A magyar gazdaságot hamarosan újraértékelik a nemzetközi pénzügyi piacok, mivel az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) módosítja a magyar államadósság finanszírozását garantáló államkötvények lejárati szerkezetét.
Az ÁKK mint hivatalAz Államadósság Kezelő Központ a kincstári reform során folyamatosan kapta meg az államadósság kezeléséhez kapcsolódó feladatokat. Az 1995-ben meghatározott feladatokhoz képest az ÁKK 1996-ban a kincstártól a belső adósság kezelésével kapcsolatos feladatokat vett át. A központi költségvetés külföldi adósságának kezelésével 1997-ben kezdett el foglalkozni a központ, 1999 óta külföldi forrásbevonási műveletek is végezhet. 2001. március 1. óta a kincstártól szervezetileg már elkülönült ÁKK jogilag is önállóvá vált, a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt részvénytársaságként működik tovább.
Újdonság a 15 éves kötvény
Az ÁKK várhatóan még novemberben megjelenik a piacon a 3,5 és 10 éves kötvények mellett a tizenöt éves állampapírral is. A tervek szerint az új, hosszabb lejáratú államkötvényeket évente 2-3 alkalommal, eleinte csak kis mennyiségben bocsátják ki.
Az ÁKK adósságkezelési stratégiájának része, hogy az államadósságot megtestesítő kötvények futamideje fokozatosan növekszik. Jelenleg az átlagos lejárati idő 4,96 esztendő. A kibocsátó – az európai gyakorlathoz igazodva – fokozatosan kivezeti kétéves kötvényeit, a rövidebb lejáratok között a hároméves kötvény veszi át a finanszírozásban betöltött szerepüket. Az elképzelések szerint az Államadósság Kezelő Központ megpróbálja növelni a hosszabb futamidejű állampapírok értékesítését.
Arccal az intézményi befektetők felé
A 15 éves papírok hatását egyelőre nehéz felmérni – véli Szikszai Szabolcs, az OTP-Bróker Rt. elemzője. A hozamgörbe hosszabb ágán a hozamok minden bizonnyal emelkednek. A 15 éves papírok megjelenése nemcsak az ÁKK számára jelent előnyöket azzal, hogy érdemben csökkennek adminisztrációs költségei. A befektetők is jól járnak, a magasabb nyereség miatt. A tízéves kötvények bevezetése után az volt a tapasztalat, hogy a befektetők magasabb hozamot tudtak realizálni.
Tovább csökken a devizaadósságA devizában fennálló magyar nettó adósságállomány 2001. augusztus végén – a tulajdonosi hitelek és a forint értékpapírok nélkül – 4,1 milliárd euró volt a Magyar Nemzeti Bank legújabb adatai szerint. A nettó adósság értéke egy hónappal korábban 4,4 milliárd, egy évvel ezelőtt pedig 5,6 milliárd euró volt. A jegybanki tartalék 2001. augusztus végén 13,1 milliárd eurót tett ki, szemben a július végi 13,5 milliárd euróval, illetve a 2000. augusztusi 11,6 milliárd euróval.
A nemzetközi tendencia az, hogy a piac fejlődésével a lejáratok hosszabbodnak. A 15 éves kötvények megjelenésének mindenképpen fontos jelzésértéke van a külföldi befektetők számára: Magyarország gazdasága stabil.
A hosszabb lejáratú papírok potenciális vásárlóiként Szikszai Szabolcs az intézményi befektetőket jelölte meg, akik az infláció csökkenése miatt már régóta “hosszabbításra játszanak.” Az elemző véleménye szerint – a magyar piacon már szokássá vált módon – a külföldi befektetők az elsők között helyezik bizalmukat a 15 éves kötvényekbe. Az általában óvatosabb magyar befektetők csak a pozitív példát követően vásárolnak majd ilyen papírokat.
Szarvas Ferenc, az Államadósságkezelő Központ vezérigazgatója az ország megítélésének további javulását várja az új papírtípus bevezetésétől. A monetáris unióhoz közelítés egyik feltétele, hogy a piaci fejlesztések révén rendezzék az államadósság struktúráját. Az ország jobb megítélése a magánszféra számára a kedvezőbb pénzpiaci feltételekben fog megnyilvánulni.
Az ÁKK a jövő héten tartja igazgatósági ülését, ahol várhatóan véglegesítik a jövő évi kibocsátási tervet – tudta meg a FigyelőNet. Addig nem kíván részletesen nyilatkozni az elképzelésekről a szervezet.
Csökkenő hozamokA tízéves futamidejű államkötvények átlaghozama 0,18 százalékponttal, a hároméveseké pedig 0,26 százalékponttal csökkent a csütörtöki állampapír-aukción az előző értékesítéshez képest. A 2011/A jelű, tízéves futamidejű államkötvény 8,00 százalékos átlagos éves hozammal kelt el. Az ÁKK 20 milliárd forintnyi kötvényt értékesített az előzetesen meghirdetett 15 milliárd helyett. A 2004/J jelű, hároméves államkötvény átlagos éves hozama 9,02 százalék lett, ebből 35 milliárdnyit fogadtak el, az előzetesen tervezett 30 milliárd forint helyett.
Államadósság márpedig van
A fejlett és a fejlődő országok pénzpiacain és államháztartásában az államadósság tartós jelenség. Mértéke ritkán változik, radikális csökkenése pedig még ritkább. Magyarországon az elmúlt tíz évben az államadósság nominális értéke 5,2-szeresére emelkedett, a hazai GDP-hez viszonyított aránya viszont tíz százalékponttal csökkent, 57 százalékra. Az arányos csökkenéshez hozzájárult, hogy a GDP szintje jelentősen nőtt.
Az államadósság két fő része a tartósan fennmaradó, görgetett állomány és a minden évben hozzárakódó államháztartási hiány. Az évek során tartósan megmaradó állomány folyamatos finanszírozást igényel. A korábbi magyar gyakorlatban az egyszeri, nagy mennyiségű állampapír-kibocsátások miatt a finanszírozási igény a lejárat időpontjában hirtelen növekedett meg. Az értékpapírpiac viszont gyakran nem képes nagy mennyiségű állampapír hirtelen befogadására, vagy nem akarja befogadni.
A költségvetés forintadóssága az első kilenc hónapban 382,6 milliárd forinttal, összesen 5100,1 milliárd forintra emelkedett. Az összes adósság 63,7 százaléka, 4853 milliárd forint fekszik forintban kibocsátott állampapírban.
Az idén a piaci értékesítésű államkötvények állománya emelkedett a legjobban, 14,3 százalékkal, a nem piaci államkötvények állománya pedig rendkívüli törlesztések miatt csökkent. Az államkötvények szaporodása az állampapír állomány növekedésének 80,1 százalékát teszi ki.
