Belföld

EU-csatlakozás: mennyi az annyi?

Az EU tagfelvételi szándékait nem tették világosabbá a 13-án megjelent országjelentések. Kérdéses a sorrend, az időpont és még az is, hogy a döntés a csatlakozási tárgyalások alapján vagy pedig politikai szinten dől el.

EU-csatlakozás: mennyi az annyi? 1Az EU hivatalos álláspontja szerint 10 országnak van esélye arra, hogy 2002 végéig befejezze a csatlakozási tárgyalásokat, s így 2004-ben csatlakozzon. Nem biztos, hangsúlyozták, hogy ez mind a 10 országnak sikerül is.

Már ez elgondolkodásra késztethette a tagjelölt országok vezetőit. De még sokkal hevesebb reakciót váltott ki a francia külügyminiszter nyilatkozata, aki – vélhetőleg Franciaország és Románia hagyományosan jó kapcsolata miatt – a 12 országos bővítést tette le a voksát.

A tagjelöltek persze – fél szemmel a belpolitikai népszerűségre kacsintva – minden diplomáciai eszközt latba vetve próbálják rávenni az EU illetékeseit a maguk számára előnyösnek tartott koncepció elfogadására.

Új jelentkezőA moldovai elnök kedden jelentette be, hogy országa előkészíti az EU-csatlakozáshoz szükséges dokumentumokat. Hangsúlyozta, hogy országa már számos európai és nezetközi szervezetnek tagja, ugyanakkor leszögezte: nem szerepel terveik között a NATO-tagság.

Jobb a kétütemű?

Novemberig szinte biztosnak látszott, hogy a 2004-es bővítés 3-5 “elitországot” fog érinteni. Most azonban homályosabbnak tűnik mind az időpont, mind a bővítés köre. Két új koncepció kezd körvonalazódni: a Bang elmélet a 10 országos bővítést szorgalmazza, míg a Big Bang Bulgáriát és Romániát is a többi jelentkezővel együtt engedné be az Unióba.

A nagyobb felvételi létszám azonban mindenképpen késleltetné a csatlakozás időpontját. Románia és Bulgária már eredeti terveiben is 2007-et jelölte meg. De még ha csak tíz országról van szó, az is elkerülhetetlenül késlelteti a felvételt. A nizzai szerződést ugyanis, amely a bővítéshez szükséges intézményi újítások alapjait teremtette volna meg, júniusban az ír lakosság népszavazáson elutasította. A következő kormányközi konferencia pedig, ahol újabb kísérlet születhet az intézményi reform elfogadására, 2004-ben lesz.

Az Unió eddigi álláspontja szerint a 2004-es csatlakozásnak egyetlen feltétele van: amelyik ország 2002 végéig lezárja a tárgyalásokat, az 2004-ben az EU tagja lehet. A határidők közeledtével azonban egyre inkább közbeszól a politika.

EU-csatlakozás: mennyi az annyi? 2Magyar visszhangok

Martonyi János rádiónyilatkozatában azt mondta: a 10 vagy 12 tagú bővítés csak gondolatkísérlet, de a végső döntés az országok egyedi elbírálásán múlik. Magyarország fő feladata az, hogy 2002 végére befejezze a csatlakozási tárgyalásokat.

Orbán Viktor, szintén a Magyar Rádiónak nyilatkozva, óvatosan fogalmazott az EU-csatlakozás időpontjával kapcsolatban. Kijelentette, nem Magyarország dolga, hogy az Uniónak előírja a bővítés időpontját. Kifejezte szolidaritását azokkal a közép-európai országokkal, amelyek szintén EU-tagjelöltek, de kevésbé felkészültek. Ugyanakkor hozzátette: azt elfogadhatatlannak tartaná, ha azért kellene várakoznunk az EU-tagságra, mert más országok felkészületlenek.

Francia-román két jó barát

A francia külügyminiszter hétfőn kijelentette: mind a 12, tárgyalásokat folytató tagjelöltet egyszerre kellene felvenni az unióba. A nyilvánvalóan Romániának szóló gesztushoz csatlakozott a belga külügyminiszter is.

Gerhard Schröder német kancellár eközben lengyel kollégáját, Leszek Millert biztosította támogatásáról. Nyilvánvalóan a szociáldemokrata párt kongresszusán díszvendégként megjelenő Millernek szólt ugyanis Schröder kijelentése, hogy a bővítés első köre elképzelhetetlen Lengyelország nélkül.

Az Európai Bizottság azonban egyértelműen elhatárolódott az ilyen kijelentésektől. Nyilvánvalóvá tette, hogy Bulgária és Románia nem vesz részt a bővítés első körében. A tíz másik tagjelölttel kapcsolatban pedig a szóvivő kijelentette: egyik ország számára sem garantált a csatlakozás, a döntésben politikai megfontolások nem fognak szerepet játszani.

Botrányok Lengyelországban

EU-csatlakozás: mennyi az annyi? 3A csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban erős támadások érik a kormányzó pártot az ellenzék részéről Lengyelországban. Az euroszkeptikus pártok azzal vádolják a kormányt, hogy nem tájékoztatja megfelelően a társadalmat a tárgyalásokon tett engedményekről.

Számos politikus is külföldi újságokból értesült a lengyel kormány álláspontjáról. Két ellenzéki párt bejelentette: népszavazás kiírását fogják kezdeményezni a külföldiek földvásárlásával kapcsolatban.

Ugyancsak támadások érik a lengyel főtárgyalót, aki a kommunista éra idején – saját bevallása szerint is – ügynök volt. Az ügy botrányt kavart Lengyelországban, az EU bővítési biztosának szóvivője szerint ez “nem az EU problémája, hanem a lengyeleké”.

Egy szigeten úszhat el

EU-csatlakozás: mennyi az annyi? 4A bővítés talán legkritikusabb pontja Ciprus felvétele. A csatlakozásra legesélyesebbnek tartott ország megosztottsága évtizedek óta feszültségek forrása Görögország és Törökország között. Novemberben Bulent Ecevit török miniszterelnök Ciprus török részének annektálásával fenyegette meg az Uniót, arra az esetre, ha Ciprus görög része az Unió teljes jogú tagja lenne.

Ugyanakkor görög részről kijelentették, ha Ciprus felvételét nem támogatja az Unió, Görögország minden más bővítési kísérletet meg fog akadályozni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik