A 105 tagú “alkotmányozó gyűlés” csütörtöktől egy éven át körülbelül húsz alkalommal tanácskozik az Európai Unió jövőjéről. Az ülés elnöke, Valéry Giscard d’Estaing szerint új fejezetet írhat Európa történelmében.
A résztvevők
• 15 képviselő a tagországok kormányából• 13 képviselő a tagjelölt országok kormányából• 30 képviselő a tagországok parlamentjéből• 26 képviselő a tagországok parlamentjéből• az Európai parlament 16 tagja• az Európai Bizottság 2 képviselője
Hazánkat Martonyi János külügyminiszter, valamint Szájer József és Vastagh Pál képviseli.
Nagyratörő tervek
Giscard, aki előzetes nyilatkozataiban szívesen utalt az 1787-es philadelphiai alkotmányozó gyűlésre, megnyitó beszédében a görögökre, a rómaikra és a felvilágosodás korára hivatkozott. “Kontinensünk három alapvető értékkel járult hozzá az emberiség fejlődéséhez: a racionalitással, a humanizmussal és a szabadsággal” – mondta az elnök, aki ugyanakkor előre is tekintett: véleménye szerint 25-50 éven belül Európa a világ egyik meghatározó nagyhatalmává nőhet.
Giscard egyértelművé tette: a kongresszus csak akkor lehet sikeres, ha széles támogatottsággal összeállítja az egységes európai alkotmánytervezetet. A kudarc viszont – az elnök szavaival – széteséssel fenyegeti mindazt, ami ötven év alatt létrejött. Az alkotmánytervezet azonban csak akkor válik valódi alkotmánnyá, ha a kormányközi konferencia is elfogadja.
A magyar álláspont
Martonyi János a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a gyűlésnek a filozófiai és ideológiai viták helyett minél szélesebb egyetértésre kell törekednie. Országunk képviselői jelenleg ugyan nem szavazhatnak a konvencióban, de a külügyminiszter kifejezte azt a reményét, hogy 2004-ben a kormányközi konferencián teljes jogú tagként vehet részt az alkotmány elfogadásában.
Másként egyenlőek?
Nem vet jó fényt az Unió gyakorlatára az a tény, hogy a 105 jelenlevő küldöttből csupán 16 nő. Ezt a baklövést próbálta Giscard azzal ellensúlyozni, hogy külön üdvözölte azokat az országokat és testületeket, amelyek nőket delegáltak a konvencióba.
A tagjelölt országok – elsősorban lengyel és cseh részről – kifogásolták a velük szemben tanúsított bánásmódot. Képviselőiknek ugyanis nincs szavazati joguk, és képviselőjük sincs a napirendet meghatározó elnökségben. Talán ezeket az ellentéteket is próbálta elsimítani beszédében Giscard, amikor az EU hivatalos nyelvein kívül lengyelül is köszöntötte az egybegyűlteket.
Európai Egyesült Álmok
Nemcsak Martin Luther Kingnek vagy Orbán Viktornak voltak álmai. Giscard is felszólította a jelenlevőket, hogy álmodjanak Európáról, és beszéljenek rá másokat is, hogy osztozzanak ebben az álomban.
Az igazi harc azonban nem az egyesült álmok, hanem az egyesült államok körül forog. A kérdés az: mekkora hatalma marad a nemzeti kormányoknak és mekkora hatáskörrel és legitimációval ruházzák fel majd az Unió szervezeteit.
