Jegyezzük meg: a korántsem szegény Svájc éves GDP-je csupán egy nyolcada (!) a világon egy évben megtisztított pénz értékének. Szeptember 11-e után nem is kell bizonyítanunk, hogy a pénzmosás a törvénytelen vállalkozások – köztük a terrorizmus – finanszírozásával veszélyezteti az államok, a demokratikus intézmények és a jámbor polgárok biztonságát.
POLITIKUSOK IS. Könyvünk minden lényegeset elmond a szennyes pénzek tisztára mosásának körülményeiről, feltételeiről, módszereiről, a pénzmosás szövevényes világáról. A szennyes pénzek forrásai közé tartozik a fegyver- és kábítószer-kereskedelem, a prostitúció, a leánykereskedelem, a zsarolás, a védőpénzek követelése, az embercsempészet és még sok más. Mindezt pedig átszövi a korrupció, hiszen valamennyi bűncselekmény feltételezi állami szervek, megvesztegethető közhivatalnokok szíves közreműködését. Nem meglepő – olvashatjuk -, hogy “a politikusok, a pénzmosók nagy és (nem éppen) tiszteletreméltó alosztályát képezik, és az általuk elkövetett bűnök listája is folyamatosan bővül”. Ez az egyre szélesedő iparág, – magyarán: a szervezett bűnözés – teljes profizmust és szilárd fegyelmet igényel, amit leginkább a nagyhírű nemzeti és nemzetközi bűnszövetkezetek tudnak biztosítani. Szerzőnk teljes áttekintést ad ezekről a tekintélyes szervezetektől, kezdve az olasz és amerikai maffiáktól a japán Jakuzán, a kínai triádokon, a kolumbiai kartelleken át egészen az alig ismert dél-afrikai, mexikói, nigériai, török és kurd bandákig. Az utóbbi évtizedben a jövedelmező piacon megjelentek és előkelő helyet vívtak ki maguknak az orosz és a kelet-európai maffiák. Következésképpen “a szervezett bűnözés megjelenése a globális üzleti élet napjainkban már elfogadott, habár sajnálatos ténye”.
A bűnözésből eredő rengeteg pénzt pedig legitimizálni, “törvényesíteni” kell, s az ezt követően újra befektethető hasonló sötét üzletekbe, “s ily módon tartják fenn a világ legromlottabb körforgását” – állítja Peter Lilley. A szervezett bűnözés gyors elterjedése mögött a globalizáció áll, mivel a bűncselekmények és elkövetőik számára az országhatároknak, földrajzi távolságoknak manapság nincs jelentősége. Minthogy “olyan világban élünk, ahol több millió dollár a másodperc tizenötöd része alatt átszelheti a bolygót, így naponta akár 2 billió dollár is Föld körüli pályára állhat – írja szerzőnk. Ez azonban “önmagában kevés az üdvösséghez”. Kell hozzá még valami. Méghozzá a pénzmosók számára nélkülözhetetlen nemzetközi elektronikus banki és pénzügyi rendszerek térhódítása. A kialakult virtuális világban az internet, a világháló igénybevételével a bűnözők “láthatatlanná” válnak.
Ámde még mindig kell valami: az offshore pénzügyi központok, mivel rajtuk keresztül mossák a szennyes pénz döntő többségét. Hozzávetőlegesen mintegy hetven adóparadicsomról tudunk. Közöttük vannak olyanok is, amelyekről jámbor halandó még csak nem is hallott, mint Anguilla vagy Aruba. Tévévetélkedők főnyereményét érdemelné, aki tudja, hogy a 9500 lakosú csendes-óceáni Nauru a világ leggazdagabb köztársasága. Mi több, az orosz szervezett bűnözés egyre nagyobb mértékben aknázza ki éppen Nauru offshore pénzügyi szektorát. Ezekben az adóparadicsomokban kitűnőek a kommunikációs kapcsolatok, fejlettek a pénzügyi szolgáltatások, veszélytelen a pénzátutalás és főleg biztosított a teljes titoktartás, a diszkréció. Ezek után bizonyára nem meglepő, hogy a pénzmosáshoz kapcsolódó gyanús tranzakciók feltárásában elért eredményekkel a hatóságok jóformán sehol sem büszkélkedhetnek. Már csak azért sem – véli a szerző -, mert a bűnözők mindinkább az éteren át, a kibertérben mossák át a pénzüket.
Ha pedig mindezek után bárki kedvet kapna a pénzmosásra, könyvünkben ehhez felbecsülhetetlen segítséget szerezhet. Megtudhatja, hol és hogyan érdemes bankszámlát nyitni, hitelkártyát váltani, fedőcéget, offshore vállalkozást alapítani, miképpen kapható hiteles diplomataútlevél. A szerző ideális módszernek a hitelkártyával potom 25 ezer dollárért vásárolható saját bankot tartja, ami – egy hirdetés szerint – “pont olyan, mintha engedélyed lenne a pénzmosáshoz”.
BUDAPESTI KAPCSOLAT. Végezetül: számos nemzetközi vizsgálódás és dokumentum hazánkat is a dicstelen pénztisztogatásban vétkesek között említi meg. Idézet könyvünkből: “Magyarországon súlyos problémák vannak a szervezett bűnözéssel kapcsolatban. Budapest mágnesként vonz számos transznacionális szervezett bűncsoportot, miközben a hazai bandák befolyása sem elhanyagolható”. Tegyük még hozzá: egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek kétharmada korruptnak tartja államunkat, a résztvevők fele szerint pedig a kormánynak nem érdeke a korrupció elleni harc. Nehezen eldönthető, helytálló-e a szigorú ítélet. Bizonyos viszont: az, hogy nagy nehezen megszületnek a korrupció, a pénzmosás és a terrorizmus elleni jogszabályok, még nem ad okot megnyugvásra, megelégedettségre. Megrendelem a könyvet >>
