Történelmi műfajA grafikák a középkorban nagy becsben tartott műkincsek voltak. A művészet mecénásai, az arisztokrácia és az egyház a festmény megfestése előtt szerette látni és megvitatni, mi lesz a vásznon. Az egyedi, néha aztán meg sem valósuló alkotások grafikai tanulmányait nagy becsben tartották. A művész törekvéseit és a korról alkotott véleményét a politikai és vallási cenzúra előtt rögzítették ezek a vázlatok. Az igazi áttörést mégis éppen a technika fejlődése, a sokszorosítás hozta magával. A XV. században az első sokszorosított grafikáknak számító fametszetek adták az ötletet a könyvnyomtatáshoz. A legrégebbi dátummal ellátott fametszet 1423-ból való, az első fadúccal nyomtatott könyvet csak néhány évtizeddel később, 1461-ben adta ki Pfister. Az újabb és gyorsabb sokszorosítási eljárások következtében egyre szélesebb réteghez jutottak el a könyvek és bennük a kor nagy művészei által készített metszetek. Dekorativitásuk, magas művészi színvonaluk, valamint alacsonyabb áruk miatt a sokszorosított grafikák mindinkább elérhetővé váltak az alacsonyabb keresetű polgárság és tisztviselői réteg számára is. A hatalmas érdeklődés tömeggyártást és áresést eredményezett, ez tovább növelte az egyedi rajzok műkincsértékét.
A műkereskedelem a rendszerváltást követően felélénkülő piacon a kilencvenes évek végére hozta be lemaradását: elérte a nemzetközi árszintet. Az elmúlt két évben megfigyelhető a túlértékelés és a kvalitás zuhanása.
Nem véletlenül. Szlovákiában csupán egy árverezőház él meg az aukciós piacból, a nálunk jóval fejlettebb és magasabb életszínvonalon élő osztrákoknál egyetlen jelentősebb és néhány elhanyagolható kisebb. Nálunk 7 nagy budapesti és egy vidéki ház “marakodik” a csekély számú beadón és az egyre csökkenő mennyiségű műkincsen. Nem is beszélve a szezononként próbálkozó kisebb galériákról.
Menekülési útvonal?
Úgy tűnik, mára elfogadottá és az üzletpolitika szerves részévé váltak az ingyen reklámot és sajtóvisszhangot jelentő botrányok és rekordleütések. Ezért egyre többen árvereznek.
Két éve indult és azóta harmadik sikeres árverését rendezte az autórelikviákat kalapács alá vivő old-timer újság a régi autók szerelmeseinek. Negatív eredményei ellenére is kitart a Blitz Modern Galéria a kortárs képzőművészek értékesítése mellett. Sajátos légkörben mégis egyre jobb eredményeket hoznak a különböző papírrégiség- (képeslap, fotó) és könyvárverések.
Karcok és metszetekA fametszetet (xilográfiát) készítő művész tollal egy csiszolt fadúcra (falemez) rajzol, s a fekete vonalakat meghagyva vésők segítségével a többi felületet bemélyíti, hogy azután festékkel behengerelve lenyomatot készíthessen. A XV-XVIII. század között körtefára dolgoztak, tartóssága miatt. A XV. század végén élt és alkotott a legismertebb fametsző, Albrecht Dürer. A XVI. század végére a rézkarc, az edzett, mélynyomású grafika lett kedveltebb. Újabb divathullámát az expresszionizmus idején élte, ám a kor művészei a jobb kezelhetőség miatt a linóleummetszésre tértek át. A keleti népek fametszetei közül a japán művészek többszínű darabjai tűnnek ki szépségükkel.
Családias hangulat, gyors tempó…
December 12-én volt az Arte Galéria kilencedik grafikai árverése. A régi Műgyűjtők Galériája örököseként debütáló vállalkozás kizárólag grafikák forgalmazásával foglalkozik. A minden szezonban egy aukcióval jelentkező Arte a tételek zömében elsőrangú anyagot tálal az egyre növekvő számban megjelenő közönsége elé.
A nagy sikerű őszi árverés sztárjai közül kiemelkedett Tihanyi Lajos Balatoni táj című 1917-es litográfiája (100 példányban lehúzva) mely 90 ezer forintos kikiáltási áráról 240 ezer forintig vitte, de említhetnénk akár Ország Lilinek a legutóbbi téli árverésen 170 ezer forintért elkelt Emberek című monotípiáját is.
A Műgyűjtők Galériája árveréseiről már jól ismert Marsó Diana gyors, határozott tempót diktált, csak némely tétel ritkaságát, szépségét ecseteli. A gyűjtőkkel való napi kapcsolata révén személyes megjegyzései is színesítik előadói modorát.
Talán költségkímélő, de az is lehet, hogy az ifjúság nevelésén fáradozik a tulajdonos, amikor a galéria és az árverés személyzeti hátterét saját gyermekei köréből verbuválja. Mindenesetre a fiatalok élvezik a munkát, és a csomagolás is megfelelő tempóban halad.
Egyedüli negatívumként a számlázás lassúságát és az emiatt kialakuló hosszú sort említhetném. Ez egy ilyen jó hangulatú árverés után kedvét szegi a vásárlóknak!
Egy teljes kollekció
A decemberi árverésen a sebtiben kalapács alá került tételek egyetlen műgyűjtő kollekciójából származtak. Az első tételek közül Patkó Károly Falurészlete 45 ezer forintos induló árról 70 ezer forintig emelkedett, megalapozva az árverés hangulatát. A Tichy testvérek 1993-ban előkerült hagyatékából több tus- és ceruzarajz ért el kimagasló eredményt. Bálint Endre két szignált monotípiája 1968-ból egyenként 60 ezer forintért, Zsidótojás című fekete-fehér kollázsa 200 ezer forintért cserélt gazdát.
Nagy István Férfiak című szénrajzáért a kikiáltási ár közel háromszorosánál, 160 ezer forintnál koppant a kalapács, míg Kassák Lajos 1965-ben megjelent és a művész által szignált Képarchitektúra című mappájáért 400 ezerről 650 ezerig tartott a licit. Az árverés összeütési ára megközelítette a 3,6 millió forintot.
