Az ötlet Michel Fustier-től származik, ő a francia théâtre d’entreprise meglapítója. Évtizedek óta rendeznek olyan előadásokat cégeknek, amelyek konkrét probléma megoldására szolgálnak. Kanadában és Németországban 10 éve “csinálnak színházat” a cégeknek. Magyarországon senki sem foglalkozik ezzel a módszerrel.
Klasszikus tandrámaA konfliktus megmarad, de a történet teljesen más környezetben játszódik. Már létező történeteket is fel lehet dolgozni. Nagyon egyszerű példán bemutatva: a királylányt kitagadta apja, mert úgy szerette őt, mint az emberek a sót. Később persze kiderült, rosszul döntött, a királylány igaza bebizonyosodott. Ennek a problémának elemzése rávilágíthat arra, hogy a magasabb pozíció és hatalom nem jogosít fel az alulról jövő ötletek elvetésére.
Mit jelent a “cégszínház”?
A vállalati színielőadás nem ér véget az általában igen rövid, 20-30 perces darab bemutatásával. Egy vagy több külső segítő vezetésével a nézők csoportokban megbeszélik és megoldják a kis jelenetsorban felvetett problémát.
A “dráma” az adott cégnek szól, vagyis a cégvezetők által megbízott csoport olyan előadást készít, amely az előtanulmányok alapján a legjobban illusztrálja a cég legsúlyosabb gondjait. A cselekményt, a helyszínt és a szövegkönyvet minden alkalommal kitalálják.
Olyan darab bemutatása a végcél, ami a cég aktuális problémáját nem túl direkt módon a munkatársak elé tárja. Vagyis a darab ne legyen túl egyértelmű. Ne lehessen azonosítni a szereplőket munkahelyi ismerősökben. Így a résztvevők könnyebben tudnak részt venni a megoldási folyamatban.
Az ötlet lényege gyakorlatilag ebben rejlik. Ugyanis a cég dolgozói így el tudják távolítani maguktól a szituációt. Könnyebben mondják ki véleményüket, ha védve érzik magukat. Ezáltal nyílik lehetőség a probléma tényleges feldolgozására és megoldására.
Ugyanakkor egy ilyen előadás valódi színházi élményt nyújt. Díszlet, jelmez, világítás és megfelelő rendezés elengedhetetlen a módszer sikeres alkalmazásához. Minél “profibb” a színpadi megvalósítás, annál jobban hat a résztvevőkre.
Mire jó?
A cégszínház természetesen nem mindenre megoldás. Szervezetfejlesztési folyamatok hatásos eszköze lehet, de leginkább megkövesedett hozzáállás és magatartásmódok megváltoztatására, csoportok közötti, hosszan elhúzódó konfliktusok feloldására, szervezeti kultúrába beépült tabuk kezelésére és újítások bevezetésekor a szervezeti ellenállás megtörésére alkalmas. Röviden tehát a vállalati kommunikáció és a változások menedzselésekor lehet a legnagyobb segítségünkre.
Michel Fustier ötletében az volt az eredeti, hogy a hagyományos szervezetfejlesztők, tanácsadók által feltárt működési rendellenességeket nagy alkotói bátorsággal helyezték át más környezetbe, és igazi színházat játszanak, rendes díszletek, profi rendezők, díszlettervezők, színészek segítségével.
A dráma elemzésében együtt vesznek részt a szervezetfejlesztési tanácsadók, a cég munkatársai és vezetői, valamint a darab színrevitelében aktívan közreműködő alkotók. Ezzel teremtődik meg a lehetősége, hogy a csoportok együttműködésére jellemző konfliktusok modellejeiről beszélgethessenek, az általános érvényes törvényszerűségeket sikerüljön felderíteniük.
Színház a nevelésbenMagyarországon 10 éve működik a “Színház a nevelésben” program, melynek ősét, a Theatre in Educationt Angliában mát évtizedek óta sikeresen alkalmazzák. Hazánkban két színházi csoport tart foglalkozásokat gyerekeknek, a Kerekasztal és a Káva. A program alapötlete és koncepciója megegyezik a cégszínházéval. A drámapedagógusok a gyerekek életében fellépő konfliktust feldolgozó előadás után kiscsoportokban megbeszélik és feldolgozzák a felvetett problémát. Vagyis dráma és a pedagógia eszközeit ötvözve 3-4 órás foglalkozások készülnek korspecifikus problémák feldolgozására, melyen osztályok vehetnek részt.
Magyarországon erre a szerepre, a vita levezetésére leginkább egy drámapedagógus alkalmas. A beszélgetés irányított, tehát bizonyos kérdéseken minden csoportnak át kell rágnia magát. A vezetők saját belátásuk szerint hagyhatják csapongani a csoportot, egy-egy témába belemerülhetnek, nem szükséges az előadás menetéhez ragaszkodni. Fontos a csoporttagok egyenrangúsága. A vezetőknek mindenkit be kell vonniuk a folyamatban, és a hozzászólásokat egyensúlyban kell tartani.
Ezalatt a munkatársak szabadon elmondhatják véleményüket a látott eseményekről. Reagálnak a felvetett dilemmákra, megvitatják egymás közt. A beszélgetés célja egy megoldási javaslat megszületése, amely a csoport konszenzusán alapszik. Legvégül a csoportok összefoglalják egymásnak a beszélgetésüket, és röviden elmondják javaslataikat. Befejezésül még egyszer megnézik az eredeti darabot.
Mitől más?
A cégszínház humánus eszközökkel közelíti meg a vállalatok nem gazdasági, hanem emberi problémáit. Sokan éppen ezért nem érzik erőltetettnek, egyszerű tanácsadói próbálkozásnak. Itt az emberi konfliktusokat végre nem közgazdászok próbálják megoldani, hiteltelen eszközökkel.
Maga a színházi élmény is erősen eltávolít a munkahelyi szituációtól. Az emberek kívülről tudják látni magukat és a kialakult, esetleg elmérgesedett helyzetet. Természetesen így sokkal könnyebben születik megoldás. “Szeretem hinni magamról, hogy már több béklyómat sikerült legyőznöm, és innovatív vagyok, de egy ilyen stimuláció segít igazán hozzá, hogy kilépjek magamból, és objektíven lássam magamat” – mondta egy résztvevő.
Mivel a program során a kiscsoportoknak konklúzión alapuló, konkrét megoldást kell javasolniuk, a résztvevőknek muszáj mélyen elmerülniük a témában. Az így született gondolatokat hajlamosak a munkahelyükön is kamatoztatni.
