A 90-es években kevés kivételtől eltekintve Japán kereskedelmi mérlege mindig többletet mutatott: azaz jóval több terméket adott el külföldön, mint amennyit import céljából megvett. A következő hónapokban a világgazdaság lassulásával azonban alapvetően megváltozhat ez a helyzet: a szigetország kereskedelmi többlete 3,08 milliárd dollárra apadt az előző hónapban, ami az egy évvel korábbi időszakhoz képest 32 százalékos, szeptemberhez viszonyítva pedig 47 százalékos romlást mutat. A tendencia jelentősen gyengítheti a jent, és a kínai gazdaság fejlődése további veszélyeket is rejteget. (A japán Pénzügyminisztérium statisztikái a kereskedelmi mérleg alakulásáról >>)
A konkurens KínaKedvezőtlenül érinti a japán külkereskedelmet Kína fejlődése is. Sok vállalat ugyanis az olcsó munkaerő és a kedvező befektetési környezet miatt a világ legnépesebb országába telepíti át termelését, vagy a japán gyártású termékek helyett már egyenesen kínai cégektől szerzik be az árukat. Mivel sok japán cég – például a Minolta – Kínába telepíti át gyárait, ezeknek a termékeknek az importja tovább rontja a japán kereskedelmi mérleget. A Kínából származó import 12 százalékkal nőtt az előző hónapban.
Kölcsönhatás
A japán gazdaság hosszú évek óta válságban van, a GDP 0,7 százalékkal csökkent a második negyedévben, és elemzők szerint hamarosan az utóbbi évtized negyedik komolyabb recessziós periódusa is beköszönt. A bankok és az állami szektor adósságállománya rohamosan növekszik. Hiába minden kormányzati költekezés, monetáris lazítás, a japán gazdaság motorja valamiért nem akar beindulni.
A szigetországot így különösen rosszul érinti a világgazdaság lassulása, főleg az USA gazdaságának gyengélkedése, mivel a japán exportcikkek harmada az amerikai piacra kerül. A tény, hogy az amerikai fogyasztók az utóbbi esztendőben egyre kevesebbet költenek a boltokban (amire a szeptember 11-ei események még jobban ráerősítettek) főleg a japán high-tech termékeket érinti hátrányosan.
A Matsushita Electric Industrial Co., Japán legnagyobb elektronikai eszközöket gyártó vállalata éppen a csökkenő amerikai kereslet miatt volt kénytelen 20 százalékkal csökkenteni eladási terveit az év utolsó két havára. A japán termékek kereslete októberben 8,1 százalékkal esett vissza csak az USA-ban. “Az emberek egyszerűen nem hajlandóak vásárolni” – mondja elkeseredten Yukio Shohtoku, a Panasonic termékek előállításával is foglalkozó Matsushita egyik igazgatója.
Hasonló gondokkal szembesül a chipgyártó Toshiba és a Hitachi is, korábbiakban prognosztizált veszteségüknek már közel a dupláját várják. A Canon és a Fuji pedig a digitális kamerák terén tapasztalható hatalmas kereslet-visszaeséssel kénytelen megküzdeni.
Gyengülő jen
“A globális visszaesés fokozatosan mérsékli a japán termékek exportját, ez pedig gyengíti a nemzeti valutát” – értékeli a folyamatokat a Solomon Smith Barney egyik elemzője, aki szerint 2005-ben akár már deficites is lehet a szigetország kereskedelmi mérlege. A japán fizetőeszköz árfolyamának azonban lélektani szerep is van, amit jól mutat a Toshiba egyik vezetőjének nyilatkozata is: “A valuta értéke országunk erősségét jelzi”.
A jen gyengülése (amely akár egy 147 yen/USD árfolyammal is járhat) azonban pozitív hatásokkal is járhat. Sok befektető, akiknek külföldi érdekeltségeik vannak profitálhatnának a gyengébb valutából, az ugyanis megemelné a nem belföldi értékpapírokon realizálható profit nagyságát.
A jen értékvesztését ajánlja a japán gazdaság bajait egyre nagyobb aggodalommal figyelő Bush adminisztráció is, amely segíthetné a drasztikusan visszaesett exportot. A szigetország az utóbbi években nem volt képes monetáris eszközökkel életet lehelni a gazdaságba: a zéró közelében lévő kamatlábak, és a deflációhoz közeli állapot ugyanis teljesen hatástalanná tette a monetáris politikát. (A japán jen árfolyama >>)
Ennek ellenére a kormány, amely éppen a múlt héten jelentett be egy 24,5 milliárd dolláros költségvetési módosítást a gazdaság élénkítésének érdekében, további monetáris lazítást kért a nemzeti banktól, amely 26,5 milliárd jent fog eladni a devizapiacon, ezzel is gyengítve a fizetőeszköz árfolyamát.
A japán jen drasztikus leértékelődése azonban a többi ázsiai pénznem értékvesztését is magával hozhatja, és ez jelentős átrendeződéshez vezethet a világ pénzügyi rendszerében. A monetáris lazítás ráadásul inflációs veszélyekkel jár – közgazdászok szerint azonban ezt fel kell vállalnia a szigetországnak.
Válság?
Az államadósság már elérte a GDP 130 százalékát, de ez az érték 2015-re akár 300 százalék fölé is emelkedhet. Eladósodási gondjai azonban nemcsak az államnak vannak, hanem a privát szektornak is: a befagyott hitelek nagyságát elemzők 1640 milliárd dollárra teszik. Ez pedig tulajdonképpen csődhelyzetbe hozza a bankszektort is, így nem véletlen, hogy a hitelminősítő intézetek sorozatosan rontják a japán vállalatok és kötvények besorolását.
A pénzintézetek ráadásul a deflációtól is szenvednek, elesve ezzel a jelentősebb kamatbevételektől. Egyes vélemények szerint amennyiben nem történik gyökeres fordulat, a japán gazdaság 5 éven belül a fizetőképtelenség határára sodródik.
