Belföld

Magasabb minimálbér – több állami kompenzáció

Az emelkedő minimálbér okozta többletterhek csökkentésére 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztott szét a gazdasági tárca. Jövőre 15 milliárd forint lesz erre a célra.

Munkaerőhiány BudapestenGyakorlatilag elfogyott a szabad munkaerő a fővárosban és agglomerációjában, emiatt a cégek egyre nehezebben találnak igényeiknek megfelelő dolgozót – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felméréséből. A 700 cég megkérdezésével készült összesítés tapasztalatai alapján a kamara olyan egyeztető fórum létrehozását javasolja, ahol a gazdálkodók képviselői a képző intézmények és iskolafenntartók tudomására hozhatják a képzésre vonatkozó igényeiket. Ezzel a képzési szerkezet jobban igazodhat a gazdaság igényeihez.

A magas élőmunka-igényű vállalkozások számára kiírt pályázat keretében csaknem 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott mintegy 4200 cég, amelynek többletterhet okozott a minimálbér-emelés és ezt nem kompenzálta a társadalombiztosítási járulék csökkentése – jelentette be Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára.

Idén augusztusban zárult a pályázat első fordulója, ekkor azonban az egymilliárdos keretből csupán 208 millió forint “kelt el” az 1099 pályázó között, elsősorban a szigorú szabályok miatt – tudtuk meg Székely Judittól. Ezt követően jelentősen könnyítettek a szabályokon. Ennek is eredménye a mostani jelentős érdeklődés.

Magasabb minimálbér – több állami kompenzáció 1Könnyített feltételekkel

A második pályázat kiírása értelmében a Gazdasági Minisztérium a vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítása érdekében vállalja át a 2001. évre számított járulékteher-többletet részben vagy egészben. A pályázaton belföldi székhelyű gazdasági társaságok, állami vállalatok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók is indulhattak. Feltétel volt, hogy a járulékteher-többlet 2001-ben elérje az évi 50 ezer forintot. A vissza nem térítendő támogatást egy összegben folyósítja a tárca. A támogatás mértéke legkevesebb egyhavi, de legfeljebb a számított éves járulékteher-többlet összege lehet.

Ennek értelmében a második fordulóban már az 5 fő alatti cégek is pályázhattak, valamint azok, amelyek valamilyen másik jogcímen már kaptak támogatást az alaprészből. A második forduló kiírása szerint a támogatás nem csupán három hónapra, hanem egész évre vonatkozó járulék-kompenzálás, forrása pedig a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprész központi kerete.

A mostani pályázatra a legtöbben Bács-Kiskun és Békés megyéből jelentkeztek. Az odaítélt összeg szerint a legtöbb támogatást a fővárosi cégek kapták, együttesen több mint 300 millió forintot.

Októberben még kevesebb munkanélküliMagyarországon 2001. október végén 330,2 ezer munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban – a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint. Ez a létszám 14,4 ezerrel kisebb az egy hónappal és 33 ezerrel az egy évvel korábbinál. A munkanélküli-nyilvántartásban szereplők száma utoljára 1991. októberében volt alacsonyabb a jelenleginél. A regisztrált munkanélküliek között az egy évvel korábbihoz képest 9 százalékkal csökkent a fizikai foglalkozásúak és 11 százalékkal a szellemi munkát végzők száma. A diplomás munkanélküliek száma viszont gyakorlatilag nem változott.

A agrárium és a könnyűipar a legnagyobb vesztes

Mivel a rendelkezésre álló 1,8 milliárd forintos forrás meghaladta a támogatási igényt, ezért nem kellett a pályázók között különböző preferenciák alapján dönteni. A pályázati kiírásra összesen 4193 pályázat érkezett be a megadott határidőig. A miniszteri döntés alapján a megyénként odaítélt támogatások elosztásáról a megyei munkaügyi központok döntenek, a pénzt pedig december 15-éig kapják meg vállalkozók.

A korábbi számítások szerint az 50 ezer forintos minimálbér miatt a legnagyobb vesztesek közé a mezőgazdaság, a textil- és a bőripar tartozik. Ezek a járulékcsökkentéssel együtt is csaknem 3 százalékos bérköltség-növekedést szenvednek el. Ezekben az ágazatokban minden második dolgozónak, csaknem 125 ezer embernek kell növelni a bérét, ha érvénybe lép az 50 ezres előírás.

A legnagyobb nehézséget az 5-9 főt foglalkoztató vállalkozások számára jelenti az 50 ezres minimálbér, a személyi alapbér alapján számolva. Számukra összességében 3,1 százalékkal drágul 2002-ben a munkaerő. A 10-19 fős cégeknél 2,2 százalékos növekedést jelent ez a minimálbérszint, a 20-49 főt alkalmazók számára 1,5, az 50-299 főt foglalkoztató vállalkozásoknál pedig 0,5 százalékost.

A támogatásosztás folytatódik Jövőre 15 milliárd forint áll rendelkezésre a pályázó vállalatok számára. Ennek is a Munkaerőpiaci Alap a forrása. Az odaítélés elveiről januárban dönt az alap tanácsa, majd ezek alapján 2002. február 10-én írja ki az új pályázatokat a Gazdasági Minisztérium.

A kamara kivár

A kamara visszavonult, miután a támogatások szétosztására vonatkozó eredeti javaslatát az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) elutasította. Az MKIK azt szerette volna, ha a Munkaerőpiaci Alapból a vállalkozások területi és ágazati elv alapján részesülnek – nyilatkozta a FigyelőNetnek Parragh László, a kamara elnöke. Ez a megoldás a minimálbér-emelés miatt esetleg hosszabb távra munkanélkülivé válókon is segített volna. Nem mindegy ugyanis, hogy egy borsodi textilvállalatnál küldenek el dolgozókat vagy egy budapesti szoftvergyártó cégnél.

A korábbi javaslatot várhatóan a jövő év támogatásainak elosztásánál sem érvényesítik – véli Parragh László. Mivel a kamara nem tagja az OMT-nek, a döntésre sincs közvetlen hatása, csupán javaslatot dolgozhat ki a Gazdasági Minisztériummal közösen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik