Az utóbbi két hónap világgazdasági eseményeinek fényében visszavett növekedési prognózisából a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Világgazdasági kilátások címmel kedden kiadott őszi jelentése szerint Magyarországon idén várhatóan 3,8 százalékkal bővül a GDP. Jövőre 3,5 százalékos GDP-növekedési ütemet, 2002-re pedig 4,1 százalékot tart valószínűnek. Korábban még 5,1 százalékos GDP-növekedést jósolt Magyarországnak 2001-re.
Lassul világgazdaságAz OECD véleménye szerint harminc tagállamának átlagos gazdasági növekedési üteme 2001-ben és 2002-ben várhatóan 1-1 százalékos lesz a tavalyi 3,7 százalék után, és még 2003-ben is csupán 3,2 százalék valószínű. Idén és jövőre Japánban enyhe visszaesés, az Egyesült Államokban pedig 1,1, illetve 0,7 százalékos növekedés várható. Az Európai Unió gazdasági növekedése az idei 1,7 százalék után jövőre 1,5 százalék lehet.
Kisebb a visszaesés Magyarországon
A lassuló növekedés és a kedvezőtlen világgazdasági helyzet ellenére Magyarország nemzetközi felzárkózása folytatódik, mivel a GDP növekedési üteme továbbra is meghaladja az OECD és az Európai Unió átlagát – jelentette ki Kádár Béla magyar OECD-nagykövet.
A külföldi működőtőke-befektetések és a jegybanki kamatcsökkentések révén Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia valamelyest védve van a szeptemberi amerikai terrortámadások gazdasági következményeitől – véli az OECD. Ezekben az országokban a gazdasági tevékenység lassulása elmarad az átlagtól.
Magyarországon az erős lakossági fogyasztás továbbra is támogatja a növekedést, bár fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetés esetleg túlságosan “bővüléspárti” lesz. A viszonylag magas magyarországi infláció sem ad okot az aggodalomra, mivel a központi bank intézkedései – az árfolyamsáv szélesítése és az inflációs célt követő politika – fékezik a pénzromlást.
Az FT félti a magyar növekedést
Az OECD-hez hasonlóan a Financial Times is úgy véli, hogy Magyarország a világgazdaság lassulásával jobb állapotban néz szembe, mint más közép- és kelet-európai országok. A brit üzleti körök lapjának Magyarországról szóló keddi melléklete szerint a magyar kormánynak még van mit tennie a negatív világgazdasági hatások kezelése és a piacgazdasági reformok befejezése érdekében.
Magyarország különösen sebezhető amiatt, hogy erősen függ az EU-tól – az unió a magyar export 80 százalékát veszi fel. Az export növekedésének hanyatlása már eddig is jelentős, idén 10 százaléknál kisebb bővülés valószínű a tavalyi 22 százalékossal szemben.
A kormány a lassulásra az állami beruházások programjának kiszélesítésével, a közszféra és a magánszféra közötti együttműködéssel válaszol. A Pénzügyminisztérium várakozása szerint a tervek gazdasági hatása nagyobb lesz 3 milliárd eurónál, mivel a közkiadások magánberuházásokat gerjesztenek.
Az üzleti körök aggódnak
A liberális közgazdászok bírálják a kormányt, amiért nem használta ki legtöbb lehetőségét az utóbbi három évben – írja a FT. Mivel az Orbán-kabinet jó állapotban lévő gazdaságot örökölt elődjétől, sokkal komolyabb reformokat kellett volna végrehajtania. Ehelyett került minden jelentősebb privatizációt, még a privatizált vállalatok részvényeitől sem vált meg. Ráadásul keveset tett a veszteséges vasút átalakítása és az alulfinanszírozott egészségügy reformja érdekében.
Az üzleti köröket aggasztja az állam túlzott beavatkozása a gazdaságba. Az utóbbi 18 hónap legfontosabb esete a Mol és a kormány vitája a gázárak szabályozásáról. Ezenkívül a bankárok körében nem növelte népszerűségét a kormányzat, amikor elállt az 1998-ban a csődtől megmentett Postabank privatizálásának hosszú távú tervétől, és a pénzintézetet az állami ellenőrzés alatt lévő postának adták át.
Az FT szerint ezzel együtt Magyarországon az üzleti feltételek jók, összehasonlítva más közép-európai államokkal. A külföldi befektetők számára azonban növekvő bizonytalanságot jelentenek a kormány intézkedései.
Stabil kilátásokA londoni központú Fitch nemzetközi hitelminősítő megerősítette a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósság “A mínusz” osztályzatát, valamint a forintban kibocsátott, hosszú lejáratú szuverén adósság “A plusz” besorolását és a rövid adósságok F2 osztályzatát, változatlanul stabil kilátással. A Fitch kedvezően értékelte a monetáris és az árfolyam-politikában 2001-ben végrehajtott változtatásokat. A minősítő továbbra is úgy véli, hogy Magyarország az elsők között csatlakozhat az EU-hoz – esetleg már 2004-ben. Emellett teljesíthető a kormányzat célkitűzése, miszerint az ország 2006-2007-re az euróövezetnek is tagja lesz – jelentette ki James McCormack, a Fitch szuverén minősítésekért felelős igazgatója. A jelek szerint azonban – a 2002-es választások és a ciklikus gazdasági lassulás által meghatározott módon – jelentős államháztartási lazítás is zajlik. A költségvetési ösztönzők elérhetik a GDP értékének 4 százalékát is. Az egyértelműen expanzív költségvetési politika nem javítja a hitelességet, a büdzsén kívüli kiadások pedig felvetik az átláthatóság kérdését. A Fitch reményei szerint a jelenlegi expanzív költségvetési politika a jövő tavaszi választások után nem folytatódik.
Az országjelentés is kritikus
Az uniós országjelentés szerint Magyarországon a makrogazdasági helyzet továbbra is szilárd, és magas GDP-növekedéssel párosul, amit a beruházások növekvő aránya, tovább csökkenő munkanélküliség és kedvezően alakuló folyó fizetési mérleg támogat. Magyarország megfelelő monetáris és árfolyam-politikát választott, amely hozzájárul az alacsonyabb infláció eléréséhez.
Ám a költségvetési politika expanzívvá vált 2001-ben – véli a jelentés. Az új keletű, nem átlátható költségvetési gyakorlat, a nyugdíjreformmal kapcsolatos bizonytalanság és az egészségügyi reform késedelme aggályokat ébreszt a költségvetés középtávú fenntarthatósága és konszolidációjának folytatása körül. Az EU véleménye szerint a hatóságoknak fenn kell tartaniuk a költségvetési fegyelmet annak érdekében, hogy a költségvetési politika támogassa az új monetáris politikai keretet, és ne veszélyeztesse a külső egyensúlyt. Mindez hozzájárulna alacsonyabb infláció eléréséhez.
Az EBRD az élre sorolja a magyar gazdaságot
Magyarország továbbra is az élen áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közép-kelet-európai ranglistáján, amelyet a szervezet 1994 óta évente elkészít. Az országokat a piacgazdaság négy alapvető eleme – a piac és a kereskedelem, a vállalkozások, az infrastruktúra, valamint a pénzügyi intézmények fejlettsége – alapján egytől négy pluszig osztályozzák.
A pénzromlás csökkenésének esélye nőtt a monetáris változtatások révén – véli az EBRD. A további eredményhez azonban szükséges, hogy a kormány nagyobb elkötelezettséget mutasson a jövő év inflációs céljai mellett, ehhez pedig a jelenleg tervezettnél szigorúbb fiskális politika kell.
Az elemzők szerint az idén bevezetett 20 százalékos tőkenövekmény-adó a fő oka annak, hogy a Budapesti Értéktőzsdén lanyhult a kereskedés. Ráadásul nem hatékony a kisebbségi részvényesek védelme sem, lassú a nyugdíjrendszer reformja, és kevés a tőzsdei bevezetés.
Az OECD becslése szerint a társadalombiztosítás hiánya a GDP 5,7 százalékára is nőhet hosszú távon a jelenlegi 0,8 százalékról, amennyiben elmaradnak az alapvető reformok. A kormány, ha elismeri is a reform szükségességét, nem valószínű, hogy jelentős lépéseket tesz a közeljövőben.
