Belföld

K+F: őssejtek, kémrepülők és a bionikus szem

Amerikai kutatók hasznos munkára, a különféle betegségek gyógyítására alkalmas őssejtek termelésére fogták a petesejtet. Kerámiából készült mesterséges retinával a szembetegségek ellen. Gyors manőverezésre képes kémrepülők Norvégiából.

Szűznemzés – őssejtek a petéből

A legtöbb gerinces állatfaj szaporodásához az adott faj hímjére és nőstényére egyaránt szükség van. E törvény alól a magasabb rendű állatok közül legfeljebb egyes kétéltűek és hüllők bújhatnak ki; náluk előfordul, hogy az utód a hímivarsejt közreműködése nélkül, csupán a petesejtből fejlődik ki.

A törzsfejlődés csúcsán álló emlősök között azonban ez a jelenség ismeretlen – legalábbis a természetben. A genetikusok ugyanis már több esetben sikeresen késztettek osztódásra magányos egér, vagy majom petesejteket. Amerikai kutatók most hasznos munkára fogták a sokszorozódó petesejtet: a legkülönfélébb betegségek gyógyítására alkalmas őssejtek termelésére késztették azokat.

K+F: őssejtek, kémrepülők és a bionikus szem 1Az Advanced Cell Technology (ACT) nevű biotech vállalkozás egy amerikai egyetemmel együttműködve bizonyos vegyületek adagolásával elérte, hogy a rhesusmajom-petesejtek spermiumok nélkül is osztódjanak, a néhány sejtes embriókból pedig sikerült elkülöníteniük az őssejt vonalat. Ezekből a sejtekből a genetikusoknak később ideg-, izom-, sőt szívizomsejteket sikerült nevelniük.

Mindez azt jelenti, hogy a kutatók olyan kimeríthetetlen őssejtforrást találtak, amelyek alkalmazása esetében nem merülhetnek fel etikai aggályok – az embrió ugyanis definíciószerűen egy hím és egy női ivarsejt találkozásának eredménye. Az ACT kutatói – akik tavaly sikeresen klónoztak emberi embriókat is, amelyeket aztán megsemmisítettek – így elszántak arra, hogy a kísérleteket emberi petesejtekkel is megismétlik.

Bionikus szem – Látó kerámia

Létezik egy ritka szembetegség, amely a látásért közvetlenül felelős sejteket, a csapokat és a pálcikákat támadja meg: a retinitis pigmentosa áldozatai azért vakulnak meg, mert retinájukban fokozatosan elpusztulnak a fény és a színek érzékelésére alkalmas sejtek. A kór elharapózását fékezni ugyan lehet, de teljesen megakadályozni nem, ezért az amerikai Universitiy of Houston és a NASA kutatói mesterséges anyagból készített érzékelőkkel próbálják pótolni az elveszett sejteket.

Kísérleteikhez egy speciális fényérzékeny kerámiát használnak. Az ezt alkotó molekulák képesek úgy viselkedni, mint a csapsejtek, vagyis felfogják a vizuális ingereket. A kerámiát a tudósok nemrég filmszerű anyagra vitték rá, és az így előállított “mesterséges retinát” megvakított nyulak szemébe ültették. Az első eredmények szerint az állatok látnak az új szemmel. Mit több, a kerámiából készített retina stabilnak és szövetbarátnak bizonyult.

A kutatócsoport ezért jövő évtől humán kísérletek bevezetését tervezi. Ezek során kiderülhetne, vajon a mesterséges szem kerámiája ugyanolyan jeleket közvetít-e, mint a természetes csapok és pálcikák, vagy esetleg másmilyent, illetve az, hogy az emberi agy miként képes felfogni mindezt. A látás végső érzete, a kép ugyanis végső soron az agyban alakul ki.

Kémrepülő – Nem ufó, de csészealj

Az Afganisztánban elért amerikai harci sikerek nem csekély mértékben a korszerű, legénység nélküli kémrepülőgépeknek köszönhetők. Ezek képesek arra, hogy feltérképezzék a bombázandó területet, majd rádióvezérléssel visszarendelhetők a biztonságos bázisra.

K+F: őssejtek, kémrepülők és a bionikus szem 2A kémrepülők hátránya viszont, hogy felszállásukhoz kifutópályára van szükség, nem képesek egy helyben lebegni és meglehetősen lassúak (emiatt is szednek le olykor-olykor egy-egy Predatort Irak fölött, Kínában, vagy mostanában az afganisztáni hegyekben). E problémákra megoldást jelentene, ha sikerülne gyors manőverezésre képes távvezérelhető helikoptert létrehozni. A trondheimi műszaki és természettudományi egyetem mérnökei most ilyen szerkezetet fejlesztettek ki; a prototípus leginkább a “repülő csészealjhoz” hasonlít.

A SiMiCon nevű, diszkosz formájú repülő szerkezet teleszkópos rotorokkal van felszerelve, amelyek függőleges irányú mozgást tesznek lehetővé. Amikor a csészealj felszáll, a rotorok visszahúzódnak a gép belsejébe és egy sugárhajtómű lendíti előre a szerkezetet. Leszállásnál, vagy lebegésnél pedig a rotorok ismét kinyúlnak, és működésbe lépnek.

A 4,5 méter átmérőjű SiMiCon egy helyből, akár egy teherautó platójáról is felszáll, míg a General Atomics által gyártott Predator ehhez például legalább 670 méteres, a Northrop Grumman cég Global Hawkja pedig egy kilométeres kifutópályát igényel.

A norvégok jelenleg nem az életnagyságú, hanem csupán másfél méteres modellekkel kísérleteznek. A mérnökök szerint ezek a kisméretű csészealjak polgári hasznosításra is alkalmasak lehetnek, például térfigyelésre, légszennyezés mérésére, vagy meteorológiai célokra. A kutatók azonban úgy vélik, hogy az első kereskedelmi forgalomban kapható SiMiConra még legalább öt évet kell várni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik