést fog eredményezni a bilaterális kereskedelem terén és az orosz-amerikai kapcsolatot is befolyásolni fogja”.
A döntés padlóra vágja a Dunaferrt
A Dunaferr Rt. számított arra, hogy Bush meghozza a döntést, bár fél éve még elképzelhetetlennek tartották, hogy politikai okok miatt felvállal egy nemzetközi kereskedelmi konfliktust. Magyarország ugyan nincs benne a vámmal terhelt országok körében, ugyanakkor a hazai acélgyártásra – közvetett úton – óriási hatással lesz az USA védőrendszerének bevezetése – mondta a Figyelőnetnek Schneider Mihály, a Dunaferr marketing- és logisztikai igazgatója.
Az USA-ból kiszoruló export Európában fog piacot találni, ami jelentős túlkínálatot eredményez. A nyugat-európai acélipari szövetség, az Eurofer készült a védővámok bevezetésére, ellenlépésként kvótarendszer bevezetését tervezi. Az európai piacokra exportáló országokra egyéni kvótákat állapítanak meg az előző évek szintjén, vagy alatta.
Elmaradt a fejlesztés az USA-banMíg Európában és Japánban a 80-as, 90-es éveket a technológiaváltásra, szerkezetátalakításra használták fel, addig ez az Egyesült Államokban elmaradt, így lehet, hogy az elmúlt időszakban 29 acélipari társaság jutott a felszámolás sorsára. A termelékenység, és a műszaki színvonal messze elmarad az európaitól, bár a termékek színvonala versenyképes, előállítási áruk már nem.
Bushnak döntenie kellett: vagy vállalja a szerkezetátalakítást, amely jelentős szociális költséget is jelentett volna – mintegy 10 millió dollárt, – az elbocsátások, nyugdíjaztatások miatt, vagy megvédi a nem versenyképes ipart. A nem hatékony működés miatt viszont jelentős áremelkedés várható, ami több más szegmensre, így az autóiparra is hatással lesz.
Azon túl, hogy Magyarországot korlátozzák legnagyobb felvevő piacán az EU-ban, még arra is fel kell készülni, hogy hazánkban is jelentős túlkínálat alakulhat ki, a nagyobb import miatt. Jelenleg semmiféle piacvédelem nincs, a acélkereskedelem teljesen liberalizált.
Ha az EU meghozza a döntést, Magyarországnak is ki kell alakítania saját védőrendszerét, amiért “természetesen lobbizni fognak” – mondta Schneider. Sérülékeny piac a magyar, az EU retorziójával katasztrofális helyzetbe kerülhet a hazai acélipar, miután a piaci szabályokat felrúgja a protekcionizmus.
