Képzelje el, hogy munkája után havonta három uncia arany érkezik virtuális számlájára, amely fizikailag egy londoni vagy egy egyesült arab emirátusbeli páncélszekrényben lakozik. Ha kedve támad, e-aranyát átválthatja e-ezüstre, e-platinára vagy e-palládiumra, de természetesen becserélheti forintra, dollárra, euróra vagy jenre is a több tucat online pénzváltónál.
A fenti gondolatmenet nem egy fantáziavilágban játszódó monopoly társasjáték. Az arany mint virtuális fizetőeszköz öt évvel ezelőtt került forgalomba, és jelenleg két különálló, ám szorosan összefonódó cég felügyeli: a karib-tengeri szigeten, Nevisen található holding a cég eszközeire ügyel, az arany- és ezüsttartalékokat számon tartó, leleményesen Gold&Silver Reserve (G&SR) névre keresztelt cég központja pedig Delaware-ben található.
Kik tartják pénzüket aranyban?A G&SR első ügyfelei olyan radikális, laissez-faire elveket képviselő befektetők voltak, akik szemében az arany az államtól, a kormánytól való függetlenség, a szabadság emblémája volt. Az ügyfelek között akad jó néhány régi vágású “pénzeszsák” is, aki annak ellenére aranylázban él, hogy a sárga fém világpiaci ára évtizedek óta esik. Végül pedig jelentős az ügyfelek között az iszlám befektetők aránya.
Szerényen virágzó aranybiznisz
Ez az egyetlen “állampolgárság” nélküli fizetőeszköz – mondta a Wired Magazinnak Douglas Jackson, a cég vezetője. Egy átlagos napon a cég ügyfelei 8600 tranzakciót, összesen 1,6 millió dollár értékű üzletet bonyolítanak le, ami duplája a 18 hónappal ezelőtti statisztikáknak. Tavaly november végén 288 ezer számla és 16 millió dollár értékű arany volt a rendszerben, csaknem kétszerese az egy évvel ezelőtti számoknak.
Az alig húsz emberrel és gyakorlatilag zéró marketing költséggel működő cég 2000 nyarára vált nyereségessé. Az első versenytársak – GoldMoney , E-bullion, 3Pgold, OSGold – csupán 2001-ben kezdtek színre lépni.
A világhálón az aranyat fizetőeszközként néhány tucat, elsősorban családi vállakozásként működő online kereskedő fogadja el pillanatnyilag. A G&SR alacsony tranzakciós díjaival igyekszik vonzóvá tenni a nemesfémet: míg a hitelkártya társaságok az ügylet 2-5 százalékát számítják fel díjként, a G&SR csupán 1 százalékot, de legalább 50 centet von le.
A pénzügyek terén fanatikus muszlimok
Az Egyesült Arab Emírségek fővárosa, Dubai repülőterén egy páncélszekrényben 7,5 millió dollár értékű nemesfém: palládium, platina, ezüst és arany rejtőzik. Ez az e-arany, pontosabban az e-dínár rendszerben forgó nemesfém közel fele.
Amikor a muszlim hívők tudomást szereztek Jackson Douglas e-arany rendszeréről, tárgyalást kezdeményeztek vele, s ennek eredményeképpen 2000. szeptemberében életre kelt az e-dínár, az igaz iszlám fizetőeszköz. A rendszert a magántulajdonban lévő Iszlám Pénzverde tartja fenn, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy feléleszti a Koránban szereplő aranydínárt és ezüstdirhamot, a tisztességes és becsületes kereskedőerényt szimbolizáló iszlám fizetőeszközt.
“Végtére mi is egy ropogós 100 dolláros bankjegy? Csupán egy ígéret. Ha hiszel benne, tulajdonképpen behódolsz egy, az állam és a nagyvállalatok által uralt rendszernek, amelyek ha elbuknak, a mélybe rántják a dollárt is. Egy 4,25 grammos aranyérme azonban nem hit, hanem valóság” – világosította meg a mozgalom célját a Wired Magazinnak az Iszlám Pénzverde marketingigazgatója.
Pénzügyi dzsihád a papírpénz ellen
A pénzverde a szufi iszlám mozgalom nyugati elhajlásának, a Murabitun mozgalomnak a “sarja”. A pénzügyi kérdésekben ily radikális vallási mozgalom világszerte néhány ezer tagot számlál.
Egy 1991-es publikációjukban arra a következtetésre jutottak, hogy a papírpénz mint fizetőeszköz használata iszlámellenes. Az uzsorakamatot – így a pénzváltási díjat és a hitelkamatot is – tiltó Korán elveivel az ortodox pénzügyi nézeteket valló hívők szerint nem fér össze a papírpénz, és tulajdonképpen pénzügyi dzsihádot hirdettek ellene.
Akkor is igyekezett volna Douglas Jackson, az e-arany rendszer kitalálója szorosra fűzni a szálakat a Murabitun mozgalommal, ha sejti szeptember 11-ét? Valószínűleg igen. Bár a tragédia után rögtön olyan híresztelések keltek lábra, hogy az Al Queda mozgalom az e-dínár rendszeren keresztül is lebonyolított titkos üzleteket, a Murabitun mozgalom korábban és a támadás után is többször elítélte a terrorizmust, és élesen kritizálta Bin Ladent.
“Sokkal inkább a terrorizmus ellen vagyunk, mint Bush. Radikális akarsz lenni? Felesleges rögtön egy bankot az égbe röpítened, elég csupán a bankszámlád felszámolni. Az alternatíva pedig az e-dínár” – magyarázta a mozgalom egyik vezetője a Wirednek.
Hogy nem volt felesleges a muszlimok barátságát keresni, azt Jackson számára az is bizonyítja, hogy tavaly júniusban a döntően muszlimok lakta Malajzia miniszterelnöke, Mahathir Mohammed iszlám kereskedelmi övezet alakítására szólította fel szomszédos hittestvéreit. Mahathir javaslata szerint szükségük lenne egy, az euróhoz hasonló közös valutára is, amely lehetne például az iszlám dínár is. Egy valuta, amely mögött nemcsak a hit, hanem valós aranykészlet is megbújik. Ha az Idonéziától Marokkóig húzódó övezet valóra válna, Jackson sem habozna fejest ugrani az üzletbe.
