Belföld

Elárverezik a XX. század legnagyobb hatású levelét

A XX. század legnagyobb hatású levelének nevezi a Christies aukciósház azt az árverési tételt, amelyet március 27-én kínálnak eladásra New Yorkban. Az atombomba építését elsőként javasló levél szerzője Einstein és Szilárd Leó.

Érdekesség, hogy a most kalapács alá kerülő levél sohasem jutott el a címzetthez: Szilárd Leó ugyanis egy másik, néhány mondattal hosszabb változatot (amely ugyanazon az írógépen készült, s amelyet ugyancsak aláírt Einstein) küldött el az amerikai elnöknek. Az el nem küldött levél értékét 800 ezer – 1,2 millió dollárra teszik. Az elküldött változatot ma is a Franklin D. Roosevelt Könyvtárban őrzik New Yorkban.

Elárverezik a XX. század legnagyobb hatású levelét 1A most eladásra váró példányt Szilárd megtartotta magának, halála után felesége őrizte, később pedig Malcolm S. Forbes gyűjteményébe került. Bár soha nem küldték el, mégis eredeti példányról van szó. Ezt Szilárd kézírása is bizonyítja, hiszen a levél első oldalára a tudós ráírta: “Original, not sent!”.

A bomba születése Az atombomba elméleti megalapozását Szilárd Leó láncreakcióról szóló 1934-es (titkos) találmánya jelentette. A Londonban beadott szabadalmat Szilárd egyszer visszavonta, de miután Hahn és Strassmann Németországban felfedezték a maghasadást, a magyar tudós ismét megerősítette szabadalmi kérvényét. A Christies szakértői ezért az atombomba atyjának nevezik Szilárdot, illetve szerényen az “atomkor prófétájaként” emlegetik. Hahnnak és Strassmann-nak az urán 235-ös izotópjával kísérletezve sikerült előállítaniuk a fissziót, a maghasadást. Szilárd minderről 1939 januárjában értesült a dán Niels Bohrtól . Hamarosan a világ több pontján is megismételték az addig hihetetlennek tartott kísérlet: Joliot-Curie Párizsban, Szilárd és Pegram Amerikában, a Columbia Egyetemen, Enrico Fermi, az USA-ba emigrált olasz fizikus pedig a Princetonon hasított szét atommagokat.

Szilárd megrémült a kísérletektől

A kísérletek megrémisztették Szilárdot, aki a második világháború közeledtével előbb Németországba, majd az USA-ba menekült. (Marx György idézi fel a “marslakókról” szóló könyvében, hogy Szilárd egy nappal azelőtt hagyta el Németországot, hogy a nácik lezárták a zsidók előtt a határokat, s onnantól kezdve élete végéig két állandóan telepakolt bőrönddel várta, mikor kell legközelebb menekülnie.)

Nem Szilárd volt az egyetlen, aki rájött, hogy a maghasadás egy bomba megépítését is jelentheti, de ő volt talán a legjobban megrémülve attól, hogy ez a bomba először a németek kezébe kerül. Szilárd előbb Fermit kereste fel, aki 1938-ban Nobel-díjat kapott a nukleáris reakciók kutatásáért, és rajta keresztül 1939 márciusában a haditengerészetet próbálták győzködni az urán katonai jelentőségéről. Az akció teljesen sikertelennek bizonyult, de a “próféta” nem adta fel: Wigner Jenővel úgy vélték, hogy Csehszlovákia megszállása (1938) Hitlernek lehetőséget nyújt az ottani uránérc hasznosítására.

Elárverezik a XX. század legnagyobb hatású levelét 2Az urán másik komoly lelőhelye ekkor a belga fennhatóság alatt lévő Kongó volt. Ezért kereste meg a két magyar Einsteint, akiről köztudott volt, hogy kapcsolatban áll a belga királynővel. Einstein egy belga minisztert akart figyelmeztetni a veszélyre. A magyar tudós azonban véletlenül találkozott Alexander Sachsszal, Roosevelt tanácsadójával. Sachs javasolta, hogy inkább az amerikai elnöknek írjanak levelet, amelyet ő személyesen el is vinne Rooseveltnek.

Szilárd, Teller és Einstein szövetkezik

Szilárd megfogadta Sachs tanácsát, és immár Teller Edével Einsteinhez “hajtatott”. Közismert, hogy Szilárd nem tudott autót vezetni, így Tellernek a sofőr, illetve a gyorsíró szerepe jutott. Ő vetette papírra az Einstein által németül diktált levelet is, amelynek alapján Szilárd két angol nyelvű változatot készíttetett. A hosszabb, 45 soros levél jutott el végül Roosevelthez, a 25 soros változat viszont Szilárdnál maradt.

Elárverezik a XX. század legnagyobb hatású levelét 3Az augusztus 15-én Sachsnak postázott (hosszabb) üzenet csak a második világháború kitörése után, 1939. október 11-én került Roosevelt kezébe. Az elnököt csak két nap tanácskozás után sikerült meggyőzni az urán katonai hasznosításáról.

Különös, de Einstein később nem kapott hivatalos értesítést a Manhattan-terv megindulásáról. Résztvett viszont az atombomba megépítését célzó programban a három említett magyar tudós, sőt bekapcsolódott a Manhattan-terv megvalósításába az olasz Fermi is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik