Milyen az ideális elektronikus papír? Elsősorban vékony és könnyű, hisz az olvasást senki sem kívánja a testedzéssel összekötni. Ezenkívül kicsi és rugalmas is, hogy például a vonaton megunva egyszerűen csak fel lehessen csavarni.
Ahhoz, hogy jól látható legyen, fontosak az éles kontrasztok, és persze elengedhetetlen az is, hogy a papír gyorsan frissüljön. Ha például 100 Hertzes frekvenciával frissül, az azt jelenti, hogy a képernyő másodpercenként százszor “születik újjá”, ami által akár videófájlok lejátszása is élvezhetővé válik.
A magától frissülő újságA kutatók a hetvenes évek óta keresik azokat a megoldásokat, amelyekben ötvözhetik a papírlap kedvező tulajdonságait – rugalmasság, világosság, éles kontraszt, jól láthatóság – a hagyományos katódsugárcsöves képernyők frissülési jellemzőivel. Olyan e-papírra “nyomott” újságról álmodtak, amelynek hasábjain automatikusan jelennek meg a legfrissebb hírek, cikkek, sportmérkőzések eredményei vagy az aktuális moziműsor. Ez egybevágott a fakivágás ellen harcoló környezetvédők akaratával is.
Számos cég, köztük a részben a Philips tulajdonában lévő E-Ink vagy a Xerox leányvállalat Gyricon Media Inc. már értékelhető eredményeket is felmutatott, ám elsősorban a statikus képek világában. Az újságproblémát ezzel tulajdonképpen meg is lehetne oldani, ám a videók lejátszása komolyabb kihívás.
Áprilisban például a Bell Labs kutatói mutattak be egy rugalmas, műanyagból készült e-papír prototípust, kifejezetten magas kontrasztaránnyal. Csakhogy a fekete-fehér, csupán 256 pixel felbontású képernyő csaknem egy teljes másodpercig frissült.
A holland Philips kutatói a Nature magazin decemberi számában mutatják be az újdonságot, mely óriási ugrás a rugalmas e-papír felé. A kéthüvelykes képernyő 256 árnyalat megjelenítésére képes, kontrasztaránya magas, és 50 Hertzes frekvenciával frissíthető.
A holland mérnököknek eddigi kutatásaik során csupán üveg alapú aktív mátrix képernyőket sikerült készíteniük. A sokkal rugalmasabb műanyag nem jöhetett szóba, hiszen a magas gyártási hőmérsékleten megolvadt volna. A rugalmas anyagok alkalmazása ellen szóltak a szilícium tranzisztorok is, hiszen ha az apró alkatrészek alapja nem szilárd, könnyen törnek.
Az újonnan kifejlesztett elektronikus papírban műanyag tranzisztorok generálják a képet. A 4096 pixeles (64 x 64 pixel) prototípusban az apró tranzisztorokból pontosan 4096-ot helyeztek el. Bár a kép továbbra is üveglapon jelenik meg, a holland mérnökök állítják, hogy szinte minden akadályát megszüntették annak, hogy a jövőben a tranzisztorokat műanyag lapra rögzítsék.
“Az egészben az a legszebb, hogy az aprócska tranzisztorból négyezret sikerült egy kis lapkára felhelyezni – ujjongott Edzer Huitema, a Philips projektének vezető kutatója. – Sok cég rukkolt már elő műanyag tranzisztorokkal, nekünk viszont négyezer van egy eszközben, és ráadásul tökéletesen működik is”.
