Világszerte egyre alacsonyabbak a vállalatok átlagos társaságiadó-terhei. A KPMG 68 országban végzett felméréséből kiderül, hogy 2001-ben tovább csökkent a nyereségadó átlagos szintje – bár hiba lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy az egy vállalatra jutó összes állami elvonás csökken.
Máshol mennyi?A latin-amerikai régióban és az ázsiai térség országaiban is általánosságban alacsony a társasági adókulcs. A KPMG által vizsgált a 16 dél-amerikai ország átlaga kis mértékben nőtt, 30,14-ről 32,2 százalékra, amely a chilei 1 százalékos emelés következménye. Mexikóban a tervek szerint a következő 3 évben 35-ről 32 százalékra csökkentik a társasági adót, az ázsiai térségről pedig annyit árul el a tanulmány, hogy illeszkedve a “nagyvilág folyamataihoz” tavaly 31, 28-ról 31,05 százalékra csökken az átlagos adószint.
Kis országok nagy tettei
A nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó cég idei felmérése azt mutatja, hogy Európában, illetve a fejlett ipari államokat tömörítő OECD-ben tavaly is a csökkentés maradt a trend. Az utóbbi két évben egyetlen OECD-tagország sem növelte a társasági adó kulcsát, míg tizenkét ország lefelé korrigált.
Az Európai Unióban átlagosan a 2000-es 33,68 százalékról 32,53 százalékra mérséklődött az átlagos adókulcs. Ennél körülbelül egy százalékkal alacsonyabb ez a mutató az OECD esetében.
Az adó mértékét tekintve kétségkívül Írország a legvonzóbb, hiszen 20-ról 16 százalékra csökkentette a társasági adó kulcsát. Ráadásul 2003-tól már 12,5 százalékot ígér.
Tavaly a legmerészebb könnyítésre Luxemburg szánta rá magát. Az ottani kormány 37,45 százalékról 30,38 százalékra szállította le a nyereségadót.
A hazánkkal szomszédos államok közül egyedül Szlovákiában történt változás. 29-ről 25 százalékra csökkent az adókulcs.
Már nem lógunk ki a sorból
Ami hazánkat illeti, nekünk igazán jól jött az írek reformja, hiszen mostantól lehet rájuk mutogatni, amikor az EU-s tárgyalások során a közösség csóválja fejét a magyarországi 18 százalékos adókulcs miatt. Eddig ugyanis egyetlen tagország adókulcsa sem volt alacsonyabb a mienknél. Az EU álláspontja szerint a cégek számára Magyarországon alkalmazott adókedvezmények, illetve az eleve alacsony társaságiadó-kulcs nem illeszthetők bele az uniós adópoltikába.
A kritikával szemben szokatlanul egységes álláspontot alakítottak ki a hazai pártok. Mind Orbán Viktor kormányfő, mind Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje kizárta az adókulcs megemelésének lehetőségét. Ezzel kapcsolatban László Csaba, Medgyessy pénzügyminiszter-jelöltje egyszerűsített válalkozási adó (EVA) bevezetésének a lehetőségét említette.
Karsai Gábor, a Gazdaságkutató Intézet (GKI) ügyvezető igazgatója a magyarországi helyzetre vonatkozóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasági adó mind az állam, mind a cégek oldaláról csupán egy a sok állami elvonás közül. Arányaiban jóval nagyobb összeget jelent például az SZJA és a társadalombiztosítási járulék. Ez különösen igaz a költségvetési kiadások folyamatos növekedése mellett, hiszen így csupán egy kevésbé jelentős, inkább csak jelzés értékű adó alacsony szinten tartására van lehetőség.
Nálunk ennyiA Pénzügyminisztérium (PM) jelentése szerint 1999-ben a társaságok befizetései a számított adó 72 százalékát érték el, idén azonban már csak 59 százalékot vár a minisztérium. A rendelkezésre álló adatok, valamint az előrejelzések szerint 1996 és 2002 között az adókedvezmények, mentességek összege 350 százalékkal emelkedik, miközben a számított adó 218, a fizetendő adó pedig mindössze 112 százalékkal növekszik.
Méz a madzagon?
Karsai Gábor az FN kérdésére válaszolva azzal magyarázta az adókulcs változatlanul csökkenő tendenciáját, hogy a különböző kontinentális régiók közül Nyugat-Európában van a legmagasabb nyereségadó, ezért ott még a gazdasági növekedés lassulása mellett is kénytelenek folytatni a társasági adó csökkentését. Hiszen ez az egyik kulcseleme a vállalatok különböző országokba történő “becsalogatásának”.
Michael Glover, a KPMG szakembere felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az alacsony adókulcs önmagában nem feltétlenül jelent alacsony adóterheket “Országonként más és más az adóalap, a közvetett adók szintje, és eltérőek a befektetési kedvezmények – fejtegette a FigyelőNetnek -, a tényleges adóterhet csak ezek figyelembevételével lehet kalkulálni.” Az adóbevételek szinten tartása érdekében gyakori az is, hogy az egyik adónem csökkentése egy másik emelésével jár együtt – így Glover.
