Hol, mennyiért?Kezdő menedzseri fizetések az EU-ban (bruttó, éves átlag)
Németország:
38 000 Euro
Spanyolország: 25-30 000 Euro
Franciaország: 24 000 Euro (+fix bónuszok)
Nagy-Britannia: 24 000 Euro (eltérő adózási rendszer miatt kb. a német álagfizetésnek felel meg)
Olaszország: 22 000 Euro
Az egyes országokban kialakult szokásokat és gyakorlatot követő átlagemberek más országok munkaerőpiacán kuriózumnak és versenyképesnek bizonyulnak. Meglehet, hazájukban már minden nekik való állást betöltöttek, máshol annál inkább keresik őket.
Ezzel a lehetőséggel azonban még nem sokan élnek. A legaktívabb külföldre vándorlók a németek. Más nációbelieknek, például a spanyoloknak csak elvétve fordul meg a fejükben, hogy a virtualizált országhatárt átlépve keressenek munkát.
FranciaországFranciaországban a diplomának hihetetlen értéke van a munkaerőpiacon. Oktatási rendszerük rendkívül bonyolult, és az elitképzést támogatja. Akinek sikerült bekerülni az elit intézményekbe, biztosan olyan állást kap, amilyet ő szeretne. Ezek az intézmények nem specializáltak, inkább polihisztorokat képeznek. Mindenből tanulnak egy kicsit. A munkaadók mégis kapkodnak értük. A külföldi diplomák a franciák számára ismeretlenek, így a külföldieknek nem sok esélyük marad a francia munkaerőpiacon. A multik igyekeznek küzdeni ez ellen, szerintük a diplomák miatt szabályos diszkrimináció folyik. Ráadásul a kezdő fizetések is alacsonynak számítanak. De a francia fizetési rendszerben nagy szerepük van a bónuszoknak és jutalmaknak, és ezekkel együtt a fizetések már elérik a német átlagot. Franciaországban jelenleg a telekommunikációs szakemberekből van hiány, őket a nem elég kiváló diploma ellenére is szívesen fogadják.
Másra vannak kiképezve
Persze a befogadó országnak is rá kell jönnie, ha bizonyos területeken jó szakembereket akar, legjobb külföldit alkalmazni. Spanyolországban például kifejezetten keresettek a német mérnökök és technikusok. A magas munkanélküliség ellenére ők biztosan találnak munkát. De persze áldozatot is kell hozniuk. A fizetések sokkal alacsonyabbak, mint hazájukban. Igaz, a megélhetés is.
Keresettségük oka az, hogy a német oktatási rendszer sokkal inkább gyakorlatorientált, mélyebb és speciálisabb tudás megszerzésére ad lehetőséget. A spanyol felsőoktatás ezzel szemben inkább elméleti és általános ismeretek megszerzésére alkalmas. “Mi spanyolok inkább generalisták vagyunk. Konkrét problémák esetén a német mérnököknek egyértelmű előnyük van velünk szemben”- mondja egy spanyol mérnök.
OlaszországOlaszország a spontaneitás hazája. Nem tárgyalnak hosszan, hamar nyélbe ütik az új munkaerő felvételét. Kedden interjú, szerdán már mehetsz. A külföldieknek rugalmasnak kell lenniük, ha meg akarják állni a helyüket az olasz munkaerőpiacon. Gyors döntések születnek kaotikus előkészületek után. Ez még a spanyoloknak is megterhelő. Ők is déliek, de kevésbé bonyolítják a dolgokat. Olaszország az építészek és a divatszakmában dolgozók számára vonzó. Sokan azonban a kötelezően letöltött szakmai gyakorlat után menekülnek az olasz munkaerőpiacról.
A munkahely elvárja a gyakorlati tudást
A németek pedig szívesen mennek. Németországban a tanulmányai mellett minden hallgató részt vesz akár egy éves gyakorlaton. Bár a diákok nincsenek rászorulva a pénzre, a munkaerőpiacon ezt elvárják. Az egyetemek és a vállalatok szorosan együttműködnek, így a diákoknak van is lehetőségük gyakorlati tudás szerezni.
A spanyol egyetemek és a vállalatok között nincs kapcsolat. A legnagyobb spanyol távközlési vállalat, a Telefónica az egyetlen, amely gyakornoki programot szervez az egyetem közreműködésével. A németek számára egy külföldi szakmai gyakorlat később kifejezett előnyt jelent karrierjük szempontjából a hazai munkaerőpiacon.
Nagy-BritanniaAz angolok tradicionálisan felsőbbrendűnek hiszik magukat. Nehéz dolguk van azoknak, akik ezen a munkaerőpiacon akarnak hódítani. Tökéletesen kell beszélni angolul, és fiatal munkaerővel kell felvennünk a harcot. Az angolok ugyanis a főiskolát átlagosan 21 évesen fejezik be. Számukra különös egy 25 éves pályakezdő. Az egyetemek és a vállalatok között rendkívül szoros az együttműködés. A cégek már az államvizsga előtt felkeresik a hallgatókat, akiknek így nem sokat kell keresgélniük a munkaerőpiacon. Ebbe a zárt rendszerbe nehéz a külföldieknek behatolniuk. Pedig bankárok számára Anglia paradicsomnak számít. Európában itt folynak ugyanis a legnagyobb nemzetközi bankprojektek, melyekhez csak helyben lehet csatlakozni.
Nyelvi és családi kötöttségek
A német munkavállalóknak további nagy előnye a mobilitás és az internacionalitás. Németek és osztrákok egyaránt kitűnően beszélnek angolul, 7 éves koruktól kötelező tanulniuk. Később szívesen tanulnak meg még egy idegen nyelvet, leggyakrabban spanyolul. A spanyolok hadilábon állnak az idegen nyelvekkel. Sokan egyáltalán nem is beszélnek más nyelven. Az pedig igen ritka, hogy valaki tökéletes nyelvtudásról számolhasson be.
Ezenkívül a németek sokkal hamarabb önállóak lesznek, mint a spanyolok. Már húszas éveik elején elköltöznek otthonról, nem szeretnek függeni szüleitől.
Spanyolországban a “gyerekek” 30 éves korukig otthon maradnak. Lényeg, hogy olcsón éljenek és ne kelljen dolgozniuk. A társadalom alapja még mindig a család. Ezért nehezebben is hagyják el szülőföldjüket, szemben a független és nyitottabb németekkel. Meglepően hangzik, de a spanyolok külföldön sokkal zártabb közösséget alkotnak, mint a németek. Bár ösztöndíjjal sok spanyol diák tanul külföldön, mégsem sajátítják el a nyelvet, mert kint megtalálják egymást.
