Magyarországnak elsőként sikerült megállapodnia a bel- és igazságügyi fejezetről az uniós csatlakozási tárgyalásokon. Ezzel a szerdai főtárgyalói fordulón 23 lezárt kérdéskörrel utolérte Ciprust. Ma már csupán hét fejezet van nyitva. A médiaügyek azonban napirendre sem kerülhetnek, amíg a magyarországi pártok nem oldják fel a kuratóriumi helyek eloszlása miatt kialakult patthelyzetet.
Lemaradó lengyelekA versenypolitikai fejezetet szerdán a három balti állam és Szlovénia is lezárhatta ideiglenesen. Emellett Litvánia és Lettország még 2-2 fejezetet fejezett be. A románok és a bolgárok 1-1 kérdéskörrel végeztek. Nem sikerült az áttörés Lengyelországnak, hiába csökkentette igényét a termőföldek külföldieknek történő eladására vonatkozó tilalom esetében, és ajánlotta fel, hogy elfogad bizonyos korlátozásokat a munkavállalás területén.
Újabb fejezetet sikerült lezárni
Magyarországnak sikerült megállapodnia a bel- és igazságügyi fejezet minden kérdéséről az EU-val, az amerikai terrortámadásokat követően a tagállamokban kialakult félelmek ellenére. Ezzel elhárult az a veszély is, hogy a sikeres első félév után a másodikban esetleg egyetlen egy fejezetet sem sikerül lezárni.
Az unió kettéválasztotta a schengeni határőrizetre vonatkozó feladatokat, és meghatározta, hogy mely határszakaszon kell a csatlakozás után az összes schengeni feltételt kiépíteni, és hol elég az alapfokú védelem is. Ennek értelmében a román, az ukrán, a horvát és a jugoszláv szakasz lesz igazi schengeni határ, a szlovák és szlovén nem. Magyarország már korábban vállalta, hogy az erősödő uniós bel- és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos minden új szabályt is átvesz a csatlakozás időpontjára.
Elúszhat a támogatás egy részeÉvente akár kétmilliárd eurónyi fejlesztési többletforráshoz juthat Magyarország az uniós belépést követően az EU strukturális és kohéziós alapjaiból. Ennek azonban feltétele, hogy a megfelelő mennyiségű és színvonalú projekt, amelyek el is nyerik el az unió tetszését. A formálódó magyar kormányzati stratégia azt célozza, hogy az elérhető összeg minél nagyobb részét lehessen ténylegesen is lehívni. A korábbi bővítések tapasztalatai szerint ugyanis az új tagok az első években a rendelkezésre álló összeg felét is elveszítik, felkészületlenségük miatt.
Magyarország hajthatatlan
A főtárgyalói forduló napirendjén szerepelt a versenyjog témaköre is. Itt azonban nem született megállapodás. Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a csatlakozási dátum ismerete előtt nem szüntetni meg a külföldi befektetőknek adható adókedvezményeket. Emiatt 2001-ben e fejezetnél már nem várható döntés. A felek közötti nézetkülönbség általánosságban szűkült.
Uniós részről továbbra is azt az álláspontot lépviselik, hogy az EU-normákkal összhangban álló gyakorlatot már a tagság előtt át kell venni, míg a magyar érvelés az, hogy az unió és Magyarország közti viszonyt jelenleg jogi oldalról szabályozó társulási szerződés nem írja elő a versenypolitikai joganyag azonnali és teljes körű átvételét. Emellett nagy gazdasági jelentősége van Magyarország számára a beruházások intenzitásának a fenntartásának. Magyarország tehát a csatlakozástól szüntetné meg új kedvezmények nyújtását, de a szerzett jogok 2011-ig így is mindenképp fennmaradnának.
A korábbi, összesen 17 kedvezménysémából már csak a 3, illetve a 10 milliárd forinton felüli befektetések társasági adókedvezménye érvényes. A többiek szerzett joga is lejár jövőre. A vitás kérdéskör az országot felosztó regionális térkép, amelynek alapján a projekttámogatás mértékét megítélik. Főként Pest megye, de a Nyugat-Dunántúl intenzitási mutatóját is változtatná az unió.
