A Széchenyi kártya bevezetésével a kormány a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozások átmeneti likviditási problémáinak áthidalását ígéri. A költségvetési forrásból finanszírozott hitelkonstrukció legfeljebb egymillió forintos keretéhez a bankközi kamatot (Bubor) maximum 6 százalékkal meghaladó kamat társulna, amelyhez idén 5, jövőre 3 százalékos támogatás jár.
Az alacsonynak tekinthető hitelösszeg csak a legkisebbeknek, vagyis a 10 millió forint körüli éves nettó árbevétellel rendelkező cégek igényeinek felel meg. Igaz, az egyéni, mikro- és kisvállalkozások köre mind ez idáig kimaradt a “hitelboomból”.
A CIB Bank szakértői arra számítanak, hogy a kis- és középvállalkozói szektornak nyújtott, országosan már 1300 milliárd forintra becsült hitelállomány az idén 30 százalékkal emelkedik. Az okok között elsősorban azt említik, hogy a gazdasági növekedés nyomán ebben a szektorban is emelkedik a finanszírozási igény, ráadásul a kilencvenes években alapított cégek – miközben továbbra is alacsony tőkeellátottsággal küzdenek – mostanra jutottak el odáig, hogy képesek felmutatni a hitelfelvételhez szükséges több éves vállalkozói múltat. Az sem elhanyagolható szempont, hogy ez a kör korábbi megtakarításainak jelentős részét ingatlanba fektette, ami most kiváló biztosítékként szolgál a hitelfelvételhez.
Beindult a verseny
A jelek amúgy is arra utaltak, hogy – a már hosszú ideje stabilan felosztott közép- és nagyvállalati ügyfélkört, s az évek óta ölre menő küzdelemben ostromolt lakossági piacot követően – a pénzintézetek újabb “vadászterülete” az eddig kicsit mostohagyerekként kezelt kisvállalkozói szektor lesz.
Az elmúlt esztendőkben több bank fokozatosan nyitott, és bővítette a rájuk szabott termékeinek kínálatát, az immár a Széchenyi kártya által is megtestesített rövid lejáratú segítség tehát a legtöbb kisvállalkozás részére már nem ismeretlen lehetőség. Az általános folyószámlahitelek, rulírozó vagy eseti jellegű forgóeszközkölcsönök mellett a legnépszerűbbek a különböző lombard- és jelzáloghitelek.
Hódító lombard
A hirtelen pénzszűkével szembesülő és átmeneti hitelre szoruló kisvállalkozásnak több hitelintézet “előszeretettel” nyújt valamilyen lombardkonstrukciót, amelynek fedezetét értékpapír vagy magánszemély tulajdonában lévő lekötött bankbetét adja, anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni. A Budapest Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az OTP Bank, a Postabank vagy éppen a CIB Bank is egyszerűsített eljárást, gyors hitelbírálatot és akár egy napon belüli pénzfolyósítást ígér, a betét és kamatai összegének azonban fedeznie kell a hitelt és annak költségeit.
Szintén éven belüli finanszírozásra kínálják a pénzintézetek a különböző, ingatlanfedezet mellett nyújtott kölcsönöket. Ezen konstrukciók nagy előnye, hogy a hitel megítélése és annak összege is jórészt a fedezetként felkínált ingatlan értékétől függ.
Így tehát olyan cégek is pénzhez juthatnak, amelyek gazdálkodásuk, pénzügyi helyzetük megítélése alapján nem minősülnének hitelképesnek. A beruházási hiteleknél szükséges üzleti terv és a dokumentáció benyújtásától ugyanis a bankok eltekintenek. Így a hitelkérelem elkészítése, valamint annak elbírálása is gyorsabb, a legtöbb hitelintézetnél néhány napos átfutást ígérnek.
Rástartolnak
A legtöbb banknál a kínálat bővítése mellett az egyszerűsített hitelkérelem és a gyorsított hitelbírálat a jelszó. A Magyar Külkereskedelmi Banknak a múlt évet értékelő tájékoztatóján például bejelentették, hogy néhány héten belül olyan scoring rendszert vezetnek be, amelynek használatával néhány napra csökken a forgóeszközhitelhez jutás átfutási ideje. Az OTP Banknál a közeljövőben indul, a CIB Banknál pedig már működik egy olyan, néhány mutatót figyelembe vevő rendszer, amely egyedi, de gyors elbírálást tesz lehetővé, de a Budapest Banknál is befejeződött a lakossági hitelekhez hasonló, egyszerűsített alapú megoldás kimunkálása.
A Széchenyi kártyához kapcsolódó hitelkeret bevezetése a várakozások szerint tehát nem rendezi át a piacot, de az erről korábban hiányzók új ügyfeleket jelentenek a kereskedelmi bankoknak. Mindezt állami segítség és főleg garanciák mellett. Néhány év múlva pedig ezek a kölcsönfelvétel szempontjából tapasztalatlan cégek már a kereskedelmi bankok saját, piaci alapon nyújtott hitelkonstrukcióinál is az eddiginél jobb esélyekkel rúghatnak majd labdába.
