Rövid idő alatt azonosultak szerepükkelA harminc évvel ezelőtti kísérlethez napilapokban meghirdetve olyan egyetemista fiúkat kerestek, akik napi 15 dollárért részt vennének a börtönélet pszichológiájának tanulmányozásában. A 18 kiválasztottat véletlenszerűen két csoportra: fegyőrökre és elítéltekre osztották. A rabok számára cellaszerű helyiségeket alakítottak ki.
A kísérlet szinte az első pillanattól kezdve kisiklópályára került. A rabok már a második nap fellázadtak: szitkokat szórtak fogvatartóikra, akik erre erőszakkal válaszoltak, és a tűzoltó készülékekkel egy helyre terelve arra kényszerítették a foglyokat, hogy szabaduljanak meg ruháiktól.
A kísérlet kezdete után 36 órával egy rab idegösszeomlást kapott. A negyedik napon a fegyőrök a foglyokat egymás ellen fordították: órákon keresztül arra kényszerítették őket, hogy viselkedjenek selyemmajomként, kezükkel mossák tisztára a vécéket, éjszakára pedig magánzárkába zárták azokat, akik nem ették meg a többnapos kolbászt.
“A többség valóban rabbá és börtönőrré vált. Többé nem voltak képesek tisztán különbséget tenni a szerepjátszás és saját személyük között. Nem egészen egy hét alatt a bebörtönzés élménye (időlegesen) elmosta az egész addigi életük során tanult emberi értékeket, kikezdte énképüket, és az emberi természet legtorzabb, legpatologikusabb, legközönségesebb oldala került felszínre” – emlékezik vissza a kísérletre főszervezője Philip Zimbardo.
Az eredetileg kéthetesre tervezett kísérletet a kutatók hat nap után lefújták. Zimbardo akkor úgy nyilatkozott, hogy soha többé nem szabad megismételni.
A stanfordi kísérlet kétségtelenül mérföldkő volt a pszichológiatörténetben: az eset ugyanis iskolapéldája volt annak, hogy tudósok hogyan veszíthetik el a kontrollt egy kísérlet felett, amely ráadásul a résztvevők számára valós szenvedést, egyeseknél tartós mély sebeket okoz.
Az eset vég nélküli etikai vitákat robbantott ki tudományos körökben. Dokumentumfilm készült. Egy német rendező tavaly mozifilmet forgatott belőle. Stanford Prison Experiment néven egy Los Angeles-i punk-rock banda is elhíresült.
Túlélő-show a szenzációéhes nézőnek
Legújabban a BBC csapott le a témára. Ám, hogy senki ne gondolja ezt a nézővadász médiahiénák újabb akciójának, a brit média az exeteri és a St.Andrews-i egyetem pszichológia tanszékét is bevonta. Mivel a tudományos élet állami támogatása Nagy-Britanniában az utóbbi időkben számottevően csökkent, a kutatók örömmel kaptak a BBC ajánlatán.
“Mi lakik benned?” – tette fel a kérdést a napilapokban megjelent, önkénteseket toborozó hirdetésük. Csakis férfiak jelentkezhettek. Az önkénteseket három-négy lépcsős válogatásnak vetették alá: mindenképpen cél volt, hogy az agresszív és az antiszociális jelentkezőket kiszűrjék.
Kevésbé brutálisra tervezték
A szervezők ígéreteik szerint a stanfordinál “enyhébb”, kevésbé brutális kísérletet terveztek. “Célunk annak a feltárása, hogy az emberek milyen körülmények között fogadják el az elnyomást, illetve mikor tesznek ellene. Tulajdonképpen a társadalmi rendszer működését szerettük volna tanulmányozni” – mondta a Guardiannak a kísérlet főszervezője.
Hogy a stanfordihoz hasonló embertelen és megalázó helyzetek ne fordulhassanak elő, a szervezők bizonyos szabályokat előre rögzítettek. (A stanfordi kísérletnél Zimbardo “szabad kezet” adott a fegyőröknek.)
Idő előtt vége szakadt ennek is
A kísérlet helyszínéül egy londoni stúdiót választottak, amelyet ugyanúgy bekameráztak, mint harminc évvel ezelőtt, és a nap 24 órájában figyelték a szereplőket. A kísérletet eredetileg 10 naposra tervezték, ám a nyolcadik nap után leállították. Hogy mi történt? Egyelőre nem tudni. A BBC márciusra ígéri a dokumentumfilm sugárzását.
