Belföld

A lakosság kétharmada EU párti

Az uniós csatlakozástól a magyarok jövedelmi helyzetük javulását és tanulási lehetőségeik kibővülését várják - derül ki az Euro-midi és a Kód Gazdasági és Médiakutató Intézet legfrissebb felméréséből.

Az Euro-midi és a Kód Gazdasági és Médiakutató Intézet felmérése szerint a magyar lakosság bizakodva néz a csatlakozás elé, a megkérdezettek 49 százaléka reméli, hogy az integráció után nőni fog saját és családja jövedelme. Ugyanakkor a válaszadók mindössze 3 százaléka számít jövedelmének csökkenésre. A magyar lakosság kétharmada voksolna igennel az uniós csatlakozásra, ha erről most kellene szavaznia.

MódszertanA Kód az ország különböző pontjain ezer felnőtt lakost kérdezett meg telefonon Magyarország európai uniós (EU) csatlakozásáról, illetve az EU, mint szervezet megítéléséről, s a csatlakozás általuk vélt előnyeiről, hátrányairól.

A vizsgálat szerint az emberekben általában pozitív kép él az EU-ról, a megkérdezettek több mint kétharmada szerint az unió demokratikus társulás, mely engedi a nemzeti kultúrák kibontakozását, miközben dinamikusan fejlődik és növeli a tagországokban az életszínvonalat. A többség véleménye azonban az, hogy a tagság gazdaságilag elsősorban az erősebb, nagyobb országoknak kedvez.

A legtöbben, a válaszadók 83 százaléka a tanulási lehetőségek kiszélesedésében véli a csatlakozás előnyeit és csaknem ugyanennyien, 78 százalékuk várja a belépéstől a munkalehetőségek bővülését. A felmérés szerint a megkérdezettek 72 százaléka várja az életszínvonal emelkedését a csatlakozást követően. A válaszadók mintegy fele ugyanakkor azzal számol, hogy mindez növeli majd a hazai árakat. Ezzel együtt összességében a felmérésben résztvevők majdnem háromnegyede gondolja úgy, hogy Magyarország csatlakozása az EU-hoz inkább előnyöket jelent.

A felmérés szerint a magyarországi lakosok többsége, csaknem 64 százaléka gondolja úgy, hogy az a település, ahol él, még távol van az uniós normáktól. Kitűnik azonban, hogy az átlagnál kedvezőbben ítélik meg helyzetüket a Budapesten és környékén, illetve a Dunántúli megyékben élők. A kelet-magyarországi megyék lakosai azonban az uniós normáktól távolinak tartják helyzetüket, és sokat várnak az EU-tól a felzárkóztatást illetően.

A felmérésből kiderül, hogy országos átlagban a válaszadóknak csaknem 40 százaléka gondolta úgy, hogy a magyarországi vállalkozások általában versenyképesek lehetnek az EU-ban. A mezőgazdaságban tevékenykedők esélyeinek megítélése ennél negatívabb. A megkérdezettek háromnegyede vélekedett úgy, hogy a magyar mezőgazdaság színvonala alatta marad az uniós normáknak.

Az új tagországoknak juttatható fejlesztési támogatásokból a megkérdezettek elsősorban az egészségügyet fejlesztenék és a mezőgazdaságot támogatnák, majd a munkanélküliség csökkentésére, illetve a közlekedési hálózat fejlesztésére fordítanák. Az elosztásukat elsősorban a megyei és régiós szinten tartják célszerűnek.

A vizsgálatból kiderült az is, hogy a megkérdezetteknek valamivel kevesebb mint 15 százaléka gondolja úgy, hogy a csatlakozást követően biztosan megpróbálna munkát keresni a tagországokban. Valószínűleg keresne állást más uniós országban a megkérdezettek mintegy 16 százaléka, míg 6,4 százalékuk csak akkor próbálná meg, ha valamilyen ajánlatot kapna.

A megkérdezettek többsége az EU csatlakozás után sem támogatná, hogy a külföldiek termőföld-tulajdont szerezhessenek Magyarországon, csakúgy, mint ahogyan azt sem, hogy lakást vagy ingatlant vásárolhassanak hazánkban. A válaszadók 41 százaléka azonban egyetért azzal, hogy magyar állampolgár termőföldet vásárolhasson más tagországban, míg 51 százalékuk ezt is ellenzi.

A felmérés tanúsága szerint az emberek ma már lényegesen többet tudnak az EU-ról, mint egy évvel korábban, de összességében a lakosság integrációs ismeretei még így sem érik el a közepes szintet. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy a megkérdezettek többsége szerint az unió az átlagember számára átláthatatlan – áll a felmérésben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik