Öt hónapig tartó tárgyalások után megszületett a döntés: az amerikai piac eddigi harmadik legnagyobb szereplője, a Comcast veheti meg 72 milliárd dollárért az AT&T szélessávú hálózati leányvállalatát. A cég ezzel az első helyre lépett az amerikai kábeltelevíziós piacon, az összes előfizető egyharmada 
ezentúl hozzá tartozik. Az AT&T tevékenysége pedig a lakossági és üzleti távolsági távközlésre és adatátvitelre szorult vissza. (A Comcast sajtóközleménye >>)
M&A 2001Az USA-ban a gazdasági recesszió és a szeptemberi terrortámadások miatt idén drasztikusan visszaesett a vállalati felvásárlások és összeolvadások (M&A) száma. 2001-ben közel 38 százalékkal kevesebb üzlete köttetett, mint egy évvel korábban. A J. P. Morgan befektetési bank legfrissebb jelentése szerint az Egyesült Államokban 6793 fúziót jelentettek be 2001-ben, a Mergerstat.com azonban 8035 ügyletről tud, összesen 696 milliárd dolláros értékben. Ez utóbbi adat azonban 46 százalékos összügylet-érték visszaesést jelent.
Az egyik legemlékezetesebb kudarcot vallott üzlet a General Electric próbálkozása volt, amely során 42 milliárd dollárért akarta felvásárolni a Honeywellt. Már az amerikai versenyhatóság is jóváhagyta, végül az Európai Unió torpedózta meg. A Comcast-AT&T a maga 72 milliárd dollárjával a legnagyobb értéket képviseli idén, és nagy segítséget jelent a befektetési bankoknak. A bankárok ugyanis 100 millió dollárt számláznak majd ki a felvásárlás különböző díjaiként, s ez igazán jól jön egy nehéz pénzügyi év lezárultakor.
Fél éve érett
A Comcast régebben szemet vetett a cégre: július elsején megvásárolta a AT&T baltimore-i kábelhálózatát 518 millió dollárért. S mivel evés közben jön meg az étvágy, az akkor harmadik legnagyobb kábelszolgáltató már az AT&T teljes szélessávú hálózatára tett 41 milliárd dolláros vételi ajánlatot.
Az AT&T ugyan már korábban tervbe vette szélessávú részlegének teljes leválasztását és az új részleg tőzsdei bevezetését, de a Comcast ajánlatát akkor elutasította. A vezetőség szerint az összeg nem tükrözte a 16 millió előfizetővel működő részleg teljes értékét. A váratlanul jött ajánlat mégis stratégiai fordulatot hozott.
Licitálni kezdtek
Az AT&T lefújta a tervezett részvénykibocsátást, és arra bátorította a szóba jöhető befektetőket, hogy licitálják túl a Comcast ajánlatát. Már júliusban tárgyalni kezdett az AOL Time Warnerrel kábelhálózataik egyesítéséről.
Az AT&T emellett más lehetséges partnernél is letette a névjegyét. A cég vezérigazgatója megbeszéléseket folytatott az atlantai Cox Communications kábeltársasággal, a Disneyvel és a Microsofttal is. A Comcasttal folytatott tárgyalások azonban megszakadtak. Az AT&T ugyanis – a többi tárgyalópartnerrel ellentétben – titoktartási nyilatkozatot követelt a cégtől, aminek aláírására a Comcast nem volt hajlandó.
Zöld út a monopóliumoknak?Michael Powell, a Szövetségi Kommunikációs Felügyelet elnöke október végén tett nyilatkozatában elavultnak nevezte a médiában uralkodó korlátozásokat, amelyek a tulajdoni határokat definiálták. A kijelentést egy szövetségi bírósági döntés előzte meg, amely a kábeltársaságok korlátozását ellentétesnek találta a szólásszabadság alkotmányos jogával.
Szeptember elején még a nagy médiaóriás, az AOL Time Warner tűnt a legesélyesebbnek a jelöltek közül. Ha azonban az az ügylet létrejön, valószínűleg szigorú versenyhivatali vizsgálat és esetleg korlátozások követték volna. Amennyiben az AOL vehette volna meg a hálózatot, 26,4 milliós előfizetői tábor koncentrálódott volna egy kézben.
Az AT&T-vel szintén hírbe hozott Disney elnöke októberben cáfolta, hogy infrastrukturális beruházásokat tervezne, például az AT&T Broadband megvásárlását. Bob Iger szerint ők továbbra is a tartalomszolgáltatásra összpontosítanak, de hozzátette: erősen lobbiznának az ellen, hogy egyetlen médiatársaság túlságosan nagy részt hasítson ki a szélessávú szolgáltatások piacából.
A Microsoft ugyan nem nyújtott be ajánlatot, de több kérő számára is felajánlotta támogatását. Persze korántsem tiszta jószándékból: riválisát, az AOL Time Warnert próbálta kiütni a nyeregből.
Mennyi az ár?
Az ügylet értékét 72 milliárd dollárra teszik, ami három tételből áll össze. A legnagyobb részét a Comcast 47 milliárdos részvényállománya jelenti. Az eladás során az AT&T tulajdonosai minden egyes részvény után 0,34 értékpapírt fognak kapni, az új, AT&T Comcast Corp. névre keresztelt vállalatból, míg a Comcast befektetői darabonként egy új részvénnyel gazdagodhatnak.
Ez a csütörtöki Comcast záróárfolyamot alapul véve 13,07 dollárra értékel egy AT&T részvényt, azaz összesen 47 milliárd dollárt fizetnek részvénycsere formájában. Ez az ár nem sokkal magasabb, mint a még júliusban tett – és visszautasított – 41 milliárdos ajánlat.
A magyarázat az adósságállomány átvállalásában van: nyáron ugyanis mindössze 13,5 milliárd dolláros AT&T adósság szerepelt a Comcast ajánlatában, míg most ez az érték 20 milliárdra nőtt. A maradék 5 milliárd dollárt a segítségét még korábban felajánló Microsoft adja az AT&T-Comcast új vállalatba, megfelelő részesedést biztosítva ezzel magának a legnagyobb amerikai kábelszolgáltatóban.
A fúzió bejelentésekor a szokásos jelenség zajlódott le: a felvásárló Comcast részvényárfolyama zuhanni, a megvásárolt AT&T-é pedig emelkedni kezdett. Brian Roberts, a Comcast elnöke lesz az új vállalat vezérigazgatója, míg családjáé a szavazati jogok egyharmada (a Comcast családi vállakozás).
Michael Armstrong, az AT&T Broadband vezérigazgatója az elnöki pozíciót tölti majd be 2002 végéig, amíg a fúzió lezáródik. Utána a várhatóan nyugdíjba vonul.
