J. Allardot a Microsoftnál úgy ismerik, mint azt az embert, aki Bill Gatesnél is előbb hitt az internetben. Az elmúlt évtizedben ő irányította a cég TCP/IP hálózati stratégiájának kidolgozását, illetve jelentős része volt a .NET kezdeményezésekben. Allard első számú szerelme azonban a játék, így nem csoda, hogy alig két éve őt választották a cég digitális szórakoztató részlegének stratégájául.
Allard készítette azt az üzleti tervet is, amely a Microsoft játékkonzol piaci fejesugrását hivatott finanszírozni. A terv nem csupán az volt, hogy birokra keljenek a Sonyval vagy a Nintendóval, hanem hogy hosszú távon talpalatnyi helyet biztosítsanak a Microsoft számára az igencsak szépen fialó digitális szórakoztatóiparban.
“Kezdetben úgy gondoltuk, hogy piacra kellene dobnunk valamit néhány százezres darabszámban, ám a terv közben átalakult egy olyan konzollá, amely felhasználók tízmillióihoz juthat el és több milliárd dollár értékű üzletté nőhet” – nyilatkozta Allard a Wired Magazinnak.
Szoftvergyártóból hardvergyártóvá változni
A játékgyártók célja ma már az, hogy Hollywoodot kínálják felhasználóiknak. Allard úgy vélte, hogy egy DVD-lejátszóval, egy Ethernet porttal, egy 733-MHz-es processzorral és egy brutális teljesítményű grafikus chippel az Xbox a digitális szórakoztatás csúcsát lesz képes nyújtani. A nagyszabású tervekhez már csak egy kivitelezőt kellett találni.
Allard tervével először a Dellnél, a Gatewaynél illetve a Compaqnál házalt. “50 millió egyforma darabot? Ez nem az az üzlet, amiben mi utazunk. Nem akarok úgy betörni a borotvabizniszbe, ha nem én adom a pengét hozzá” – emlékszik vissza Allard a Michael Dell-lel folytatott beszélgetésre.
Allardnek tulajdonképpen szerencséje volt, hogy a megkeresett cégek nem haraptak rá az üzletre. A PC-gyártók ugyanis elsősorban nem az áraikat kívánják lefaragni, inkább a technológiát fejlesztik magasabb szintűre változatlan árak mellett. A Microsoft pedig az Xbox kiskereskedelmi árát kezdetben 299 dollárban határozta meg – így minden eladott dobozon 110 dollár a vesztesége -, ám amilyen gyorsan csak lehet 100 dollár alá szeretné csökkenteni.
(A tesztpéldányok egyébként 499 dollárért szeptemberben gyorsan elfogytak az üzletekből.)
Alku a Flextronicsszal
A Flextronics korábban már készített joystickeket és billentyűzetet a Microsoft számára, és Allard tudta, hogy beszállítói hálózatuk költségeit képesek minimálisra csökkenteni. 2001 februárjára a Microsoft és a Flextronics alá is írta a szerződést. Néhány héttel később a processzort adó Intellel és a grafikus chipet készítő Nvidiával már közösen tárgyaltak. “Ha nem a Flextronicsot választjuk, az Xbox nem készül el 14 hónap alatt. A PlayStation2-nél a koncepció megszületésétől kezdve a piacra dobásig 30 hónap telt el” – árulta el Allard.
Olvassa el……kapcsolódó írásunkat is:
• Cégprofil: Flextronics
Az üzlettel persze a Flextronics is óriási kockázatot vállalt: a rengeteg befektetett energia mellett 50 millió dollárt fordítottak a gyártás feltételeinek megteremtésére. Az észak-amerikai igények kielégítésére a cég gyárat épített Guadalajarában, Mexikóban, az európai keresletet pedig a sárvári gyár hivatott kiszolgálni.
Xbox, a trójai faló
Az Xboxszal a Microsoft egyben támad és védekezik is – véli a legtöbb elemző. A Microsoft célja egy olyan játékkonzol magalakotása volt, amelyet trójai falóként be lehet csempészni az otthonokba, ahol aztán az egész lakás digitális szórakoztató berendezéseit forradalmasítja.
A támadás valódi oka a gyengélkedő PC eladásokból származó bevételek kompenzálása – vélekednek a szakértők. Az IDC adatai szerint a Microsoft tavaly közel 38 milliót adott el a Windowsból, ez évre viszont az eladások 20 százalékos visszaesését prognosztizálják. A csökkenés legfőbb oka a fejlett országokban a PC penetráció elérte telítettségi pontját, a világ technikailag fejlettebb része pedig csak lassan ébredezik.
A játékok azonban egyre gyorsabb processzorokért, nagyobb memóriáért, ütősebb 3-D kártyáért kiáltanak. A PC-k továbbfejlesztésének legfőbb húzóerejét a játékok jelentik. Míg az operációs rendszerek eladása 2001 első félévében visszaesett, a 3-D-s kártyák stabilan tartották magukat. 2001 a játékkonzol iparág eddigi legsikeresebb éve: az eladások világszerte valószínűleg megközelítik a 7 milliárd dollárt.
A Microsoft legnagyobb bánatára a játékoknak csak alig 20 százalékát fejlesztik olyanra, hogy PC-n is fusson, és ez az arány a jövőben várhatóan tovább csökken. Az Xbox szíve viszont egy PC, és ugyanolyan Intel processzorral, Nvidia grafikus chippel és Microsoft operációs rendszerrel van felszerelve. Az Xboxszal a Microsoft célja természetesen aratni a piacon, hátsó szándéka pedig, hogy a fejlesztők egyre több játékot írjanak az Xbox-ra, lökést adva ezzel a PC gyártó iparnak is.
