A szüreti gyorsmérleg adatai szerint 2001-ben Magyarországon a szőlőtermés 810 ezer tonna lett. A múlt évben 680 ezer tonna volt. Tavaly ősszel 1,7 millió hektoliter bor állt a szüret kezdetén a pincékben, idén pedig csaknem 2,4 millió hektoliter.
A szőlő- és borágazat piaci zavarainak enyhítésére a kormány eddig összesen 4,5 milliárd forint támogatást adott, ebből 2,5 milliárdot a tokaji borvidék kapott. Az ágazat reményei szerint a magyarországi borexport több mint 1 millió hektoliter lesz, a belföldi fogyasztás pedig eléri a 3,5 millió hektolitert.
Az érték sem nőA borexport az elmúlt 3 év alatt 1,3 millió hektoliterről 0,9 millió hektoliterre csökkent. Az eladott palackozott borok értéke 1999-ben még 125 millió dollár, 2000-ben már csak 69 millió dollár. A kivitel túlnyomó része az Európai Unióba kerül.
Csökken a borkivitel
Az első háromnegyed év adatai szerint az idei borexport valószínűleg nem éri el a 900 ezer hektolitert, azaz legalább az ötödével elmarad a tavalyi kiviteltől – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szerint. A piaci szereplők véleménye szerint a megtorpanás oka újonnan feltörekvő országok világszerte tapasztalható erőteljes expanziója.
Ez még az uniós országok borexportját is csökkenti. A magyar borkivitelt az a veszély fenyegeti, hogy intenzív piacépítés és a jelenleginél erőteljesebb bormarketing hiányában még a korábban bevált, hagyományosnak számító piacokat is elveszíti.
Legalább itthon szárazak a torkok
Némi reményt jelent a bortermelők számára, hogy belföldön a borok értékesítése növekszik, miközben a sörfogyasztás stagnál. A két szeszesitel ugyanis gyakran helyettesítő termék a fogyasztók számára. Egy piaci alapú felmérés szerint az első fél évben 1,6 millió hektoliter bort vásároltunk.
A GfK Piackutató Intézet adatai szerint egyre több palackos bort vásárol a magyar fogyasztó. Ennek aránya a teljes értékesítésen belül elérte a 72 százalékot. Különösen az áruházláncok kereskedelmi márkáinak terjedése növeli a borforgalmat. A piackutató szerint jelenleg 74 féle bor és pezsgő kapható a kereskedelmi forgalomban.
Magyarországon 12 évvel ezelőtt többen kedvelték a sört, mint a bort – a GfK szerint. Mára viszont a sörkedvelők aránya elmaradt a borimádókétól. Ezzel párhuzamosan mára a borfogyasztás gyakorisága is meghaladta a sörét.
Uniós borharmonizáció Az uniós jogharmonizáció területén kiemelten fontosak az élelmiszerek, takarmányok és a borok előállítására vonatkozó jogszabályok. Itt a magyar jogi keretek, a Magyar Élelmiszerkönyv, a Magyar Takarmánykönyv és a Borkönyv szinte automatikusan lehetővé teszik az újonnan alkotott közösségi rendelkezések átvételét. A statisztikusok a tavalyi általános mezőgazdasági összeírást követően 2001-ben összeírták a szőlő- és gyümölcsültetvényeket is.
Milliárdos támogatással
Az elképzelések szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium termelőalapok stabilitásának megteremtésével, a minőségi termelés, illetve a termékek garantálásával, valamint célratörő marketinggel próbálja visszaszerezni a magyar borok korábbi nemzetközi piaci pozícióit. Ezenkívül a magyarországi szőlő- és borágazat kétmilliárd forint állami támogatást vehetett igénybe az idei nagy szőlőtermés miatt kialakult kedvezőtlen piaci hatások mérséklésére. Ezt az agrártárca folyósította.
A seprős új bor lepárlásához literenként legfeljebb 31 forint támogatást adtak. A bor édesítéséhez használt szőlősűrítmény előállítási költségeinek intervenciós támogatása pedig kilónként 60 forint volt. A minőségi borok művi közraktározásához emelt kvótát adnak.
A módosított fehérboros kvóta idén 450 ezer hektoliter, a vörösboros 150 ezer hektoliter, a tokaji borkülönlegességnél pedig 50 ezer. A támogatás összege literenként 350, 150, illetve 1400 forint. Az idei szőlőtermésből készült exportált szőlőmust literenként 15 forint támogatást kaphat.
