Panteista életfelfogásban utazók számára súlyos morális dilemma, hogy megvegyenek-e egy lemészárolt fát kedvtelésből, vagy állítsanak inkább egy kőolaj-melléktermékből (nem megújuló erőforrásból!) készült műfenyőt. A belső vita új dimenziókat kaphat, ha a fenyőfaüzlet mélyebb rétegeibe is beleássuk magukat. A Dísznövény Terméktanács becslései szerint évente kétmillió fát adnak el az árusok.
Friss levegő, gazdag komposzt, frankó üzlet
Vegyük csak a legolcsóbb forgatókönyvet: ha minden eladott fa egyméteres lucfenyő, a forgalom a jelenlegi árakon számolva egymilliárd forint. És ekkor még figyelmen kívül hagytuk az ezüstfenyő- vagy a normannfenyőhívők egyre népesebb táborát! (Kisebb ezüstfenyőt 2500-3000, tekintélyesebb normann fenyőt pedig 6-7 ezer forintért vásárolhatunk az ünnepi hajrában.)
Tehát nagy üzletről van szó, rengeteg embernek teremt szezonális munkalehetőséget. A fenyőnevelés ráadásul jó a környezetnek is: egy hektár fenyőültetvény 18 ember napi oxigénigényét termeli meg.
Az elszáradt fa pedig visszaforgatható a talajba, igaz, ez nálunk még kevésbé népszerű. Pedig a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) aktivistái a Móricz Zsigmond körtéren és a Nyugati téren 3500 forintért idén is kínálnak visszaváltható ezüstfenyőt. A megfáradt fákat az ünnepek után 2000 forintért veszik vissza. 
Van, aki neveli, van, aki cseni
Üröm az örömben, hogy a kétmillió élőfenyő 15-20 százalékát motoros fűrésszel felszerelt tolvajbandák engedély nélkül vágják ki. Különösen bosszantó, ha nem is a kereskedelmi céllal ültetett fenyvesekből mészárolnak, hanem útszéli, a természetes ökoszisztéma szerves részét képező fáknak esnek neki. Ennél valószínűleg kisebb morális válságot okoz, hogy az árusok rendszerint elfelejtenek számlát adni a fáról.
Élő vagy műfenyő?
Az élő fa alternatívájaként szóba jöhet a műfenyő. Ezzel, ahogy már említettem, elvi probléma, hogy mégiscsak műanyagból, egy nem megújuló erőforrás melléktermékéből készül.
Két méter feletti fa kapható már tízezerért is, igaz akad olyan virágüzlet, ahol harmincezret kérnek el érte. Minőségi különbség nem igazán van a kettő között. A műfenyő egyszeri nagy beruházás, ám ha tíz évre lediszkontáljuk az árát, látszik, hogy a hülyének is megéri.
Sőt, a karácsonyfa problémát is letudtuk egy évtizedre. De a legjobb, hogy a műfenyőhöz helyes kis zöld dobozkát is adnak, így az ünnep végeztével szétcsavarozhatjuk, és csinos tartójában beállíthatjuk a sátor és porszívó közé.
Harmadik lehetőségként ott van még az élő cserepes fenyő. Ez az alternatíva azonban komoly előkészületeket igényel: érdemes előre tekintélyes lyukat ásni, hisz zimankó van, a talaj pedig fagyos.
Ezenkívül még számtalan hátránya van egy cserepes fenyőnek: többek között az, hogy súlyánál fogva egy méternél magasabb fát már képtelenség tologatni a lakásban, ráadásul nehezen bírja a meleget, így csupán néhány napot ajánlatos a szobában időznie.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
