A lépfene mindeddig arról volt nevezetes, hogy Louis Pasteur e betegségtől akarta megmenteni Franciaország marháit, amikor rájött, hogy legyengített kórokozóval ellenanyag-termelésre lehet serkenteni a még egészséges szervezetet, és ez védettséget ad a fertőzés ellen. Ezzel a módszerrel sikerült legyőzni a lépfenén kívül olyan tömegpusztító betegségeket, mint a veszettség, a tüdővész, a himlő. A győzelem ideiglenesnek bizonyult: régi pestisek helyére újak jönnek, és nincs mivel beoltatni magunkat ellenük.
A postás például nem lesz divatszakma mostanában. A kézbesítőknek rövidesen kötelezővé teszik, hogy messze hangzó csengővel a nyakukban közlekedjenek, legyen idő kitérni előlük. A levélszekrényből csipesszel kiemelt küldeményt először is több helyen átdöfjük, majd hosszan láng és füst fölé tartjuk, mint a derűs középkorban, himlőjárvány idején. Tudjuk, már akkor is milyen hatékonynak bizonyult az eljárás. Szerencsére csak arra az átmeneti időre kell alkalmaznunk, amíg meg nem szűnik a posta. Hiszen bankjegyet, sőt fémpénzt is csak a bolond fog majd a kezébe, vagy az, aki különösen gyötrelmes módon akarja eldobni magától az életet.
És még……nyissa ki dossziénkat:
•Terrortámadás az USA-ban
…mondja el véleményét:
•Az FN Fórumán
Ehhez a járványhoz, láthatjuk, még bacilus sem kell. Elég az a néhány felebarátunk, aki “lépfene” feliratú borítékot dob a postaládába. (Igényesebbek arabul írják rá.) Vagy csak egy kis fehér port küld el. Liszt vagy ilyesmi csak akad otthon. Ezért nyugtatnak hiába azzal, hogy szükség esetén azonnal előteremthető az ellenanyag. (Nota bene: azt is láthattuk az agyhártyagyulladásos pánik idején, hogy az ilyen állítás mennyit ér.) Olyan kór környékezi ezt a jól-rosszul, de mégiscsak élhető világot, aminek a széruma nem ismeretes. Ráadásul az orvos betegedett meg. Meg tudja gyógyítani magát?
