A világ legnagyobb diákcsere-szervezete, az American Universities Admission Program (AUAP) adatai szerint Magyarországról 1993-ban még csupán 764 diák érkezett az Egyesült Államokba, az elmúlt tanévben viszont már 1174-en tanultak amerikai egyetemeken. Az AUAP szerint a fokozatosan növekvő tanulói létszám azt jelzi, hogy hazánk a gazdasági és a tudományos életben is egyre komolyabb partnere az USA-nak.
A hagyományos idegenforgalom mellett a külföldiek vendégül látása, taníttatása révén elért bevétel is jelentős tétel a tengerentúlon. A külföldről érkezett egyetemisták egyetlen tanévben 11 milliárd dollárt költenek tandíjra és a megélhetésükhöz, illetve a tanulmányaikhoz kapcsolódó kiadásokra.
|
Hányan tanulnak az USA-ban?
|
||||||
|
Ország
|
Diákok száma
|
Éves növekedés
|
||||
|
1. Kína
|
59939
|
+ 10,0 %
|
||||
|
2. India
|
54664
|
+ 29,1 %
|
||||
|
3. Japán
|
46497
|
– 0,8 %
|
||||
|
4. Korea
|
45685
|
+ 10,9 %
|
||||
|
5. Tajvan
|
28566
|
– 2,3 %
|
||||
|
6. Kanada
|
25279
|
+ 7,4 %
|
||||
|
7. Indonézia
|
11625
|
+ 2,9 %
|
||||
|
8. Thaiföld
|
11187
|
+ 1,9 %
|
||||
|
9. Törökország
|
10983
|
+ 8,7 %
|
||||
|
10. Mexikó
|
10670
|
+ 3,3 %
|
||||
|
11. Brazília
|
8846
|
+ 2,9 %
|
||||
|
12. Nagy-Britannia
|
8139
|
+ 1,9 %
|
||||
|
13. Malajzia
|
7795
|
-14,1 %
|
||||
|
14. Hongkong
|
7627
|
+ 1,1 %
|
||||
Az immár 6 éve sikeresen működő AUAP a világ minden tájáról érkező hallgatóknak segít bekerülni a tengerentúli felsőoktatási intézményekbe. A 2000/2001-es tanévben már 548 ezer külföldi foglalhatott helyet az amerikai egyetemek padsoraiban. Ez 6,4 százalékos növekedés az előző évhez képest, amely a korábbi statisztikák szerint egyébként szintén rekordévnek számított.
Régiók szerinti lebontásban Ázsia adja az USA-ban tanuló külföldi egyetemisták legnagyobb részét, pontosan 55 százalékát, míg Európa a második, de már csak 15 százalékkal. Bár éppen ellentétes okok miatt, de Kanadából és Afrikából a külföldi tanulói létszám csupán 6-6 százaléka érkezik, minden bizonnyal az előbbi meglehetősen komoly, az utóbbi pedig igen alacsony oktatási színvonala miatt.
A terrortámadások hatása minimálisEgy egyetemi felmérés alapján megállapítható, hogy a szeptemberi terrortámadások elenyésző hatást gyakoroltak az ösztöndíjjal kint tanulókat segítő programra: egyetlen kiiratkozást sem regisztráltak azóta. A Harvard egyetem egyik szakembere úgy fogalmazott: “Az oktatás a legjobb fegyver a gazdasági krízishelyzetek ellen, ráadásul recesszióbiztos. Egyre több olyan diplomással találkozunk, aki fél, hogy nem kap megfelelő állást, ezért megpályázza az MBA-képzéseket, hogy tovább növelje lehetőségei tárházát.”
Magyarok Amerika felsőoktatásában
A magyar diákok kétségkívül kis részt képviselnek az USA-ban tanuló külföldiek körében. Nemcsak azért, mert mert kis országról van szó, hanem azért is, mert a költségek a hazai viszonyokhoz mérten meglehetősen komolyak.
Berzétey Klárától, a magyarországi Fulbright oktatási csereprogram bizottság munkatársától megtudtuk, hogy a legnépszerűbbek a jogi, a közgazdasági és üzleti, illetve az orvosi és biológiai szakok. Ezek mellett pedig az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a művészeti oktatás iránt is, amely a tánctudományoktól kezdve az irodalomig bármilyen területet felölelhet.
Ha valaki ösztöndíjjal megy…
Magyar részről egyelőre nincsenek átfogó statisztikák arról, hogy hány jelentkezőből hányan jutottak ki az USA-ba egyetemistaként, mivel minden tanulni vágyó külön pályáztató szervezetnél, esetleg saját szervezésben oldja meg amerikai tanulmányait, és hazai hatóságnál nincs bejelentési kötelezettsége.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
• az MBA-képzések részleteiről,
•a hazai ösztöndíjrendszer lényegesebb vonásairól,
•a külföldi ösztöndíjak elnyerésének lehetőségeiről,
•az utazásszervezés és a kint tartózkodás nehézségeiről.
A Fulbright jelenleg évente csupán 10-15 diákot támogat, ami a teljes létszámnak megközelítőleg 10 százaléka. A benyújtott pályázatok száma azonban évről évre nő. Az idén húsz százalékkal többen jelentkeztek.
A bizottság egy tanévre legfeljebb 15 ezer dollárt fizet tandíjra, a retúr repülőjegy árához pedig 50 százalékkal járul hozzá. Emellett 1200-1300 dollárt ad havonta a kinti megélhetés fedezésére, sőt, ha valaki családtagot is visz magával, jelképes, havi 100-200 dollár ráadást is kaphat.
|
Külföldiek a magyar felsőoktatásban
|
|||||
|
Ország
|
Egyetemi szintû képzésben
résztvevõk |
Összes nõi tanuló
|
Összes
|
||
|
Ausztria
|
17
|
14
|
31
|
||
|
Bulgária
|
27
|
19
|
41
|
||
|
Csehország
|
2
|
3
|
6
|
||
|
Görögország
|
436
|
165
|
457
|
||
|
Jugoszlávia
|
636
|
566
|
1254
|
||
|
Lengyelország
|
41
|
48
|
142
|
||
|
Európa összesen
|
4394
|
4236
|
8923
|
||
|
USA
|
292
|
131
|
360
|
||
|
Kanada
|
60
|
29
|
68
|
||
|
Ciprus
|
269
|
79
|
302
|
||
|
India
|
57
|
19
|
60
|
||
|
Irán
|
154
|
38
|
163
|
||
|
Izrael
|
551
|
200
|
578
|
||
|
Japán
|
12
|
9
|
15
|
||
|
Mongólia
|
33
|
24
|
52
|
||
|
Törökország
|
46
|
18
|
54
|
||
|
Ausztrália
|
1
|
0
|
1
|
||
|
Összesen
|
6363
|
4922
|
11242
|
||
|
Forrás: Oktatási Minisztérium
|
|||||
Akik hozzánk jönnek
Az Oktatási Minisztérium Statisztikai Osztályának tájékoztatása alapján az Egyesült Államokból a 2000/2001-es tanévben összesen 360 tanulni vágyó érkezett Magyarországra. Az adatok azt mutatják, hogy kevésbé Nyugat-Európából, mint inkább a kevésbé fejlett államokból érkeznek hallgatók. Az elmúlt tanévben összesen valamivel több, mint 11 ezren érkeztek külföldről.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott táblázat szerint legtöbben a környező országokból, Szlovákiából, Romániából és Jugoszláviából jönnek tanulni, de népszerűek a magyar egyetemek Németországban, Norvégiában, Ukrajnában és Oroszországban is. Más kontinensek országai közül Izrael és érdekes módon Ciprus az, amely jelentősebb létszámú hallgatót küld hazánkba.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idegenajkúak számára a legkedvezőbb, ha valamilyen világnyelven tanulhatnak, a képzésnek ezt a formáját azonban csak az orvosi és a műszaki karokon érhetik el. Fontos megemlíteni, hogy a környező országok magyar lakta területeiről érkezők még leginkább az anyanyelvű pedagógusképzés miatt vállalják az otthonuktól távol eső felsőoktatási képzést.
Arról sajnos nem készült pontos felmérés, hogy a külföldről érkező egyetemi hallgatók évente mennyit költenek el hazánkban, de szakértők szerint a változatos képzési formák és finanszírozási lehetőségek miatt meglehetősen nehéz is lenne pontos becslést készíteni.
