2002 elején, a lassan öt éves múltra visszatekintő, közel 80 ezer regisztrált felhasználóval rendelkező, gondolkodtató internetes lap, az iQteszt.hu új üzleti stratégiát alakított ki, melynek egy mondatban összefoglalható lényege: “a látogató többet, a hirdető kevesebbet fizet”.
A site-ot üzemeltető YToN internet Kft. ügyvezetője, Bánki Róbert úgy gondolja, hogy ma Magyarországon csak nagyon kevés webes tartalomszolgáltató tudja nyereségesen üzemeltetni vállalkozását, ha kizárólag a hirdetési bevételekből akar megélni. “Az elmúlt évek tapasztalata alapján azt gondolom, hogy az internetes tartalomszolgáltatók aránytalanul drágán adják a hirdetéseket, és aránytalanul olcsón adják a tartalmat, szolgáltatásokat” – állítja az iQteszt.hu szerkesztője. A web rövid magyarországi történelme során a felhasználók megszokták azt, hogy a tartalomért és szolgáltatásokért nem fizetnek. Egy tartalomszolgáltató nem tehette fizetőssé szolgáltatását akkor, amikor más vállalkozások nagyon hasonló tartalmat ingyen szolgáltattak. A látogatottság – elsősorban az oldalletöltések számának – növelése minden áron és a hirdetések minél nagyobb arányú és magasabb árú értékesítése volt a cél. Bánki szerint a hirdetési piac viszont nem tudja, vagy nem akarja eltartani az aránylag magas látogatottságú oldalakat sem. A gondolkodó emberek website-jának szerkesztője szerint ennek okai: a médium újdonsága, az elérhető közönség aránylag szűk köre, és a hatékonyságához képest aránytalanul magas ára. “Míg a nyomtatott és elektronikus sajtóban olvasóért, nézőért, illetve hallgatóért fizetnek a hirdetők, az interneten oldalletöltésekért” – mutat rá az aránytalanságra. Egy-egy felhasználó naponta 5-10, de van olyan magyar website, ahol átlagosan (!) közel száz oldalletöltést produkál. A statisztikák szerint a legtöbb site-on jónak nevezhető arány, hatékony banner (reklámcsík) az, amelyikre az azt letöltők 1%-a rákattint.
“Így egy-egy potenciális vevő elérésért az interneten – egy olyan médiumon, ami új és ahol sok a bizonytalanság, a mérési pontatlanság – a hirdető többet fizet, mint olyan médiumokban, amelyeket sok év tapasztalatával felvértezve használ” – állítja Bánki.
A felhasználók (olvasók, játékosok, ingatlan- és társkeresők, stb.) az összes szolgáltatást évek óta ingyen használják és elvárják, hogy azok magas színvonalon működjenek. Természetesen joggal várják el, de a színvonalas szolgáltatás üzemeltetése az interneten is pénzbe kerül. Ezt a pénzt a site-ok mögött, vagy az azokat üzemeltető cégek mögött álló vállalkozások teremtik elő más, nyereségesen működő tevékenységeikből (telekommunikácó, kereskedelmi TV, nyomtatott médium, stb.), vagy a site-ok maguk próbálják előteremteni, kemény és gyakran sikertelen küzdelmek árán.
Az 1996-ban, 10 ezer forintos alaptőkével bejegyzett, és azóta folyamatosan nyereségesen működő cég vezetője optimista: “azt gondoljuk, hogy az iQteszt.hu felhasználói szeretik és kötődnek annyira ehhez a site-hoz, hogy közülük sokan hajlandóak lesznek fizetni azért, hogy továbbra is magas színvonalon tudjuk üzemeltetni”.
A hirdetőknek – Magyarországon elsőként – egy olyan konstrukciót ajánl az iQteszt.hu, amelyben nem az oldalletöltések, hanem a látogatók száma alapján szabják meg az árat. “A nyomtatott újságban sem az a tarifálás alapja, hogy hányszor lapozza át a hirdetést az olvasó, hanem az, hogy hány olvasó veszi kezébe a lapot és, hogy a lapon belül hol található a hirdetés. Az, hogy mi itt az interneten azt is tudjuk mérni, hogy hány oldalt néz meg egy felhasználó, nem ok, csak lehetőség arra, hogy minden oldalért külön számlázzunk is. Mi felhasználónként és a hirdetés elhelyezése alapján fogunk számolni.” – vázolja hirdetők és ügynökségeik számára, a hagyományos médiából ismert technika internetes változatát Bánki Róbert. Ez a hirdetők számára lényegesen olcsóbbá teszi majd a megjelenést.
Az iQteszt.hu szerkesztője azt reméli: azzal, hogy a hirdető kevesebbet, a látogató pedig többet fizet majd, közelebb jutnak egy olyan konstrukcióhoz, amelyben cégek és magánszemélyek, hirdetők és felhasználók olyan részt vállalnak egy website üzemeltetésének költségeiből, amely ahhoz a reális arányhoz közelít, amely a lap üzemeltetéséből származó előnyökben való részesedést reprezentálja.
