Szerdán kezdődik a 33. magyar filmszemle, ahol a jelen magyar filmgyártása vonul fel harminc játékfilm, tizenhat kísérleti alkotás, valamint harmincöt nem fikciós mű képében. Az első vetített film Jankovics Marcell Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmje lesz.
(A szemle programjáról >>)
Televíziós szponzorokA két nagy kereskedelmi televízió is kiveszi részét a szponzorálásból. A tv2 összesen 366,5 millió forinttal támogatta az új filmeket, az RTL Klub 25 millió forintot áldozott ilyen célra. A közszolgálatiak közül az M1 111,6 milliót, a Duna TV 25,8 millió forintot költött támogatásra.
Hárommilliárd nagyjátékfilmre
A játékfilmek készítésének teljes költsége meghaladta a 3,3 milliárd forintot. A kultusztárca tizenkét filmet támogatott, összesen 786 millió forinttal. A játékfilmek finanszírozási rangsorában a második helyen a magántőke szerepel, saját befektetés és szponzori hitel révén 22 alkotás összesen 721 millió forintot kapott.
A Magyar Mozgókép Közalapítvány 528 millió forintot osztott szét 22 mű között. Hat filmnek jutott összesen mintegy félmilliárd forint a külföldi koprodukciók és az Eurimages révén. A játékfilmeknek az Országos Rádió és Televízió Testülettől összesen 188,3 millió forint jutott.
Törvénytervezetek – mindhiábaA Magyar Mozgókép Közalapítvány két filmtörvénytervezetet is felvázolt az utóbbi egy évben, amelyet 2001 nyarán benyújtott a kultusztárcának. Ezek lényege a több pénz, a szakmai elosztás és az infrastruktúra-fejlesztés. A minisztérium azonban inkább az állami pénzek elosztása feletti ellenőrzés megőrzésében érdekelt. Ezt jelzi, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány idei költségvetéséből 400 millió forintot elvont filmtámogatás céljából. Ezt az állami részvénytársaságként működő Filmközpont kapta volna, e szervezet azonban még nem állt fel.
A filmtörvény elfogadása még várat magára
A korábbi kormányzati szándék ellenére a 2001-es őszi ülésszakon sem került a parlament elé a filmtörvény tervezete. A jogszabálynak sok variánsa létezett, s egyik sem aratott osztatlan sikert.
A magyarországi filmgyártás infrastruktúrája az előző évtizedben jórészt amortizálódott. Ehhez alapvető az országos mozihálózat fejlesztése és működtetése, valamint a magyar filmek terjesztésének és forgalmazásának támogatása.
A jegyárbevétel egyre csak nőMagyarországon 1992 óta évi húszmilliónál kevesebb mozijegyet adnak el évente, a forgalom alapvetően évi 15 millió vendég körül hullámzik. A jegybevétel viszont eközben dinamikusan emelkedett. A jegyértékesítés forgalma 1994-ben lépte át először a kétmilliárd forintot, majd 1999-ben 6,5 milliárdra, 2000-ben 7,7 milliárd forintra növekedett, majd a múlt esztendőben túllépte a nyolcmilliárd forintot.
Befektetni pedig kell
A kilencvenes években a korábban mintegy háromezer filmszínházból álló mozihálózat a hatodára apadt. A forgalmazás 85 százaléka amerikai érdekeltségű lett. A filmszakma és a kormányzat egyöntetű véleménye szerint a forrásbővítés alapja a közvetlen és a közvetett állami támogatás felfuttatása, valamint az elosztási rendszer ésszerűsítése lehet. A kérdés: mennyi és hogyan?
Számítások szerint évente mintegy hatmilliárd forintból működtethető a hazai filmipar megfelelő módon. A mozihálózat talpra állítása pedig egyszeri befektetésként mintegy 2,5 milliárd forintból finanszírozható.
Igencsak eltérnek a vélemények arról is, hogy évente hány magyar játékfilmet bír el a magyar mozipiac. A gyártók optimálisnak az évi kéttucat film készítését tartanák, míg a forgalmazók megelégednének 10-12 új művel is.
