A kutatók 1952-től kezdődően vizsgálták a téli és nyári olimpiák éremeloszlásait. Azt találták, hogy a földrajzi diverzifikáció óriási mértékű emelkedésével párhuzamosan jelentősen megugrott a magas életszínvonalú országból érkezett sportolók koncentrációja.
Amikor a résztvevő országokat egy főre jutó GDP-jük alapján rangsorolták, azt kapták, hogy míg az 1952-es nyári olimpián minden ötödik sportoló érkezett a felső, leggazdagabb 10 százalékból (téli olimpián minden tizenkettedik), a legutóbbi nyári olimpián már minden harmadik (téli játékokon minden második).
A kutatók által felállított modell a következő változókat tartalmazza:
A nemzet egy főre jutó GDP-je: Megfigyelhető, hogy a magas egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő nemzetek számottevően több sportolót küldenek mind a nyári, mind a téli olimpiákra. Átlagban elmondható, hogy 1000 dollár egy főre jutó bruttó hazai termék növekedéssel 4-5 fővel több sportoló küldése párosul.
Mivel az USA egy főre jutó GDP-je 18-szor magasabb, mint Nigériáé, ez önmagában azt jelenti, hogy körülbelül 80 sportolóval több játékost akkreditál a rendezvényre. Megfigyelhető továbbá, hogy a GDP emelkedésével növekszik a játékokra küldött sportolónők száma is, 1000 dolláronként átlagosan kettővel.
A nemzet lakossága: A nyári játékoknál igaznak bizonyult az a feltevés, hogy a nagyobb népességű országok több sportolót küldenek, átlagosan 3-4 millió lakosonként egy résztvevőt. A téli olimpiák esetében a változó nem bizonyult szignifikánsnak.
A rendező ország (minőségi változó): A vendéglátó országok mindig jelentősen több sportolót küldenek az olimpiákra, mint a “csupán” résztvevő államok.
Szomszédos ország (minőségi változó): Megfigyelték, hogy a nyári olimpiák esetén a helyszínnel szomszédos országok átlagosan 45-tel több sportolót küldenek.
Az ország politikai berendezkedése (minőségi változó): Emlékezetes, hogy elmúlt ötven évben három olyan nyári olimpia is volt, amelyet egyes államok politikai okokból bojkottáltak: az 1976-os montreáli játékokat számos afrikai ország, az 1980-as moszkvait sok nyugati, az 1984-es Los Angeles-i olimpiát pedig a kelet-európai államok egy része negligálta.
Ennek ellenére a kutatók szerint csak csekély mértékben befolyásolja az olimpiára kiküldött sportolók számát az ország politikai berendezkedése. A parlamenti demokráciák arányosan valamivel nagyobb számban vesznek részt, mint a monarchiák, katonai rezsimek és egyéb államok. Meglepetés volt, hogy a kommunista országok a hasonló földrajzi és gazdasági helyzetű országokat rendszerint lekörözték résztvevő számban és éremgyűjtésben is.
Az ország területének az a hányada, ahol a téli hónapokban havi öt napnál kevesebbszer fagy: Az ilyen klíma a nyári olimpiákon való aktívabb résztvételt sejtetné, ám a statisztikák azt mutatják, hogy a hidegebb országok többsége maga mögé utasítja a “forró” államokat a nyári játékokon is.
Az ország területének az a hányada, ahol a téli hónapokban havi 20 napnál többször fagy: A téli olimpiák esetében meghatározó változó.
Időtényező: Ezzel a változóval jelezték az ország olimpiai szereplését az elmúlt ötven évben.
A téli olimpia éremtáblája
A modell szerint Salt Lake Cityben az éremtábla élén Németország végez 31 medállal, ebből 11 arany. Őt követi Oroszország 21 éremmel, 10 arannyal. Az oroszok mögött az amerikaiak és a norvégok végeznek majd 20-20 éremmel.
