Amióta oszlik az Internet körüli rózsaszín-lila köd, az online média fizetős konstrukciók kialakításán töri fejét. Részben fizetőssé tette szájtját a The New York Times, a Salon, a Time és a Yahoo! is. A Slashdot technológiai hírszájt a héten bejelentette, hogy reklámmentes változatához a jövőben csak előfizetői díj ellenében lehet hozzájutni. Aki nem fizet, kénytelen lesz együttélni az agresszív, zavaró bannerekkel.
Fizetős szolgáltatásokon tűnődik a Google is, amely egyébként marketingre szinte semmit sem költ, ellentétben a többi portállal és keresővel, amelyek milliókat dobtak ki reklámra minimális megtérüléssel. Az elenyésző marketinget jelzi az is, hogy ez a részleg a Google-nál csupán kéttagú. E gyér marketing ellenére jelenleg a web 1,6 milliárd oldalát kutató Google naponta a világháló összes kereséseinek 40 százalékát, körülbelül 130 millió címszót mondhat magáénak.
Visszafogott költségek, szolid profit
A Google-hoz közel állók becslése szerint a cég éves működési költsége 40-50 millió dollár. Ebben benne értendőek a bérek, az irodabérlet, a web-hosting, a hardware és a szélessávú kapcsolat költsége is. A keresési technika tökéletesítésével foglalkozó alkalmazottak több mint 20 százaléka PhD fokozattal büszkélkedhet.
Olvassa el……korábbi, keresőkkel foglalkozó írásainkat:
• Google: merre vezet a nyereségesség útja?
• Szűkülő körben
• Aki keres, az talál?
A Business Week értesülései szerint a cég idén 50 millió dollár bevételt tervezett, amit teljesít is, sőt szerény profitot is felmutathat. Egyébként már a második negyedévben is nyereségről számolt be a vállalat, ám mivel nem tőzsdei cég, a pontos adatokat nem hozta nyilvánosságra.
A bevételek egy része a keresőrendszer lízingeléséből származik. Az egyre szerteágazóbbá váló cégcsoportok és weboldalaik a keresőgépek számára dinamikus növekvő piacot jelentenek.
Jelenleg 130 cég weblapja keres a Google által használt módszerek alapján, köztük van például a The Washington Post, a Sony, a Procter&Gamble és a Cisco System is. Összehasonlítva azonban ezt a számot a vállalatokat kiszolgáló legnagyobb riválisokkal, a Verityvel és az Inktomival, nem túl meggyőző a Google pozíciója. A Verity ugyanis 1800, az Inktomi pedig 2500 ügyféllel büszkélkedhet.
Sőt a portálversenyben sem áll túl jól a Google szénája. A Yahooval júliusban megegyezett, hogy a portál kereséseinek egy részét a Google végzi. Az MSN és az AOL viszont a közelmúltban az Inktomival újított szerződést.
Reklámstratégia: jelszó az egyszerűség
A bevételek másik, jelenleg még jóval meghatározóbb, közel 70 százaléknyi része a reklámokból származik. A hirdetéseknél a Google nem engedett eredeti arculatából: oldalán nem tűri a tarkabarka, bosszantó és néhol már hajmeresztő reklámokat, csak az adott kulcsszavakhoz tartozó, a találatok felett külön mezőben elhelyezett, puritán, szöveges hírdetéseknek van helyük az oldalon.
Ez a felhasználó szempontjából mindenképpen előnyös, ám a Google ezáltal az online marketing költésnek csak töredékét kaparinthatja meg. A kereséseknek ugyanis csupán 20-30 százaléka irányul olyan kulcsszavakra, amelyekhez tartozik fizetetett hirdetés.
Piaci résekre vadászva
A Cnet értesülései szerint a Google újabb “vertikális piacokra” is kiterjesztené előfizetős szolgáltatását: témaspecifikus kereséseket kínálna média, egyetemi, kutatóintézeti, technológiai és egészségügyi szájtok számára. Olyan online adott területre szakosodott adatbázisok jöhetnének így létre, amelyekért a felhasználóktól előfizetői díjat lehetne kérni.
Témaspecifikus keresést mellesleg kínál már a Google kormányzati szájtokon, illetve például az Apple Macintosh és a Linux szájtján is. Az előfizetős keresőmodell sikeresnek bizonyult már a Moreover és a Northern Light esetében is.
És egy másik terjeszkedési ösvény: az év elején a Google szerződést írt alá a DoCoMóval és a Vodafone-nal, hogy keresőgépét mobilinternet és egyéb vezeték nélküli szolgáltatásokra is kiterjessze.
