Tavaly a külkereskedelmi mérleg 3552 millió euró hiánnyal zárt, az export 33,98 milliárd eurót, az import 37,53 milliárd eurót tett ki – derül ki a Gazdasági Minisztérium és a KSH pénteken közölt adataiból. Az előző évhez viszonyítva a kivitel euróban 11,3 százalékkal, a behozatal 7,8 százalékkal bővült.
A világgazdaság lassulása következtében a külkereskedelem dinamikája az év közben jelentősen csökkent. Az importnak az év első felében tapasztalható, átlagosan 20 százalékos bővülése augusztusban megtört, és az év hátralevő felében folyamatosan szűkült. Az export euróban egészen novemberig magasabb volt, mint 2000 azonos időszakában, növekedése mégis január óta minden hónapban lassult, és decemberben elmaradt az előző év decemberének kivitelétől.
Martonyi János külügyminiszter Matolcsy György gazdasági miniszterrel tartott közös pénteki sajtótájékoztatón az adatokat kommentálva elmondta, hogy az export lendülete ugyan csökkent, nemzetközi összehasonlításban mégis példátlan a Magyarországon tapasztalt bővülés. A külügyminiszter a kedvezőtlen tendenciák ellenére esélyt lát arra, hogy az elkövetkező évben az export még 8 százalékkal bővüljön a mostanihoz képest.
Külgazdasági egyensúly – kisebb a hiány
A vámszabad területen működő cégek húzószerepe az elmúlt évben a kedvezőtlen európai konjunkturális helyzet miatt nem érvényesült. A megszokottal ellentétben mind exportjuk (8,8 százalék), mind importjuk (3,6 százalék) messze elmaradt az átlagos ütemtől. A vámbelföldi cégek ezzel szemben átlagon felül tudták növelni forgalmukat (exportban 13,4 százalék, importban 9,6 százalék). Így az exportnövekmény 65 százalékát ők hozták.
A sajtótájékoztatón az elmúlt évet összegezve kiemelték, hogy a forgalomnövekedés mérséklődése ellenére sem romlott a külgazdasági egyensúly, a mérleg hiánya 756 millió euróval jobb, mint a tavaly. Előnyként említették, hogy Magyarország külkereskedelme egyre erősebben kötődik az EU piacaihoz. Míg 1990-ben az export 45 százaléka irányult az EU tagállamaiba, addig mára ez az érték meghaladja a 74 százalékot. Igaz, az előző évben még ennél is többet exportáltunk a tagállamokba.
Élen a gépekA külkereskedelmi forgalom áruszerkezetében a gépek, gépi berendezések (60 százalékról 57,5 százalékra) aránya csökkent, de továbbra is meghatározóak. Ebben a főcsoportban az export 7 százalékkal, az import 8 százalékkal emelkedett, és az egyenleg az elmúlt évhez hasonlóan pozitív, 208 millió euró. A termékcsoporton belül van legfontosabb exportcikkünk, a belsőégésű dugattyús motor, második helyen a mobiltelefonok és az adóvevő készülékek állnak.
Mezőgazdasági export – segített a politika
A külkereskedelmi mérleg hiányát javította, hogy az importált energiahordozók meredek árnövekedése 2001-ben nem folytatódott, sőt az utolsó negyedévben az importált olaj ára rég nem látott mélypontra süllyedt. A mezőgazdaság egyes ágazataiban dinamikus, esetenként 20 százalékot meghaladó exportbővülés volt tapasztalható. A külügyminiszter a változást azzal indokolta, hogy a kereskedelem külpolitikai feltételei lényegesen javultak az elmúlt időszakban.
Tavaly a beruházási célú import 10 százalékkal nőtt, és az év folyamán üteme folyamatosan gyorsult, amit a decemberi 15 százalékos növekedés is tükröz – emelte ki Matolcsy György, gazdasági miniszter. Mindemellett a fogyasztási célú import 7,6 százalékkal növekedett, ami elmarad az átlagos 7,8 százalékos importnövekedéstől.
MegbízhatóbbAz MNB 2003-tól tér át a fizetési mérleg vámstatisztikán alapuló számítására. Az átállás már megkezdődött – mondta el Missura Gábor, az MNB szóvivője -, de még kell tíz hónap, hogy az új számításhoz megteremtsék a feltételeket. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió is ezt a módszert tartja megbízhatóbbnak.
Fizetési mérleg – vége a kettősségnek
Az MNB és a KSH szerdán megállapodást kötött arról, hogy az elkövetkezőkben együttműködnek a statisztika területén. A korábbi években mind az elemzők, mind a piac számára gondot jelentett, hogy a fizetési mérlegben a külkereskedelemre vonatkozó pénzforgalmi adatok korábban jelentek meg, és jelentősen, akár kétszeresével eltértek ettől a KSH és a GM közös, vámstatisztikákon alapuló külgazdasági statisztikái.
A pénteki sajtótájékoztatón Martonyi János elmondta, hogy a Magyarországon alkalmazott vámstatisztika megfelelő, módosítás nélkül épülhet be a fizetési mérlegbe. A külügyminiszter szerint jó döntés, hogy az MNB a vámstatisztikákat fogja felhasználni, mert így elkerülhető, hogy az adatokat később korrigálni kelljen. A fizetési mérleg tetemes korrekcióját, és az elmúlt napok felhördülése kapcsán különösen fontos szemponttá vált az adatok felhasználásában a pontosság.
A példa kedvvéértA bérmunka-anyag szemléletes példája, hogy a nemzetközi vállalat külföldi leányától a határon keresztül posztó kerül Magyarországra, amit itthon alacsony munkaköltséggel feldogoznak. A kész termék aztán kabát formájában visszavándorol az országon kívülre, és a posztó értéke nemcsak az importban, hanem az exportban is megjelenik. Ez nem jelent tényleges fizetést, hiszen Magyarországon csak a bérre elköltött összeg marad meg.
Vámstatisztika alapján – csak a csatlakozásig
A fizetési mérlegbe kerülő árudeviza-forgalom a kereskedelmi bankok jelentései alapján készül. A bankok csak az 50 ezer dollár fölötti tranzakciókról kötelesek részletes adatokat szolgáltatni, míg a kisebb összegekre aggregálva küldik el az adatokat az MNB-nek – mondta el a FigyelőNet kérdésére Hamar Judit, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa.
A kereskedelmi bankok nem érdekeltek a statisztika készítésben, ezért előfordul, hogy az aggregált adatokban hibás tételek is szerepelnek, és pontatlanabbak a közölt számok. Az MNB-nek az aggregált adatok esetében nincs lehetősége az adatok tételes ellenőrzésére, míg a vámstatisztika esetében ez rendszeresen megtörténik. A forgalmat sokkal pontosabban mutatják a vámstatisztikák, és használatuk jól bejáratott. Hátrány azonban, hogy Magyarország csak az unióba való belépésig alkalmazhatja őket.
Hangsúlyos eltérés a vámstatisztika és a árudeviza-forgalom pénzforgalmi kimutatása között, hogy a vámstatisztikában olyan tételek is megjelennek, amelyek nem járnak fizetéssel, és valójában nem növelik a forgalmat. A nemzetközi vállalatok gyakorlatában megjelenő, növekvő mértékű belső tranzakciók és az egyre kisebb szerepet játszó bérmunka-anyag forgalom emeli a vámstatisztika számadatait, de Hamar Judit véleménye szerint ezen felül is nagy az eltérés a két statisztika között.
Megbízhatóbb adatok – emiatt nem kell módosítani
A világon szinte mindenhol a vámstatisztikát használják, és a globalizáció gyors és növekvő térnyerésével egyre nagyobb problémákat okoz, hogy a vámstatisztikába bekerülő országok közötti, de vállalaton belüli transzferek árait a vállalatok saját stratégája határozza meg. Az unión belül most alakítják ki azt a rendszert, amely ezeket a nehézségeket az “áladatok” kiszűrésével megszünteti. Magyarországon a két statisztika közötti különbség aránya kiegyenlített, de forgalom növekedésével az eltérés abszolút értékben nőtt – állítja Hamar Judit.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
•Nem kell annyira erős forint
•Fizetési mérleg – mindenki nagyon meg van lepve
•Külkereskedelem – fokozott fékhatás
A vámstatisztika sokkal megbízhatóbb – véli hasonlóan Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. Elemzője, – mert a fizetési mérlegben késleltetve jelentkezik az áruforgalom egy része. Az árumozgás és a kifizetés elválik egymástól, a vámstatisztikában pedig azonnal megjelenik, ha az áru átlépi a határt.
A pénzforgalmi kimutatás a jelentési kötelezettségre épít, ezért az utóbbi években többször előfordult, hogy hibás adatok miatt korrigálni kellett a fizetési mérleget. Ezért fordulhat az is elő, hogy kimarad a mérlegből, ha a multinacionális vállalat importál, de ezt külföldi számlán tartja nyilván. A vámstatisztikán alapuló számításban ez a hiba elképzelhetetlen.
