A magyarországi illatszerpiac értéke tavaly mintegy 9 milliárd forintot tett ki, idén pedig várhatóan 15 százalékkal bővül – véli Vetró Ágnes, a Colgate-Palmolive Magyarország Kkt. termékmenedzsere. A növekedés elsősorban nem a fogyasztási volumen bővülésével, hanem az értékesítés belső struktúrájának átalakulásával magyarázható. Az utóbbi időben ugyanis egyre keresettebbek a drágább cikkek.
Magyarországon a DouglasA magyar piac fejlődését jelzi, hogy a német Douglas Holding, Európa egyik legnagyobb illatszer-forgalmazó cége megnyitotta első magyar boltját a Mammut II.-ben. A következő jövőre az Árkád Centerben kezd. A vállalat 800 ezer és egymillió márka közötti beruházást tervez a magyar piacon.
Évente ezer forint fejenként
A magyar lakosság egy évben mintegy ezer forintot költ dezodorra – a Colgate-Palmolive, a magyar piac negyedik legfontosabb szereplője teljes népességre vetített adatai szerint. A felmérések szerint a vásárlók körében mind népszerűbbek az úgynevezett kontakt termékek – stiftek, zselék, golyós dezodorok -, ezek idén valószínűleg az összes eladás 30 százalékát teszik ki.
Magyarországon a testápolási cikkek közül a kemény szappanok piaca folyamatosan zsugorodik, a habfürdőké stagnál, a dezodoroké pedig lassan bővül. A folyékony szappanoké az elmúlt években robbanásszerűen nőtt.
Véletlen alkímiaA parfüm múltja több ezer éves, a szó eredeti jelentése: per fumum, azaz füstön át. A Bourbon királyi udvar vezette be az illatos férfi kultuszát, megnyitva az utat a férfiparfümök előtt. Aztán jött Napóleon, aki előszeretettel használta a Kölnische Wassert, azaz az Eau de Cologne-t. Ez a kölni víz, a kölni, amely eredetileg női illatszernek készült. Egy alkimista készítette a XVII. században nők számára, a fürdővízbe öntve gyógyszerként is ajánlotta.
Magyarországon az illatszektor dinamikusabban növekszik, mint az egész kozmetikai piac – véli Annus István, a Cosmopolitan Cosmetics Kft. ügyvezető igazgatója. A cég parfümök értékesítésével és marketingjével foglalkozik, idei várható árbevétele 1,2 milliárd forint.
A forgalmazók számára azonban komoly gondot okoz, hogy jelentős mennyiségű importtermék érkezik Magyarországra illegálisan. Az ágazati szereplők becslése szerint bizonyos szegmensekben a teljes értékesítés 30-50 százaléka kerülő úton kerül az országba.
Egyre népszerűbbek a drogériák
Az illatszer-szaküzletek felkeresése a magas jövedelmű nők gyakori délelőtti programja – a GfK Piackutató Intézet felmérése szerint. Ez a bolttípus a háztartások napi fogyasztásából egy százalékkal részesedik. Ez viszonylag nagy arány, mivel a 25 ezer általános élelmiszerbolt közül csupán 210 drogéria.
Ezek kizárólag városokban működnek, vásárlói hatókörük mégis eléri a magyar háztartások felét. A háztartások 45 százaléka ugyanis vásárol valamit legalább egyszer valamelyik lánchoz tartozó illatszerboltban. Az átlagos vásárló havonta egyszer tér be egy drogériába, egy-egy alkalommal ezer forint körüli összeget költ.
LátványvásárlásAz “illatszertár” tipikusan az úgynevezett impulzus vásárlás helyszíne. A fogyasztót alapvetően a látvány ösztönzi arra, hogy a kitett árut a kosarába tegye. Emellett tervezett vásárlásoknál valamilyen okból elfelejtett cikkek beszerzési forrásai is a drogériák. Becsült forgalmuk mintegy ötödével haladja meg az előző évét.
Háziasszonyok egyedül
A drogériák tipikus vásárlói a háziasszonyok, akik e helyen egyedül tűnnek fel. A férfiak alulreprezentáltak ebben a bolttípusban. A régiók közül a budapestiek az átlagot meghaladó gyakorisággal vásárolnak. A főváros adja az ágazat forgalmának felét.
A GfK adatia szerint a hétköznapok közül a szombat a drogériák legkisebb forgalmú napja. A kedd és a péntek kimondottan erős.
