Az 1994. évi XXIV., a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény téglatörvény néven elhíresült, decemberi módosítása nagy társadalmi vitát és a szakmai csoportok körében tiltakozást váltott ki. Ennek nyomán, ha megkésve is, de párbeszéd indult az érintettek között a törvény alkalmazásával kapcsolatban.
Léteznek külföldi példák
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke a törvényt lényegileg nem tartja elhibázottnak, hiszen Németországban az adótanácsadóknak, Nagy-Britanniában pedig a könyvelőknek hasonló kötelezettséget írnak elő. Vagyis jelezniük kell illetékes helyen, ha mosásgyanús pénz kerül a szemük elé.
Ugyanakkor a magyar adótanácsadók kifogásolják a kapcsolattartó büntetőjogi felelősségét, valamint azt, hogy a törvény nem differenciál a szolgáltatók között a vállalkozás mérete szerint. A mikrocégek ugyanis csak kisebb cégeknek nyújtanak adótanácsadási vagy könyvelési szolgáltatást, ott azonban valószínűtlen a nagyméretű pénzmosás, ugyanakkor a mikrocégekre arányosan jóval nagyobb kötelezettségeket ró a törvény.
Ruletten nem lehet csalniA FigyelőNet kérdésére dr. Markovits Zoltán, a Las Vegas Casino ügyvédje elmondta: a kaszinók a pénzmosás kiküszöbölése céljából már eddig is szigorú előírásokhoz tartották magukat. Az új előírásoknál csak az azonosító rendszert kell a szabályozásnak megfelelővé tenni, ha még nem ilyen. Technikai problémát csak az azonos ügyletek összeadása okoz: így ugyanis minden játékos minden játszmáját regisztrálni kellene, és ez rendkívül erőforrásigényes. A pénzmosás azonban az ügyvéd szerint a kaszinókban ismeretlen jelenség.
Két- és többoldalú egyeztetés
Merli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke azt hangsúlyozza, hogy a törvény az ingatlanszakmán belül csak a közvetítőket érinti. Az ingatlanközvetítőknél eddig is szükséges volt a feleket azonosítani – mivel a közvetítő az eladó megbízottja -, és szakmai tapasztalatuknál fogva észlelték, ha aránytalan áron cserélt gazdát az ingatlan.
Mivel az ügyvédi ellenjegyzéssel ellentétben az ingatlanközvetítő közreműködése nem szükséges az adásvételhez, a pénzmosás céljából végrehajtott tranzakciókat valószínűleg ingatlanközvetítő nélkül hajtják végre. Emiatt a törvénynek az ingatlanközvetítőkre vonatkozó része okafogyott: emiatt a szövetség jelenleg a Belügyminisztériummal folytat egyeztető tárgyalásokat.
A törvény szövegében eredetileg az ügyvédek is szerepeltek. Végül is azonban csak novemberben hoznak velük kapcsolatban szabályozást. A FigyelőNet kérdésére dr. Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elmondta: egyeztető bizottság alakult dr. Gadó Gábor igazságügyi helyettes államtitkár vezetésével, ebben az Igazságügyi Minisztérium mellett a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és az MNB is képviselteti magát.
Olvassa el……a pénzmosásról szóló korábbi cikkeinket:• Pénzmosás – sok a szennyes• Pénzmosás – a szigor gyakorlata• Pénzt mosni nagyon tilos
Gyorsított harmonizáció
Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ügyvezető igazgatója elmondta a FigyelőNetnek: a törvény hatályba léptetését azért sem lehetett halogatni, mivel hazánk szerepel a kormányok közötti pénzmosás ellen küzdő ügynökség, a Financial Action Task Force on Money Laundering (FATF) feketelistáján. Szintén a minél előbbi intézkedés mellett szólt az európai jogharmonizáció gyorsítása: hazánk ugyanis 2002 végére le akarja zárni az uniós joganyag átvételét.
Balogh László hangsúlyozta: nem a személyi, hanem a vállalati felelősség az elsődleges. A személyi felelősségvállalással azonban megakadályozható, hogy – mint erre Nyugat-Európában több példa is volt – egy alkalmazott szándékosan elmulasszon jelezni egy szokatlan esetet.
A rendőrségi kapcsolattartó (compliance officer) intézménye Nagy-Britanniában és más országokban is ismert. Míg az egyszerű banki alkalmazott valószínuleg nem tud különbséget tenni különleges és gyanús esetek között, a kapcsolattartó, szakmai tudása és az ügyfelekkel kapcsolatban szerzett tapasztalat birtokában képes eldönteni, hogy mely esetekről kell jelentést tennie. Az ügyvezető igazgató az angol jogrendszerben a bejelentésre nem kötelezett banki alkalmazott is felelőssé tehető azért, ha szándékosan szemet huny egy szemmel láthatóan gyanús vagy szabálytalan ügylet fölött.
