Belföld

Torzók – Mindenhol rácsok

Sopsits Árpád negyedik nagyjátékfilmje önéletrajzi elemekből felépített filmdráma. A Torzók egy vidéki nevelőintézetben játszódik, 1960-ban, Magyarországon.

Vagy bármikor, bárhol, mert ez a film örök érvényű reflexió a mindenkori terror-társadalom testet és lelket romboló agressziójára. Sopsits tudja, hogy a fenyítés, az erőszak, az emberben lakozó gonosz állandó, csak az eszközök és a megjelenési formák változnak. Nem véletlen, hogy előző három filmje (Céllövölde, Videoblues, Derengő) ugyanezt a problémakört járta körbe.

Torzók – Mindenhol rácsok 1A film főhősét, Soproni Áront (Mészáros Tamás) apja nevelőotthonban helyezi el. Áron szabályos szenvedéstörténetet jár végig, a legváltozatosabb kínzásokon megy keresztül, a pokrócozástól a hánytatásig, amíg végül a banda befogadja. Az intézet ettől azonban nem válik otthonosabbá. Az egyik nevelő különösen aljas kegyetlenkedése után Áron ráveszi a többieket, hogy szökjenek meg. A fiúk végre átélhetik a szabadság érzését, ám menekülés közben bekövetkezik a tragédia.

Sopsits totális filmet készített: koncepciója minden apró részletre kiterjed. Szatmári Péter képei – Magyarországon igen ritka – átgondolt tisztasággal mesélik el a történetet. Az amatőr gyerekszereplők mindvégig hitelesek. Mácsai Pál dermesztően kegyetlen alakításáért a 32. Magyar Filmszemlén a legjobb mellékszereplő díját kapta. Sopsits ugyanitt a legjobb rendezőnek szóló díjat vehette át. A Montreali Nemzetközi Filmfesztivál megosztott fődíjjal és az ökumenikus zsűri különdíjával jutalmazta ezt a pontos, feszes és komor filmet.

Torzók – Színes, magyar film, 98 perc. Rendező: Sopsits Árpád, operatőr: Szatmári Péter. Főszereplők: Mészáros Tamás, Csizmadia Szabolcs, Zsilák Attila, Müller Péter, Thúri Imre, Mácsai Pál, Gálffi László. Forgalmazza a Budapest Film.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik