Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kedden, az Európai Központi Bank (EKB) pedig csütörtökön ülésezik kamatügyben. Az elmúlt hetek gyenge makrogazdasági adatai mindkét térségben újabb kamatvágást vetítenek előre. Elemzők az amerikai monetáris intézménytől mindenféleképpen azt várják, hogy a jelenleg 2,5 százalékos kamatlábat legalább 25 bázisponttal szállítsa le. A frankfurti székhelyű EKB esetében már megoszlanak vélemények, ott akár még az is előfordulhat, hogy a 3,75 százalékos irányadó kamat változatlan marad.
Fed: idén tizedszerre is?
A Fed keddi ülésén a tengerentúli monetáris politika alakítói várhatóan újra a kamatcsökkentés mellett döntenek, mint ahogy azt tették már kilencszer 2001-ben. A közelmúltban napvilágot látott gazdasági adatok már egyértelműen a recesszió rémével fenyegetnek, ezért jó esély van arra, hogy az Alan Greenspan Fed-elnök vezette tanács folytatja az idei hagyományokat, és 25-50 bázisponttal leszállítja az irányadó kamatlábat.
A várakozások alattElőbb a csütörtökön közzétett termelési index (NAPM) adott aggodalomra okot. Értéke októberben a várt 44 pont helyett 39,8 pont lett, holott szeptemberben még 47 ponton állt a mutató. A következő kiábrándulást a pénteki munkanélküliségi adat okozta. Eszerint az USA-ban októberben 5,4 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya a szeptemberi 4,9 százalékról – az előzetes adatok szerint. Ez a legrosszabb adat négy és fél év óta. A múlt hónapban 415 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma.
A szeptember 11-ei terrortámadás óta a Fed kétszer is hozzányúlt a kamatokhoz, és a fél-fél százalékpontos mérséklés után alakult ki a mostani 2,5 százalékos kamatszint. Ilyen alacsony rátára 40 éve nem volt példa. Ennek alapján egészen a múlt hétig elemzők úgy gondolták, hogy maximum 25 bázispontos vágás várható. A múlt héten közétett termelési és munkanélküliségi adatok azonban elbizonytalanítottak mindenkit. (Lásd keretes írásunkat!)
Most már a fél százalékpontos csökkentés tűnik valószínűbbnek: 24 elemző közül 15 számít 50 bázispontos mérséklésre, a többi még bízik a 25 bázispontos kamatvágásban. Ráadásul a 24 megkérdezett közül 23 úgy véli, hogy az idén még sor kerül egy újabb, tizenegyedik kamatcsökkentésre. A csoporton belül 20 szakértő számít negyed százalékpontos leszállításra. A fordulatot pedig jövő tavaszra várják, bár elismerik, hogy ez erősen függ a tálibok elleni hadjárat sikerétől.
A sorozatos kamatlépések kapcsán sokszor kerül szóba, hogy ilyen alacsony szinten már nincs értelme tovább csökkenteni. A szkeptikusok gyakran emlegetik Japán példáját, ahol a kamatláb közelíti a zérót, de a gazdaság mégsem pörgött fel, az emberek nem költenek többet. Az amerikai válasz erre, hogy a mostani monetáris lazítás célja a fogyasztói bizalom visszaállítása, továbbá Amerikában a fiskális és monetáris politikát összehangolják. Ez pedig Japánra nem volt jellemző.
Recessziós veszély Európában
Az Európai Központi Bank tanácsa legközelebb csütörtökön ülésezik. A jegybank legutóbb a szeptember 11-ei terrortámadásokat követően csökkentette 50 bázisponttal 3,75 százalékra az irányadó kamatot. A döntéshozók véleménye megoszlik az újabb kamatvágás kapcsán.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója jelenleg nem inflációs, sokkal inkább recessziós veszélyt lát az eurózóna országaiban. A Der Spiegelnek nyilatkozva Horst Köhler sürgette, hogy az Európai Unió a szükséges szerkezetátalakítási reformokat gyorsítsa fel. Mint mondta, a válságnak lendületet kell adnia Európa gazdasági és politikai integrációjához. Köhler azt a meggyőződését hangoztatta a magazinnak, hogy az Európai Központi Banknak használnia kellene játékterét a kamatcsökkentés terén.
Ernst Welteke, a német jegybank elnöke szerint ugyanakkor a kamatlábak történelmi mélyponton vannak Németországban. Néhány napon belül ez Welteke második célzása arra, hogy a csütörtökön az EKB-nak nem kellene kamatot csökkentenie. Az n-tv televízióadónak nyilatkozva elmondta: az EKB már jelentősen csökkentette a kamatokat és most meg kell várni ennek az árak alakulására gyakorolt hatását. Welteke szerint az EKB pénzügyi politikája nem áll egy erős gazdasági növekedés finanszírozásának útjában. Egyúttal felemelte szavát a speciális konjunktúra-élénkítő programok ellen: véleménye szerint ezek csak szalmaláng-hatásúak, a konjunktúrát az ésszerű, termelékenység-emelésen alapuló bérpolitika élénkítheti leginkább.
