Belföld

Lakáscélú hitelek adókedvezményei

Kevés idő van hátra a személyi jövedelemadó bevallás leadásáig - és most sokat meg lehet takarítani azzal, ha valaki a lakáscélú hitelek elszámolásánál egy fillért sem hagy elúszni.

Így, utólag nézve a szinte a teljes 2001. évben hatályos lakáscélú adókedvezmények elég szolidak voltak a maguk 20 százalékos, de az adóból legfeljebb 35 ezer forint levonást engedő mértékével. Aztán az év végére befutott pénzügyi törvénycsomag elég látványos változásokat hozott: a lakáshitel törlesztés 40 százalékát, de legfeljebb 240 ezer forintot lehet levonni az adóból és visszaigényelni – ráadásul nagyobbrészt visszamenőlegesen, a 2001. január 1-jétől fizetett hiteltörlesztések után is, a 2002. március 20-áig esedékes szja-bevallással.

A ’94 óta kötött hitelszerződésekre vonatkozik

A változás valóban látványos. Igaz, elég sokáig “érlelődött”: a megelőző szabályozás 1995. január 1-jétől volt változatlan mostanáig.

Az új szabályok szerint az összevont adóalap adóját csökkenti az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött szerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként szereplő magánszemély által az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg 40 százaléka. A magánszemély által igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 240 ezer forintot.

Mi számít lakáscélunak?

Lakáscélú felhasználásnak minősül:
• a) a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében;
• b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
• c) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;
• d) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek a hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti – az a)-c) pontban nem említett – lakáscélú felhasználás. (1996-tól az szja törvényeknek nincs az előbbitől eltérő fogalommeghatározása a lakáscélú felhasználásra.

Kétszáznegyvenezer a maximum

Az adóstársak között megosztható, de megosztás esetén az adóstársak által együttesen igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 240 ezer forintot. A magánszemély az adóstársa által igénybe nem vett kedvezményt a munkáltatói adómegállapítás során vagy adóbevallásában, illetőleg önellenőrzéssel, az adóstársnak az általa igénybe nem vett kedvezmény összegéről tett nyilatkozata alapján, azzal a feltétellel veheti igénybe, hogy feltünteti az adóstárs adóazonosító jelét és a lakótelek, a lakás helyrajzi számát.

Munkáltatótól felvett hitel esetén…

A kedvezmény a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre fizetett törlesztés alapján csak akkor vehető igénybe, ha az áthidaló kölcsönnek minősül. A magánszemély nem veheti igénybe az adókedvezményt, amennyiben a tőke, a kamat vagy a járulékos költség törlesztésére olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használ fel, amelynek alapján a munkáltatót e törvény külön rendelkezése alapján nem terheli adófizetési kötelezettség.

Az adókedvezmény 2001. január 1-jéig visszamenőlegesen csak akkor alkalmazható, ha a lakáscélú felhasználásra felvett hitel a következő célok valamelyikét szolgálja:
a) belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése; új lakásnak minősül az a lakás, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor, amennyiben azt a kedvezményt igénybe vevő magánszemélyt megelőzően más lakcímként nem jelentette be,
b) belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést eredményező bővítése.

Ezekben az esetekben a 2001. január 1-jétől fizetett hiteltörlesztések 40 százalékával, de legfeljebb 240 ezer forinttal csökkenthető a fizetendő szja.

A felsorolásban csak a használt lakás vásárlása nem szerepel – ebben az esetben tehát nincs visszamenőlegesség. Az ilyen célra korábban felvett hitelek vonatkozásában csak a 2002. január 1-jétől fizetett hiteltörlesztések kedvezményezettek, amelyek majd csak a 2003-ban esedékes szja-bevallásban érvényesíthetők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik