Magyarországon a gazdaságban kormányzati beavatkozásra van szükség, mivel a növekedés “találatot kapott” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában. A szükséges stimulációt pedig a Széchenyi plusz elnevezést viselő csomag jelentheti. Az intézkedések célja, hogy 2002. derekára ismét “hangosan zakatoljon” a magyar gazdaság vonata.
A kormányzati szándékok szerint a közeljövőben működésbe hozandó eszközöknek a következő év közepéig a GDP 4 százalék körüli bővülését kell fenntartaniuk. Azt követően pedig folytatódhat az 5-5,5 százalékos növekedési pálya. Az előrelátás szellemében a gazdaságpolitikai vezetés hetente áttekinti a makromutatók alakulását.
Indirekt támogatás a kkv-knakA kormány eheti döntése szerint a Mehib Rt. árfolyamkockázattal kapcsolatos biztosítási tevékenységét kiterjeszti a turisztikai vállalkozásokra is, a kis- és középvállalkozások (kkv) pedig 50 százalékos díjkedvezményért pályázhatnak exporthitel-biztosítás megkötésénél. A Hitelgarancia Rt. által az egy ügyféllel szemben vállalható készfizető kezesség felső határát a jelenlegi 400 millióról 600 millió forintra emelik, ehhez a kormány kezdeményezi a költségvetési törvény módosítását. A vállalkozók által a Hitelgarancia Rt. garanciadíjához pályázati formában igényelhető támogatást pedig a jelenlegi húszmillió helyett százmillió forintos összeghatárig vehetik igénybe.
Mi lesz veled, magyar modell?
Az utóbbi két hónapban némileg romlott a pénzügyi makroegyensúly, a növekedés pedig egyre lassulni látszik. Ez felveti a kérdést: mennyire ütésálló az úgynevezett magyar modell? Ennek léte mellett a kormányzat idén nyáron tett hitet, amikor a miniszterelnök kijelentette: létezik a gazdaságpolitika nemzeti útja, amely a keresztségben a magyar modell nevet kapta. Az akkori kijelentések szerint az új gazdaságpolitika lényege az egyidejűség.
Az elképzelések szerint lehetséges egyszerre fenntartani a pénzügyi egyensúlyt és elősegíteni a gazdaság lendületes fejlődét. Ráadásul lehetséges erőteljes növekedés a bérek radikális emelésével és a vállalkozók támogatásával párhuzamosan. Az már csak ráadás, hogy emellett a pénzromlás üteme is csökkenhet.
Kevés a beruházás
Idén a magyar ipar, különösen a feldolgozóipar teljesítményének növekedése látványosan elmaradt a tavalyitól, sőt a nyáron kimondottan alacsony értékről tudósított a statisztika. Ez meglehetősen rossz hír, mivel Magyarországon az ipar állítja elő bruttó hazai termék harmadát.
Ezzel párhuzamosan a nemzetgazdasági beruházások is mérséklődő ütemben gyarapodnak. A tavaly 6,6 százalékos volumenbővülés után idén az első három hónapban 5,3, a második negyedévben pedig csak 3,6 százalék volt az emelkedés. Az év egészére pedig alig hat százalék körüli teljesítmény-bővülés várható.
A GKI inkább az exportot ösztönözné
A gazdaságkutatók uniszónóban győzködnek mindenkit afelől, hogy idén már csak a legjobb esetben lehetséges négyszázalékos GDP-bővülés, jövőre pedig a legjobb esetben is csak ez a szint maradhat fent, az öt százalék egyre távolabbinak tűnik. Ehhez csatlakozik legújabb előrejelzésével a GKI Gazdaságkutató Rt., eszerint az élénkítő célú kormányzati költekezés ellenére 3,5-4 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése a második fél évben, míg az éves átlagos bővülés 4 százalék körül várható.
A fiskális politika idén erőteljes és rejtett expanziót hajt végre. Az államháztartás 2001-ben a GDP 2,7 százalékával élénkíti a belföldi keresletet. A GKI szerint a kormányzati költekezés helyett inkább az exportnövekedés elősegítésére és a működőtőke beáramlásának ösztönzésére kellene fektetni a hangsúlyt. Ehhez akár finomabb adócsökkentés bevezetését is érdemes meggondolni.
Élénkítő lépések világszerte
A világgazdaságban legkorábban 2002 második felében várható élénkülés, az amerikai gazdaságot addig recesszió, az uniós országokét pedig dekonjunktúra jellemezheti. A helyzet javítása végett egyre több helyen napirenden vannak az élénkítő intézkedések.
Miközben az amerikai törvényhozás 100 milliárd dolláros keresletélénkítő csomagról vitázik, a japán kormány kétezer milliárd jen (16,6 milliárd dollár) értékű pótköltségvetést jelentett be. Az összeget főleg a munkaerő-piaci reformok végrehajtására, valamint informatikai fejlesztésekre költenék.
Ez erőteljes szembefordulás a korábban meghirdetett új irányvonallal, amely költségvetési megszorítások és adósságcsökkentés révén szanálta volna a gazdaságot. Korábban ugyanis a – főleg közmunkákra költött – állami kiadásnövelés csak átmenetileg volt képes a gazdaság élénkítésére, miközben az államadósságot jócskán megdobta.
Más ország, más eszközA legnagyobb uniós állam, Németország számára az újra romló foglalkoztatási helyzet okoz gondot, miközben 2002-ben választások lesznek. A szociáldemokraták határozottan, ám egyszeri lépésekkel élénkítenének, ez nagyobb adócsökkentést jelentene. Nagy-Britannia viszont az adócsökkentés helyett a nagy közszolgálati rendszereket modernizáló nagyberuházásokat ösztönözné.
Európa is tanakodik
Nehéz helyzetben vannak az eurózóna kormányai. Egyrészt el szeretnék kerülni gazdaságaik recesszióját, másrészt ragaszkodnának az uniós stabilitási paktumhoz is. A fiskális ösztönzés tehát erősen korlátozott lehet csupán.
Az uniós tagállamok helyzetét részben megkönnyíti, hogy többségükben előrehaladott a makrogazdasági konszolidáció, az infláció nem túlságosan magas, tendenciája pedig csökkenő. Így akad miből élénkíteni. Óvatosságra int viszont, hogy ezek a lépések általában egy-másfél éven belül érzékeltetik igazán hatásukat. A fiskális eszközök bevetéséről a tagállamok maguk határozhatnak
A külön-külön végrehajtandó élénkítés ötlete már napok óta több országban napirenden van. Egyelőre Brüsszel sem ellenzi látványosan, bár arra int, hogy a kiadások növelését a kormányok tartsák szigorúan ellenőrzött keretek között. Könnyű ugyanis elkezdeni a költekezést, a lazítást visszafordítani viszont jóval nehezebb.
