A nyilvánosságot felhasználva üzentek a gyógyszernagykereskedők és a kórházak az egészségügyi kormányzatnak: nagy a baj. Ahogy arról a FigyelőNet már beszámolt, a kórházak 2,7 milliárd forinttal tartoznak a legnagyobb kereskedőknek. A kamatokkal együtt az összeg már 3,6 milliárd forintot tesz ki. Az eladósodás rohamosan, havonta 160 millió forinttal nő.
Gyógyszer csak készpénzért
Van már több olyan kórház, amelynek csak készpénzért szállítanak a gyógyszerkereskedők. Az intézményeket nem nevezték most meg, mert azok folyton cserélődnek. Amely cég bajban van, ám fontos gyógyszert kellene megrendelnie, az fizet. Eközben azonban “becsúszik” másik három az átmenetileg fizetésképtelen kórházak körébe- hangzott el “váratlanul” a pénteki tájékoztatón.
Miért nem fizetnek a kórházak?Az egyre élesebb csatározás közepette kezd letisztulni a kép: a szektor bevételei tíz év alatt reálértéken ötven százalékkal csökkentek. Az elmúlt három évben- 2001-et is beleértve – az infláció kompenzálására egy fillért sem kaptak a kórházak. Eközben a szolgáltatók és beszállítók – víz, gáz, villany, telefon, szállítás, gyógyszer – emelték az árakat. A gyógyszerkiadás 10 százalékkal nőtt 2000-ben 1999-hez képest és 24 százalékkal 2001-ben 2000-hez viszonyítva.
A minimálbér emelésére sem kapták meg a költségvetéstől a többletet, és jövőre sem kapják meg. Általában a belső elszámolás arányain változtatva csoportosít át jövedelmet az egészségügyi kormányzat, ha adni akar valakinek. Ez történt a traumatológusok által “kipréselt” támogatásnál is. Úgy változtatták meg az úgynevezett hbcs (humán betegségcsoport) kódokat, hogy a kórházaknak ezután kevesebb pénz jár a nem sebészeti beavatkozásokra és több a traumatológiaiakra. (Itt a piros, hol a piros?)
Kiszolgáltatva
A gyógyszerkereskedők tudják, hogy a kórházakban a fizetési kényszer nagyobb a bérek, a közvetlen energiaszállítások esetében. A teljes kórházi költségnek csupán 15 százalékát teszi ki a gyógyszer. Nem csoda, hogy ezen a területen adósodhatnak el a legkönnyebben az intézmények. Ma már azonban a szállítók számára olyan fokú a veszteségek növekedése, hogy többe kerül a forgókészlet-finanszírozáshoz felvett hitel törlesztése, mint amennyit kapnak a “pirulákért”.
Kicsi az árrés
Magyarországon a gyógyszerkereskedelemben az árrés jelenleg 5 százalék, szemben az európai 10 százalékot meghaladó átlaggal. Az ágazat múlt évi becsült nyeresége néhány százmillió forint volt. Ha pedig megkapja az idén kiszállított medicinák ellenértékét, akkor 2001-ben némi nyereséget érhet el. A hatósági árrés -ha szűkösen is, de – fedezi a gyógyszerkereskedelemben foglalkoztatott csaknem 4000 ember bérét, valamint a raktározási, a készletfinanszirozási, a szállítási és az adminisztrációs kiadásokat.
Az egészségügyi miniszter, Mikola István hivatalosan eddig nem válaszolt a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének szeptemberi, novemberi, valamint decemberi levelére. Eddigi nyilatkozatai szerint rá “nem hatnak a krokodilkönnyek”. Megoldásként csak azt tudja elképzelni, ha az ágazat szereplői csökkentik áraikat.
Milliárdos kinnlevőségAhogy a FigyelőNet szerdai cikke beszámol róla, az utóbbi egy évben drasztikusan megnőtt a gyógyszerforgalmazók lejárt kórházi kinnlevőségeinek állománya. Amíg ezek együttes értéke 2000 elején még csupán 1,25 milliárd forint volt, és ez év elején is csak 1,4 milliárd, addig 2001. júliusában már megközelítette az 1,9 milliárd forintot. A gyors növekedés eredményeként a kórházi kinnlevőségek aránya mára megközelítette a teljes kórházi gyógyszerforgalom hét százalékát. Ez az év elején alig 3,3, júliusban pedig 4,4 százalék volt.
Tiszta beszéd
A kormány elfogadta a költségvetést, erre az ágazatra nem szán többet. Tanácsa: az érintettek izzadják ki magukból a megoldást. Mikola megbizatása arra szól: rengeteg pénz van az egészségügyben, a belső tartalékok feltárásával felszabadítható a hiányzó összeg. Tudta, amit tudott, hogy hányan válnak milliomossá az egészségügynek végzett szolgáltatásokból, és lassan a fontosabb helyeken szinte csak az ő emberei vannak. Ezzel azonban még nem oldódik meg a válság.
Úton a kórháztörvény
A parlament hamarosan elfogadja a kórházprivatizációról szóló törvényt. A pillanatnyi állapot szerint a törvény nem engedi meg a tőkebevonásban való részvételt a gyógyszerkereskedőknek, sem a gyógyszergyáraknak, de megengedi például a Postának vagy akár a Defendnek.
Mire számíthatunk?
Egyre inkább rászorulhatnak a kórházak arra, hogy korlátozzák az orvosok szabadságát a gyógyításban. Olyan gyógyszereket kell alkalmazzanak, amelyek már nem számítanak korszerűnek, a mellékhatásaik sem mellékesek, tiszta lelkiismerettel nem javallottak, de olcsóak.
Bizottságosdi
A kormány sajtótájékoztatón jelentette be július 19-én, hogy bizottságot állítanak fel a kórházak konszolidációs programjának kidolgozására. A hírek szerint a program majdnem kész. A bizottságba a kórházak és a gyógyszerkereskedelem egyetlen képviselőjét sem hívták meg.
Holott talán elmondták volna, hogy jövőre az 50 ezer forintos minimálbért is csak úgy tudja kifizetni egy-egy kórház, ha elvonja más területektől a pénzt. Számításaik szerint az inflációs elmaradások pótlására és a minimálbérterhek fedezésére egy hbcs-pontnak 150 ezer forintot kellene érnie. Ebben az esetben körülbelül 150 milliárd forinttal kapna többet az egészségügy. Ebből aztán jutna 3 milliárd a gyógyszerkereskedőkkel szemben fenálló tartozások fedezésére.
Hiányzó pontok
A kiszivárgott hírek szerint a tárca 106 ezer forintos ponttal számol. Vagyis éppen az az összeg hiányzik majd a kasszából, amelyet egyébként megígért Mikola István – de csak a választások utánra. Úgy fogalmazott, hogy 500 milliárd hiányzik az ágazatból, de azt csak a következő időszakban kapják meg.
Addig mi lesz?
