1993 augusztusában 4911 klasszikus autizmusban szenvedő gyereket tartottak nyilván Kaliforniában. 1999-re ez a szám megduplázódott. 2001-re pedig meghaladja a 15 ezret.
Persze Kalifornia nem kivétel: az autizmusban szenvedők száma világszerte növekszik. Míg valaha tízezerből egy gyerek szenvedett e ritka kórban, ma már hússzor gyakoribb az előfordulása. És még ennél is magasabbak a statisztikák Santa Clara körzetében, ahol a Szilícium-völgy is található.
A kór felfedezéseRejtélyes módon az autizmust ugyanakkor fedezték Európában és az USA-ban. Leo Kanner amerikai gyerekpszichiáter 1943-ban monográfiát adott ki a tengerentúlon, amelyben a baltimore-i kórház 11 kis lakójának különös viselkedési szokásait mutatta be. Egy évvel később Hans Asperger bécsi gyermekorvos, aki soha nem látta Kanner művét, tanulmányt jelentetett meg, amelyben négy hasonló viselkedésű gyereket mutat be. Egymástól függetlenül mindketten ugyanazzal a névvel, a görög “autos” (önmagára vonatkozó) szóból eredő autizmussal illették a betegséget. A felfedezés után Kanner egyre nagyobb energiával és növekvő financiális támogatással folytatta tanulmányait, míg Asperger klinikáját a háború végén a szövetségesek lebombázták. Kanner világszerte elismert tudóssá vált, Aspergert viszont Európán kívül virtuálisan mellőzték, és így is halt meg 1980-ban. Az Asperger szindróma is csak halála után vált bevett terminológiává.
Elavult a “fridzsider anya” teória
Az autizmus elfogadása azért különösen nehéz a szülő a számára, mert az első két évben semmilyen rendellenesség nem látszik. Úgy tűnik, a gyerek elégedett a világgal, normálisan fejlődik, és kezdenek kibontakozni verbális képességei. A csapás hirtelen következik be: a bájos, tündéri gyerek egyik pillanatról a másikra elnémul, szókincse visszafejlődik, motorikus és koordinációs problémái keletkeznek.
Húsz évvel ezelőtt a pszichológusok még úgy vélték, hogy az autizmus a szülői figyelem és szeretet hiányának a következménye. A híres gyerekpszichiáter, Bruno Bettelheim szintén a “fridzsider anya” elméletet hirdette.
A teória szerint a nem kívánt gyerekek visszahúzódással válaszolnak a környezet negatív kisugárzására. Bettelheim a többéves családterápiát tartotta a gyógyulás kulcsának. Az elmélet következményeként a szülők az autista gyereket saját szégyenükként és nevelésük csődjeként kezelték, és igyekeztek titokban tartotani.
Az autistaKözömbösen vagy nem várt módon reagál az emberekre. Nehezen teremt kapcsolatot, emberi viszonyokban nem igényli a kölcsönösséget, gyakran tárgyként kezeli a másikat. Beszédfejlődése jelentősen késik, előfordul, hogy ki sem alakul nála a beszéd. Megesik, hogy motorikus és koordinációs problémái vannak. Egyes cselekvéseket céltalanul ismételget. Bizonyos tárgyakhoz rendkívüli módon ragaszkodik, nehezen viseli a változásokat. Nem szereti, ha megérintik.
Genetikai rendellesség
Ma már úgy vélik a kutatók, hogy az autizmus kialakulása döntően a génekkel magyarázható. A vizsgálatok kimutatták, egypetéjű ikrek esetén 90 százalék annak a valószínűsége, hogy ha az egyik gyerek autista, akkor a másik is az.
Ha a szülők első gyermeke autista, akkor annak esélye, hogy a következő is az lesz 1:20-hoz. Két autista gyermek után már 1:3 az esélye, annak hogy a harmadik is örökli a betegséget.
Belső poén hardcore-programozók körében, hogy Asperger szindrómával, illetve enyhe autizmussal ugratják egymást. A programozók zöme egész napját a gép előtt tölti – ügyféllel ritkán találkoznak, szociális kapcsolataik gyengék. Ha jól teljesítesz, akkor azért sem szekál senki, ha két hétig hordod ugyanazt a pólót.
A sajtó egyébként Bill Gates-t, a Microsoft elnökét is rendszeresen titulálja “furcsának”, és enyhe autizmust sejtet a szoftverguruval kapcsolatban. Egy San Jose-i klinika vezetőorvosa pedig arról van meggyőződve, hogy a Pokémonokat kiötlő japán programozók szenvednek nagy valószínűséggel Asperger kórban.
Lerántani a leplet
A kutatók úgy érzik magukat, mintha egy jéghegy dőlne lassan feléjük, ezért lépniük kell. A Szilícium-völgy tulajdonképpen élő laboratórium, ennél többet egy tudós nem is kívánhat. Elképzelhető, hogy a Szilícium-völgyi csodát magyarázó génszekvencia választ ad az autizmussal kapcsolatos kérdéseikre is.
Az eddigi vizsgálatok szerint a betegség nemcsak olyan rokonok révén öröklődik, akik a klasszikus értelemben autisták, hanem azok közvetítésével is, akiknél csak a kór néhány tünete jelentkezik. (Közvetlenül egyébként ritkán öröklődik a betegség, hisz az autisták nem nagyon házasodnak.)
Lázasan folynak a genetikai vizsgálatok, ám az eredmények kétségesek. Mert mit is tegyen egy szülő akkor, ha a terhesség felismerésekor a következőt mondja egy orvos: “igen, annak esélye, hogy gyermekük autista lesz egy a tízhez, de ugyanennyi az esélye annak is, hogy ő lesz a következő Bill Gates. Nos akkor megtartják vagy elvetetik a babát?”
Múlt év januárjában a Microsoft a vállalati szektorban elsőként ajánlotta fel dolgozóinak, hogy egészségbiztosításukat kiterjeszti autista gyermekeik kezelési költségeire is.
Forrás: Wired Magazin
