Hónapokig tarthat a vita az Európai Unió 2001-es országjelentéséről. A szakértők szerint a 108 oldalas tanulmányban a legsúlyosabb állítás sincs kategorikusan kimondva. (Günter Verheugen bővítési biztos mai beszéde az országjelentésekkel kapcsolatban >>)
A korábbiakhoz képest még a státusztörvénnyel kapcsolatos tétel is finomodott. A tegnap kiszivárgott változatban ugyanis még az állt róla, hogy konfliktusban van az EU kisebbségi jogokra vonatkozó elveivel (“a törvény egyes rendelkezései ellentmondanak a kisebbségek védelmére vonatkozó európai normáknak”), de a hivatalos megfogalmazásban már az szerepel, hogy az ellentmondás csak látszólagos.
Gyévai Zoltán, a Figyelő brüsszeli tudósítója jelenti Az Európai Bizottság hivatalosan ugyan továbbra is kitart a tagjelöltek közötti differenciálás elve mellett, az idei jelentésből mégis arra lehet következtetni, hogy egyre több EU-tagállamhoz hasonlóan tízes, vagyis nagy létszámú bővítésben gondolkozik. A Big Bangnek is nevezett nagy csoportos bővítés ideája 1999. decemberében Helsinkiben aratta első látványos győzelmét, amikor az unió a bővítési stratégia szerves részévé tette a folyamatban addig a többiekhez képest hátul kullogó hat állam (Szlovákia, Málta, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia) felzárkóztatását. Elég egy pillantást vetni a felvételi tárgyalások jelenlegi állására, hogy megállapíthassuk: a hatból négy ország teljesen behozta a korábbi élmezőny tagjait.
A lengyel felkészülés körüli bizonytalanság megint a nagy létszámú kiszélesítés irányába tereli az uniót. Sokan egyetértenek azzal, hogy a 40 milliós Lengyelország kihagyása az első körből éppen legfontosabb céljától, Európa tényleges újraegyesítésétől fosztaná meg a bővítési folyamatot. Más kérdés, hogy Varsóval kezdettől fogva éreztetni kellett: stratégiai és gazdasági jelentősége nem lehet ürügy a tagságra való felkészülés elhanyagolására. Miután Lengyelország részben rajta kívül álló okok miatt látványosan megtorpant a tárgyalásokon és a felkészülés sem halad a kívánt ütemben, ha a tagállamok komolyan gondolják Varsó első körös felvételét, a nagy létszámú bővítésre kell szavazniuk. A lengyeleknél számos tekintetben jobban álló országokkal (Szlovákia, Lettország) ugyanis nehéz lenne elfogadtatni, hogy nincs helyük az első körben.
Gyévai Zoltán brüsszeli beszámolója teljes egészében a csütörtökön megjelenő Figyelőben lesz olvasható, részletes elemzésekkel és kommentárokkal.
Egykörös bővítés
Magyarország már évek óta komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesz, hogy ne legyen csoportos a csatlakozás, ne kelljen a jobbaknak, a csatlakozásra éretteknek bevárniuk a gyengébbeket. Szakértők szerint azonban a dokumentum rejtett üzenete mégis az, hogy valószínűleg csoportos lesz a belépő, azaz a “Big Bang” elve érvényesül. A legutóbbi hétvégén Brüsszel már utalt arra, hogy a tárgyalások jelenlegi állása szerint mintegy tíz országnak esélye van arra, hogy azokat 2002 végére lezárja (csak Bulgária és Románia esne ki). Erre azonban nincsen garancia, mivel a legproblematikusabb fejezetek még hátra vannak.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke hétfői beszédében – megelőlegezve a ma napvilágra kerülő országjelentéseket – úgy fogalmazott, hogy a tagállamok nagy része 2002 végére a tárgyalások minden fejezetét lezárja, így 2004 júniusában már a kibővült EU szavahatja be képviselőit az Európai Parlamentbe.
Szakértők szerint ez nagy esélyt ad Lengyelországnak, hogy mégis bekerüljön az első körbe. Holott az utóbbi időszakban jelentősen lemaradt a csatlakozási előkészületekben. Németország azonban kategorikusan kiállt a lengyelek mellett. Azon a véleményen van, hogy Lengyelország nélkül nem elképzelhető az Unió bővítése.
Hat helyett így valószínűleg tíz ország lesz az első körben – ez ráadásul pénzügyileg nem jelent majd igazi többletterhet az EU-nak. Az 1999. márciusában Berlinben meghatározott, 2000-2006-ra szóló költségvetési keretből ugyanis bőven futná 10 ország felvételére, hiszen csak néhány millióval több lakossal kell számolni.
Magyarország gazdasági teljesítménye így hiába jobb, mint a többieké. Az országjelentések összefoglalója szerint 10 ország nagyjából teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket.
A megfogalmazásokból ez úgy derül ki, hogy az EU szakemberei jelentősen tompították a különbségek leírásakor korábban használt kategóriákat. Bár az eltérések azóta sem szűntek meg, az országértékeléseket kísérő stratégiai jelentés a fő vonalakban most mégis hasonló portrét közöl az uniós tagságra pályázó államokról.
Elöl vagyunkOktóber végén Magyarország a csatlakozási tárgyalások három újabb fejezetét zárta le az EU-val, így Ciprussal együtt az élre kerültünk, 31-ből 22 lezárt fejezettel. Martonyi János külügyminiszter politikai áttörésnek nevezte, hogy hazánk túljutott a személyek, illetve a tőke szabad mozgásáról, valamint az adózásról szóló fejezeten. Ezzel ugyanis hazánk az EU-tagjelöltek közül elsőként zárhatta le az integráció alapját képező úgynevezett négy szabadságjogot, illetve a belső piaci működést rendező fejezetek többségét. A megállapodás szerint a csatlakozás után külföldiek hét évig nem vásárolhatnak magyar termőföldet, kivéve azokat a farmereket, akik legalább három éve Magyarországon élnek és itt gazdálkodnak.
Tompább éllel
A jelentések alaposabb áttanulmányozása után már egyértelművé válik, hogy hazánk a gazdaság legtöbb szegmensében, akárcsak az intézményi háttér megteremtésében, jóval messzebb jutott, mint jó néhány, az általános értékelésben hasonló osztályzatot kapott állam. Itthon azonban még sok vita lesz a kritikai megjegyzésekről, mivel az egyértelműen megállapítható, hogy a tavalyi országjelentéshez képest a bírálat enyhébb lett a kritikus kérdésekben.
A jelentés a státusztörvényről sem fogalmaz már egyértelműen. Pedig korábban kategorikus volt az igény, hogy csak az érintettekkel széleskörűen egyeztetett szabályozás születhet.
A cigányság helyzetének javítása érdekében tett intézkedéseket is észrevették Brüsszelben, ha nem is tartották elegendőnek, akárcsak az igazságszolgáltatás terén történteket. A korrupcióval kapcsolatban sem fogalmaznak olyan keményen, mint tavaly, ráadásul a korrupcióellenes lépések közé pozitív előjellel beszámították a minimálbér emelését is.
A tavalyi értékelésMár egy évvel korábban is igencsak kedvező értékelést kapott Magyarország a brüsszeli bizottságtól. A múlt évi országjelentés szerint örvendetes volt, hogy a gazdasági növekedés gyorsult, a fizetési mérleg hiánya csökkent, eközben pedig a költségvetés helyzete a várakozásoknál is jobban alakult. Magyarország komoly előrehaladást ért el a vámjellegű akadályok lebontásában. Egyebek közt 2000. végére nullára csökkentette az Európai Közösség ipari termékeire alkalmazott importvámot.
Ma már furcsának tűnhet, de tavaly még a negatívumok közt szerepelt, hogy a magyar gazdaság túlhevülhet, és aggódtak a spekulatív célú tőkebeáramlás nagysága miatt. A bizottság a makrogazdasági teljesítmény csalódást keltő elemének tartotta az infláció alakulását is.
Már tavaly is “téma” volt a magyar kormány által folytatott autópálya-finanszírozás. A Magyar Fejlesztési Bank ugyanis nem része az államháztartásnak, így fennáll a veszély, hogy jelentős költségvetésen kívüli kormányzati kötelezettségek keletkeznek.
A bizottság sajnálatosnak tartotta azt is, hogy a kormány elhalasztotta a megreformált nyugdíjrendszer második pilléréhez való hozzájárulás mértékének megemelését. Ez ugyanis megkérdőjelezi a nyugdíjreform iránti elkötelezettségét.
A strukturális reformok közül továbbra is az egészségügy átalakítása a leginkább sürgető feladat. A tavalyi jelentés megállapíása szerint a reformfolyamat kezdeti szakaszában tart, egyelőre nem sikerült politikai konszenzust elérni e téren.
Részletek >>
Bár itthon szinte semmilyen elmozdulás nem látszik a médiatörvény megítélésében, Brüsszelben legalább megemlítik, hogy a kormány megkísérel tenni valamit, bár erőfeszítései egyelőre eredménytelennek bizonyulnak. Ismerve a főbiztos személyes véleményét, ez esetben olyan belső kompromisszumot köthettek, amely lelassíthatta a csatlakozási tárgyalásokat, de nem avatkoznak belpolitikai kérdésekbe.
Részletesen foglalkozik a jelentés a magyar gazdaság teljesítményével, elismerve a nemzetközi mércével is szép eredményeket, sőt, egyetlen más, csatlakozni kívánó ország sem kapott annyi dicséretet gazdasági vonalról, mint hazánk. Az EU értékelte az infláció területén érzékelhető pozitív elmozdulást. Komoly kritika érte azonban a költségvetés átláthatatlanságát, a közbeszerzések hiányát – az autópályát közvetlenül is említve – és a büdzsé túlköltekezését.
Az országjelentések mechanizmusa alapvetően arra szolgál, hogy állandó nyomás alatt tartsa a tagjelölt országokat és ráirányítsa figyelmüket a legfontosabb teendőkre. Az országértékelésben felsorolt kifogások közül így jó néhány bizonyára egy év múlva is meglesz, az unió végrehajtó szerve ettől függetlenül vélhetően javasolja majd a tárgyalások lezárását Magyarországgal.
Vélemények a jelentésről
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató szakembere nem tartja meglepetésnek az EU friss országjelentését. Elmondása szerint a Bizottság által kifogásolt területek köre nem különbözik lényegesen attól, amelyre a GKI, de más kutatóintézetek is folyamatosan felhívják a figyelmet. “A nagy társadalmi elosztórendszerek (oktatás, egészségügy) elmaradt reformja folyamatosan növekvő terhet jelent a költségvetés számára, ráadásul a kormány a választások előtt rengeteg pénz szór el – mondja a GKI kutatója -, így nem csoda, ha az EU a büdzsé túl nagy hiányát felrója az országnak.”
Hegedűs egyetért azzal, hogy az inflációs folyamat kedvező fordulatot vett, ám szerinte ez csak átmeneti jelenség, hamarosan újabb stagnálási időszak következik, hiszen a gazdaság tele van elfojtott inflációs bombákkal. Ilyen például az energiapiac, ahol a gáz- és a villamosenergia árát előbb vagy utóbb már nem lehet mesterségesen alacsonyan tartani.
A költségvetési folyamatok átláthatatlansága Hegedűs szerint is komoly gond, hiszen ha a kormány az elit európai klubhoz akar tartozni, akkor be kellene tartania az alapvető demokratikus szabályokat. A szakértő szerint nem felel meg ennek a feltételnek az, hogy se a parlament, se a szélesebb közvélemény nem látja már a költségvetési pénzek útját. Hegedűs azonban összességében elégedett, mint mondja: “versenyelőnyünk csökken ugyan, de még mindig az élen vagyunk”.
Kovács László kritikus
Az Orbán-kormány az elmúlt három évben rendszeresen elkövette azt a hibát, hogy örült a nemzetközi elismerésnek, ám ügyet sem vetett a bírálatokra. Holott azok újra és újra megjelentek, ez kiderül az uniós országjelentésből – mondta el a FigyelőNetnek Kovács László, az MSZP elnöke. Miközben elismeri az ország gazdasági teljesítményét, hiányolja a költségvetés átláthatóságát és a szociális párbeszéd hiányát, felrója a közszolgálati médiumok évek óta megoldatlan problémáit, valamint a romakérdés nem megfelelő kezelését. Kovács véleménye szerint a kormány mérhető gazdasági teljesítménye jobb, mint a politikai és demokratikus produkciója.
Magyarország 1998-ben még a csatlakozás szempontjából a leginkább felkészült államok között volt és ezt jelezte, hogy az elsők közt kezdődtek meg Magyarországgal a csatlakozási tárgyalások, ez az előny mára elenyészett – véli az MSZP vezetője. A 12 állam között Magyarország helyzete ma már csupán négy-öt országénál jobb.
