Franciaországban a napokban hozták nyilvánosságra, hogy a harmadik legnagyobb magánbank, a Société Générale alighanem részese volt egy közel-keleti pénzmosási láncolatnak. Daniel Bouton vezérigazgatónak, két helyettesének és hat középvezetőnek most azért kell felelnie, mert bankjuk – állítólag szándékosan – elmulasztotta a tisztázatlan eredetű tranzakciók ellenőrzését, és fiktív számlákra teljesített kifizetéseket.
Tisztuló milliárdokBecslések szerint ma évente mintegy 2-3 ezer milliárd dollárnyi összeget mosnak tisztára a világ pénzügyi szféráiban. Így legalizálódik a kábítószer-kereskedelem, illegális fegyverkereskedelem, embercsempészet, prostítúció és különböző gazdasági bűncselekmények által szerzett jövedelem nagy része.
Gyors módosítás, hiányzó szabályzatok
Rohamtempóban született meg az 1994. évi XXIV., a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény európai szellemű módosítása. Alig néhány héttel az új EU-direktíva kihirdetése után, december 19-én hatályba is lépett a hozzá kapcsolódó, szintén módosított kormányrendelettel együtt.
A legfőbb változást a törvény hatályának kiterjesztése jelenti: a bankok, biztosítók, brókercégek, befektetési alapkezelők, nyugdíjpénztárak és játékkaszinók mellett ezentúl a számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenységet folytató szervezetek, valamint – a november 30-áig nyújtott moratórium leteltével – az ügyvédek is kötelesek jelentést készíteni a gyanús esetekről.
Mindehhez az érintettek felügyeleti szervei, valamint a Pénzügyminisztérium (PM) és az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK) által közösen 30 napon belül – azaz január 18-ig – elkészített és hozzáférhetővé tett mintaszabályzat kellene, hogy segítséget nyújtson.
Ez azonban egyelőre még nincs kész. Így egyre nyilvánvalóbb az is, hogy a cégek saját, testreszabott szabályzatának kialakítására szánt 45 napos határidő sem lesz tartható.(Ez február 2-án jár le.)
Al Capone is ezen bukott leAz első pénzmosási ügyre az Egyesült Államokban derült fény az 1920-as években. Az olasz származású chicagói gengszterfőnök, Al Capone az 1919-ben bevezetett alkoholtilalom kijátszásának vezéralakja volt. A szeszcsempészetből eredő dollártízezreket egy mosodahálózat bevételébe folyatták be, és mint a mosoda hasznát vallották be az adóhatóságnak, s fizettek utána adót. Innen ered maga az elnevezés is.
Még jön az alkotmányossági próba
A csúszás azonban még a legkisebb probléma. Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke szerint alkotmányossági aggályok is felmerülnek. Az ő olvasatában ugyanis a törvény csak a külső, megbízott cégekre vonatkozik, vagyis ha a bűncselekményből származó pénz tisztára mosása egy alkalmazott vagy mondjuk egy családi vállalkozáson belüli személy segédletével történik, eszerint nem is szankcionálható. E megkülönböztetés pedig – véli az adószakértő – sérti az alkotmányt. A Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének rendes éves közgyűlése január 23-án állásfoglalást szándékozik megvitatni, melyben megfogalmazza a törvénnyel kapcsolatos aggályait, tiltakozását és javaslatait.
További problémát vet fel, hogy az érintett szakmák képviselői nincsenek nyilvántartva, így nehezen értesíthetők. A könyvvizsgálók és az adószakértők háttere még valamelyest szervezettebb, a könyvelők ugyanakkor egymásról nem tudva, szétszórtan tevékenykednek.
A kommunikáció hiánya pedig már eddig is sokat ártott a pénzmosás elleni harc ügyének. Sugár Dezső, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke szerint sajnálatos, hogy a törvény-előkészítő folyamatban épp az érintettek nem képviseltethették magukat, így előzetes szakmai egyeztetés nélkül zúdult a nyakukba a számukra egyáltalán nem kedvező döntés. A megnövekedett terhet ráadásul azért sem érzik jogosnak, mert – mint mondja – az auditorok által vizsgált pénzügyi beszámolók a pénzmosás szempontjából legkevésbé figyelmeztető dokumentumok.
Az unióban ráérősebbekAz Európa Parlament tavaly novemberben módosította a pénzmosásra vonatkozó – 1991-ben hozott – uniós direktívát, nem utolsósorban a szeptemberi terrorcselekmények által igazolt, valamint az euró idei bevezetésével esetlegesen együtt járó nagyobb pénzügyi kockázatok kivédése érdekében. Az egyes tagállamokban 2003 második felében kell, hogy hatályba lépjenek a direktíva szellemében meghozott törvények és rendeletek, vagyis 18 hónap áll rendelkezésre ezek megalkotására. Nálunk – a decemberi törvénymódosítást követően – 45 nap alatt kell megtenni a szükséges lépéseket. Az óra ketyeg. A határidő február 2-án lejár.
Gyanús esetek
A törvény értelmében az erre kijelölt felelős személynek (például a cégvezetőnek) minden gyanús esetet be kell jelentenie a rendőrségnek. Ezt megelőzően korrekt azonosításra van szükség (amit kétmillió forintot meghaladó értékű ügylet esetén amúgy is meg kell tenni), például egy 30 napnál nem régebbi cégkivonat révén (darabja 3000 forint).
A bejelentést az ügyfél előtt természetesen titokban kell tartani, különben az még időben eltüntethet bizonyítékokat. Vagy ha a gyanú nem igazolódna be, az végzetesen érintheti a korábbi üzleti kapcsolatot.
Hogy mi minősül gyanús vagy szokatlan tranzakciónak, arra a mintaszabályzat tartalmaz majd utalásokat. Az eddig elkészült tervezet meglehetősen triviális eseteket sorol fel: a fiktív számlák könyvelésére irányuló megbízások vagy túlszámlázott szolgáltatások igénybevétele, illetve nyújtása egyaránt a bűnös pénzek tisztára mosására utal.
