A szakkolégiumok azért jönnek létre, mert a diákok nem elégednek meg a felsőoktatási intézmények nyújtotta tömeges és felszínes képzéssel. A szakkoli lehetőség a színvonalas, az elmélyült tanulásra. Kezdettől az annyira erőltetett tömeges, de gyenge és lapos képzés kritikája az intézmény.
Államosítják a lázadást?
A Soros Alapítvány több támogatási területről ki szeretne vonulni, a szakkollégiumok sem számíthatnak tovább innen pénzre. Jövőre talán még kiírnak ilyen pályázatokat, de az elnyerhető összeg évről évre csökken, tavaly például 60 százalékkal.
Az egyéb finanszírozási lehetőségeket a Miniszterelnöki Hivatal elkülönített alapja és a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány forrásai jelentik. A szakkolégiumok mindenképpen politikai megfontolásoktól mentes elbírálást szeretnének. Ezek a források azonban kissé még homályosak. Bizonytalan a státuszuk, a jövőjük és a követett eljárási folyamataik.
Gombamód szaporodnak
A szakkollégiumok között nagy öregnek számít az elsőként alapított Rajk László Szakkollégium. 1970-ben a mai Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem akkori diákjainak célja a tagok “szakmai, közösségi, társadalmi és politikai aktivitásának fejlesztése” volt.
A harmadik magyarországi szakkollégium az ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium 1983-ban, amelyet 1989-ben Bibó István Szakkollégiumrakereszteltek át. Elsődleges céljaik között szerepelt, hogy tagjaik számára többlettudást nyújtsanak a tömegessé váló jogászképzésben, s megállják a helyüket európai színvonalon is.
A sorban a második volt a Közgazdaság-tudományi Egyetemen 1981-ben alapított Társadomtudományi Kollégium (TEK) és a néhány évvel később megszülető Széchenyi István Szakkollégium. Sajátos módon e két szakkoli két egyetem hallgatóit fogadja be, mivel közgázosok és ELTÉ-sek egyaránt tagjaik lehetnek.
Ma 25 szakkollégium működik Magyarországon. Az igény tehát nem szűnt meg, sőt az alapítási kedv az utóbbi 4 évben fellendült. Budapesten a BME-n, a KVIF-en működik még szakkoli. A legtöbb önálló szakkollégiummal a közgáz büszkélkedhet. Ott összesen öt különálló és eltérő szakkolit hoztak létre a hallgatók.
Felhígító kormányprogram?
A Fidesz 1998-ban szakkollégium-barát politikát hirdetett – egyre többen kaptak kedvet szakkoli alapítására. Nem véletlen, hogy az utóbbi 4 évben ugrott meg a szakkollégiumok száma.
A régiek és újak között nincsen ellenségeskedés, de nincs tiszta követelményrendszer, ami alapján az alakuló szervezet elnyerné a szakkollégiumi minősítést. Boldog-boldogtalan kiélheti alapítási kedvét.
A lelkesedést a pénz hiánya apasztja. A szakkolik a Soros Alapítvány speciális, szakkollégiumoknak elkülönített keretéből pénzeket pályázhatnak meg. Emellett bármilyen kutatási támogatást is elnyerhetnek. Létezik egy speciális szakkollégiumi alap a Miniszterelnöki Hivatalnál, amelyet 3 éve különítenek el. Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány szakkollégiumokat is támogat.
A szakkollégiumi pályázatok elbírálásának alapját jelentheti a Szakkollégiumi Charta. Abban definiálva van, milyen követelményeknek kell megfelelnie egy szakkollégiumnak. A nem megfelelően működő szakkollégiumokat ki lehet szűrni.
A szakkollégiumok összefogást terveznek a “márka” minőségének megőrzésére. Nagyobb nyilvánosság elé tárt vita keretében szeretnék a szakkollégiumi cím elnyerésének folyamatát szabályozni.
Elitképzés?
Rájuk sütött bélyegnek érzik a szakkolisok az “elitképzést”, attól tartanak, hogy negatív tartalma miatt szeretik bírálóik ezt a kifejezést. Itthon – az álságos “egyenjogúság” miatt – nem léteznek úgynevezett elit intézmények, és akik a szakkollégiumból kimaradnak, nem is értik, hogy mások miért szerveznek külön intézményeket azért, hogy többet tudhassanak, hogy megfelelő oktatásban részesülhessenek.
A szakkollégiumokban lehetőség van olyan témájú kurzusokon részt venni, amilyeneket az egyetem nem nyújt. Előfordul, hogy a tanszékek még nem is oktatnak egy új tudományterületet, de a szakkolisok már tanulhatják.
Tanáraikat is ők választják meg. Egy jó hírű szakkollégiumban mindenki szívesen oktat, a tanároknak ez egyfajta megbecsülés is. A tanárok között nem ritka az olyan szakember, aki nem az oktatásban dolgozik. Ők tapasztalati tudásukat is megosztják. A Schönherz Zoltán Szakkollégium például kifejezetten olyan tudás átadására szerveződött, amelyet később a munkaadók elvárnak.
Ilyen lehetősége a “mezei” diáknak nincs. A szakkolis végzősök automatikus versenyelőnnyel indulnak a munkareőpiacon.
Sokan azonban nem azért csatlakoznak, mert elitképzésre vágynak. Az egyetemi évek kezdeti mámorában mindenki szeretne egy közösséghez tartozni. A szakkollégiumi lét, vagyis az együttlakás, tökéletesen összehozza az embereket. Elsőre leginkább hangulatukkal keltik fel az érdeklődést.
Szakkollégiumi szabályok
A szakkolisoknak kötelező félévente legalább egy kurzuson részt venni, melyet önmaguknak szerveznek, egy külső tanár meghívásával. Ez minimum heti egy alkalmat jelent számukra. Természetesen ezekből valamilyen vizsgát is tesznek. Van, ahol idősebb szakkolisoknak kötelező saját kurzust is tartani.
Emellett konferenciákat és vitaesteket is szerveznek. Közösségi szerepvállalás is kötelező. A szakkollégiumot tagjai demokratikusan irányítják, külön szervezeti és működési szabályzatot fektetnek le. A kollégiumi gyűléseken mindenkinek kötelező megjelennie.
Az érdeklődő első- és másodéves hallgatóknak felvételit kell tenniük, mely egy kérdőív kitöltéséből és elbeszélgetésből áll. Az évenként változó összetételű felvételi bizottságot a kollégiumi gyűlés választja meg.
Kapcsolati tőke
Nem elhanyagolható szempont a szakkolisok számára az a kapcsolati tőke, amit az egyetemi évek alatt megszerezhetnek. A Rajk vezetőtanára például Chikán Attila, a volt gazdasági miniszter. Hosszan sorolhatnák a többi, ismert volt “rajkosokat” (Bokros Lajos, Straub Elek).
Harminckét év alatt a volt “rajkosok” tábora igencsak felduzzadt. Az Közgazdaság-tudományi Egyetemen jelenlegi oktatói között sok a volt “rajkos”. Ezek a tanárok nem kivételeznek a mostani szakkolisokkal, de nyitottabbak feléjük.
Sok szakkollégium az angol college rendszer mintájára jött létre, vagyis idősebb korban minden tag választhat magának egy tutort, akitől “szakmát és életet tanul”. A mester mindenben rendelkezésre áll, átadja saját tapasztalatait, és saját kapcsolataival is segíti védencét.
A Rajk, de az összes nagyobb múltú szakkollégium is nagyon jó ajánlólevél a munkaerőpiacon. A Fidesz-kormány tagjai nagyrészt a Bibó István szakkollégiumból kerültek ki. Egyesek “maffiahálózatnak” hívják ezt a szoros összetartást. Tény azonban, hogy nem minden szakkoli tart ennyire össze, s a múlt nem feltétlen biztosíték a munkaerőpiaci sikerekre.
