Lehet, hogy Bin Laden miatt a jövőben nem fizetnek a terrorcselekmények veszteségei után. Holott éppen őmiatta vágynak most mindennél jobban efféle fedezetre magánügyfelek és intézményi befektetők egyaránt.
A tavaly szeptemberi terrortámadások óta szakmai körökben gyakran felmerült a kérdés: szabad-e egyáltalán biztosítási fedezetet nyújtani a terrortámadások okozta károk esetére? A hagyományos biztosítási események mögött húzódó kockázatok megfelelő módszerekkel és kellő statisztikai adatbázisra alapozva számszerűsíthetők. A nagy számok törvénye rendszerint beigazolódik mind az élet-, mind pedig a vagyonbiztosítások területén. A terrorizmus azonban kilóg a sorból. Nincs benne semmi ésszerűség, semmi kiszámíthatóság.
Ez persze szeptember 11. előtt is világos volt, ám az ilyen akciók következményeinek potenciális nagyságrendjére a New York-i tragédia világított rá első ízben. Ha a megnövekedett rizikót tükröznék az árak, akkor valószínűleg megfizethetetlenné válnának a biztosítások, ellenkező esetben viszont csődbe mehetnek maguk a biztosítók.
Fekete számokMintegy 3300 halott és 90 milliárd dollár összegű kár – számokban röviden ez a mérlege a World Trade Centert ért támadásoknak. A biztosítók összes kártérítési kötelezettsége 35-50 milliárd dollárra, vagyis hozzávetőleg 10-14 ezer milliárd forintra tehető. Ez több, mint Magyarország kétéves költségvetésének főösszege.
Mindez persze több tucat társaság kárából tevődik össze. A patinás Lloyd’s és a világ egyik legnevesebb viszontbiztosítójának tartott Münich Re számlája egyaránt 1,9 milliárd dollárral (több, mint 500 milliárd forinttal) lett karcsúbb az eset után.
Porlasztott kockázatok
A New York-i eset csírájában oszlatott el bármely kételyt: csak megfelelően diverzifikált portfóliókkal szabad e piacon tevékenykedni. Egy biztosítónak sincs akkora saját tőkéje, amely megfelelő fedezetet nyújthatna egy ennél akár szerényebb katasztrófa esetére is. Éppen ezért elengedhetetlen a kockázatok terítése minél szélesebb körben.
Ha a kár nagysága egy meghatározott limitet meghalad, az efölötti összeget a viszontbiztosítók térítik meg a károsultaknak. Aktuális becslések szerint az amerikai tragédia kapcsán érintett teljes biztosítási állománynak több mint a fele volt viszontbiztosítva, így a terhek oroszlánrészét e társaságok viselték.
Drasztikus áremelés
Ennek természetesen ára van. Egyes elemzők szerint akár 100-200 százalékkal is emelhetik díjaikat a viszontbiztosítók bizonyos nem-életbiztosítási ágazatokban. És ez természetszerűleg nemcsak az Egyesült Államokra vonatkozik, hanem az egész világra.
Az átlagos drágulás mértéke is legalább 20 százalékra tehető, hiszen valahogyan pótolni kell az elszenvedett veszteségeket, amelyek a tényleges kárkifizetéseken túl a zuhanó részvényárak, a csökkenő kamatbevételek és a hitelminősítő cégek általi lefokozások miatt keletkeztek. Ennek következtében a “direkt” biztosítók is kénytelenek lesznek legkevesebb 1-2 százalékkal emelni tarifáikat.
Ezt a tendenciát az élesebb verseny csak tovább erősíti. Ezentúl ugyanis még több pénzt megér majd egy jó, igazán stabil alapokon álló viszontbiztosító.
Nálunk az árvízA hazai biztosítási piacot tavaly leginkább a beregi árvizek mosták alá. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai alapján az akkori teljes kárkifizetés 2,8 milliárd forintra rúgott. Úgy tűnik, ez épp eléggé nyomasztó emlék ahhoz, hogy az ÁB-Aegon idén január 24-én bejelentse: azonnali hatállyal felmondja a fenyegetett területeken élők lakásbiztosítási szerződéseit. A többiek egyelőre kevésbé drasztikusak: kizárólag szigorú egyedi elbírálás mellett, de legalább kötnek új szerződéseket.
Magyarországi hatások
A magyarországi piac szereplői szintén emelt díjakra számíthatnak viszontbiztosítási szerződéseik újratárgyalásakor. Noha az ikertornyok összeomlását szerencsére elég távolról figyelték, politikai kockázatok azért közelebb is akadnak, s ezekre most vélhetően érzékenyebbek saját viszontbiztosító partnereik. Mindazonáltal ezek a hatások nem egyik napról a másikra jelennek meg.
Kováts Antal, a Magyar Aktuárius Társaság elnöke szerint egyelőre kérdéses, hogy milyen mértékű lesz a magyar biztosítókat sújtó viszontbiztosítási díjemelés, illetve ezt mennyiben tudják majd az ügyfelekre hárítani. A legvalószínűbb, véli, hogy a vagyon- és utasbiztosítások drágulhatnak valamelyest. De ez csak az új kötéseket érintheti, míg a már érvényben levő szerződéseket azok megújításakor módosíthatják.
