Betelepült multik – regionális központ

Flextronics

Már a vasfüggöny leomlásakor Magyarországra jött a Flextronics International iKft. elődje, ennek ellenére az anyavállalat a rendszerváltás után alaposan ifeltérképezte a térség országait, s e vizsgálat eredményeként döntött úgy, hogy hazánkban építi ki regionális központját.

A társaság 1992-ben települt be, s azóta folyamatos fejlesztéseket hajt végre. Először Tabon vásárolta meg a Videoton egyik üzemét, majd 1994-ben a MOM elhagyott zalaegerszegi gyárépületét, rá egy évre pedig zöldmezős beruházásba fogott a sárvári ipari parkban.

1997-ben és 2000-ben újabb zöldmezős beruházást hajtottak végre, előbb a nyíregyházi, majd a zalaegerszegi ipari parkban, s a jelenleg tízezer főt foglalkoztató leányvállalat a tavalyi árbevétele szerint hazánk nyolcadik legnagyobb cége.

“A tervezéstől kezdve az anyagbeszerzésen, sorozatgyártáson át a teljes körű logisztikai kiszolgálásig mindent vállalni tudunk, akár factory to shop rendszerben is, azaz úgy, hogy közvetlenül az üzletekbe szállítjuk a végterméket. Nagyon erős IT hátteret építettünk ki, elegendő, ha a megbízó csak annyit mond, hogy milyen jelek mennek be az általa megrendelt eszközbe, s milyenek jöjjenek ki” – hangsúlyozza a cég erősségét Devecz Miklós, a cég magyarországi ipari parkjainak fejlesztési igazgatója.

Ericsson

A Flextronics egyik megrendelője, az Ericsson 1990 végén érkezett Magyarországra. A cég nyitni akart Kelet-Közép-Európa irányába, s talált is egy olyan mérnököt, akire rá lehetett bízni a hazai projekt összefogását. Fodor István, a cég legelső magyarországi alkalmazottja azóta is az Ericsson Magyarország Kft. első számú vezetője.

A leányvállalat ugyan két fővel indult, ám a következő esztendőben az alkalmazottak száma már 100-ra emelkedett, a tulajdonos pedig – Liptay Gabriella kommunikációs igazgató elmondása szerint – hamar rájött, hogy a magyar munkaerő kiváló, főként a mérnökök szintjén, s szaktudása esetenként még a nyugat-európai szintet is felülmúlja.

Ezért a kereskedelmi részleg felállítása után az Ericsson kutató-fejlesztő részleget is létesített Budapesten, majd az itteni leányvállalat az Ericsson egyik régiós műszaki kompetenciaközpontjává is vált.

A cég jelenlegi 700 tagú gárdájának több mint fele ma a K+F területen dolgozik. A társaság szeretne szorosabb kapcsolatot kiépíteni az egyetemekkel, ezért a kutató-fejlesztő részleg – várhatóan jövő tavasszal – a Science Parkba költözik.

Nokia

A Nokiának Magyarország nem volt ismeretlen terep, hiszen a nyolcvanas években létesített már hazánkban az ITT-vel tévéösszeszerelő üzemet, ma már azonban jóval nagyobb hozzáadott értékkel büszkélkedhet a finn cég itteni, telekommunikációs eszközöket tervező és gyártó leányvállalata.

Ezt a tevékenységét 1993-ban kezdte el Magyarországon, amikor kiírták a tendereket a GSM-hálózatok telepítésére. A társaság miután elnyerte a kizárólagos beszállítói státuszt a Pannon GSM hálózatának építésére, céget alapított, és megkezdte a pályázatban vállalt feladatok teljesítését, ami a beruházás végrehajtása mellett üzemeltetési támogatást is jelentett.

A Nokia Hungary Kft. két évvel később monitorgyárat épített Pécsett, s 1998-ban stratégiai döntést hozott, melynek alapján az anyavállalat több K+F részlegét is Budapestre telepítette. Jelenleg közel ötszázan dolgoznak a kft. K+F részlegein, s a leányvállalat nyolc felsőfokú intézménnyel kötött keretmegállapodást.

“A tulajdonosok nem az olcsó munkaerő miatt, hanem annak magas fokú képzettsége és kreativitása miatt telepítették ide a részlegeket. Itt stratégiai fejlesztés folyik, amely a technológia élvonalát, a harmadik generációs mobiltelefon-rendszer bizonyos elemeinek fejlesztését is jelenti” – hangsúlyozza Gábriel Zoltán, a Nokia Hungary ügyfélszolgálati igazgatója.

Három évvel ezelőtt mobiltelefongyár létesítését is elhatározták, s 1999-ben felépítették a komáromi üzemet. Ugyanakkor még ebben az esztendőben – a Nokiánál világszerte bekövetkezett profiltisztítással összhangban – eladták az egyébként azóta is folyamatosan bővülő pécsi gyárukat. Ekkor nyerték el a Vodafone hálózat kulcsrakész szállítására vonatkozó beszállítói státuszt is.

A kutatás-fejlesztés, a mobiltelefon-gyártás és a kereskedelem terén regionális központtá vált, közel 2000 alkalmazottat foglalkoztató, s a cégcsoport hatodik legnagyobbjaként számon tartott leányvállalat nemrég sikeresen vette a Motorolához hasonlóan a Tetra-rendszer kiépítésére kiírt tender első fordulóját, ez pedig további beruházások esélyét vetíti előre.

Elcoteq

A Nokia pécsi monitorgyárát az 1998-ban alapított Elcoteq Magyarország Kft. vásárolta meg. A szerte a világban 10 ezer alkalmazottat foglalkoztató, finn tulajdonú cégcsoport előtte zöldmezős beruházást hajtott végre Pécsett. A négy alkalmazottal indult leányvállalat a megyeszékhelyen működő két gyárában ma már együttesen 2200 embert foglalkoztat.

Az anyavállalat a fogyasztói termékek (mobiltelefonok) gyártását és az ipari elektronika üzletágát hozta hazánkba, a hálózatépítést (network) egyelőre nem. Nem saját márkanév alatt gyárt, hanem olyan jó nevű partnereknek, mint a Philips, a Nokia, az ABB és a Kone.

A londoni és a helsinki tőzsdén jegyzett társaság közép-európai gyártóbázist keresve választotta Magyarországot, s ma Tallin mellett itt foglalkoztatja a legtöbb embert.

A cikk a Figyelő Trendben megjelent írás rövidített változata